Skip to main content
Európai Uniópolitikaszakirodalom

Az Európai Bizottság 8. kohéziós jelentése szerint csökkentek az EU régiói közötti területi és társadalmi egyenlőtlenségek

By 2022. február 13.No Comments

„A Bizottság által közzétett 8. kohéziós jelentés azt mutatja, hogy a kohéziós politikának köszönhetően csökkentek az EU régiói közötti területi és társadalmi egyenlőtlenségek. A kohéziós finanszírozásnak köszönhetően a kevésbé fejlett régiók egy főre jutó GDP-je 2023-ra várhatóan akár 5%-kal is nőhet. Ugyanezen beruházásoknak köszönhetően 3,5%-kal csökkent a régiók legfejlettebb 10%-a és a régiók legkevésbé fejlett 10%-a közötti különbség.

A jelentésből az is kiderül, hogy a gazdasági lassulások és az utóbbi idők legsúlyosabb egészségügyi válsága közepette, rugalmasságának köszönhetően a kohéziós politika rendkívül szükséges és nagyon gyors támogatást nyújtott a tagállamoknak, valamint a regionális és helyi hatóságoknak.

A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó új kohéziós politikai programok, melyeket a NextGenerationEU csomag pénzügyi háttere is erősít, tovább folytatják majd a régiók és a polgárok javát szolgáló beruházásokat.

További főbb megállapítások

  • A kohéziós politika egyre fontosabb beruházási forrássá válik. A 2007–2013-as programozási időszak és a 2014–2020-as programozási időszak között 34%-ról 52%-ra nőtt a kohéziós finanszírozás aránya az összes közberuházásban.
  • 2001 óta Kelet-Európa kevésbé fejlett régiói egyre inkább zárkóznak fel az EU többi részéhez. Ugyanakkor számos közepes jövedelmű és kevésbé fejlett régiót – különösen az EU déli és délnyugati részén – sújt gazdasági stagnálás vagy hanyatlás.
  • A tagállamok közötti konvergencia megvalósulásának üteme felgyorsult, de a gyorsan növekvő tagállamokon belül nőttek a belső regionális egyenlőtlenségek.
  • A foglalkoztatás növekszik, de a regionális különbségek továbbra is nagyobbak, mint 2008 előtt.
  • A szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma 2012 és 2019 között 17 millióval csökkent.
  • A kutatás-fejlesztésbe történő beruházások hiánya és a legkevésbé fejlett régiók innovációs ökoszisztémáinak gyengeségei miatt nőtt a regionális innovációs szakadék Európában.
  • Az EU népessége elöregedik, és az elkövetkező években csökkenni fog. 2020-ban az EU lakosságának 34%-a élt elnéptelenedő régióban. Ez az arány az előrejelzés szerint 2040-re eléri az 51%-ot.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos így fogalmazott: „A 8. kohéziós jelentés egyértelműen rámutat arra, hogy a kohéziós politika fontos szerepet játszik az uniós országok és régiók közötti konvergencia előmozdításában és az egyenlőtlenségek csökkentésében. Azon területek feltérképezésével, amelyeken a tagállamoknak és régióknak többet kell tenniük, és hatékonyabban kell fellépniük, a jelentés lehetővé teszi számunkra, hogy a múltból tanulva felkészültebben nézzünk szembe a jövő kihívásaival. Fel kell gyorsítanunk a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikai programok elfogadását és végrehajtását, hogy ezáltal továbbra is támogathassuk a régiókat a világjárványból való kilábalásban, teljes mértékben kiaknázhassuk a zöld és digitális Európára való átállás előnyeit, és biztosíthassuk a hosszú távú növekedést.”

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos hozzátette: „A világjárvány növelte az egyenlőtlenségek kockázatát az EU-ban, és a kohéziós politika az egyik legfontosabb eszközünk e tendencia leküzdéséhez és az emberekbe való befektetéshez. Segít abban, hogy teljesítsük azt a célkitűzést, hogy erős, befogadó és méltányos szociális Európát építsünk ki. Büszke vagyok arra, hogy az uniós forrásoknak köszönhetően a hátrányos helyzetű gyermekek könyveket és számítógépeket kapnak; a fiataloknak tanulószerződéses gyakorlati képzést kínálnak a munkaerőpiacra való belépésük megkönnyítése érdekében; a kiszolgáltatott helyzetben lévők pedig meleg ételhez és ellátáshoz férnek hozzá.”

A kohéziós politika az uniós régiók előtt álló fő kihívásokkal foglalkozik

A kohéziós politika számos uniós régió és polgár számára hozott változást. Segítette őket abban, hogy beruházzanak a fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb, hosszú távú előnyökkel járó növekedésbe. Támogatta a fizikai és digitális infrastruktúrát, az oktatást és képzést, a kkv-kat, valamint a zöld átállást.

A közelmúltban a kohéziós politika abban is segítette az uniós régiókat, hogy megbirkózzanak a koronavírus-világjárvány jelentette kihívással és annak következményeivel. A 2020 tavaszán elindított két támogatási csomag (a CRII és a CRII+) azonnali likviditást biztosított, rugalmasabbá tette a kiadásokat, 100%-ra növelte a társfinanszírozási arányt és kiterjesztette az EU Szolidaritási Alapjának hatályát.

A NextGenerationEU eszköz részeként a REACT-EU további 50,6 milliárd eurót biztosított a világjárvány utáni helyreállítás támogatására, lehetővé téve a régiók és városok számára, hogy a 2021 és 2027 közötti programozási időszak előkészítése során is folytathassák a növekedésbe való beruházást. Emellett biztosította az égetően szükséges biztonsági hálót a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek számára, akiknek a helyzete a világjárvány következtében még bizonytalanabbá vált.

A következő években a kohéziós politika továbbra is elő fogja mozdítani a méltányos és fenntartható fejlődést az EU valamennyi régiójában, miközben támogatni fogja a zöld és digitális átállást mégpedig a következőkkel:

  • a fejlesztés átfogó és célzott megközelítése, a finanszírozás, az irányítás, a következetesség és a nemzeti szakpolitikákkal való szinergiák egysége révén;
  • helyi alapú, többszintű és partnerségen alapuló politikák, a legsérülékenyebb területekre szabott támogatásokkal;
  • a felmerülő és váratlan kihívásokhoz való folyamatos alkalmazkodás.

Következő lépések

A 8. kohéziós jelentés alapot biztosít a közelgő kohéziós fórum (2022. március 17–18.) vitáihoz. A fórumon az uniós intézmények, az összes tagállam nemzeti, regionális és helyi hatóságai, a szociális és gazdasági partnerek, a nem kormányzati szervezetek és a tudományos körök képviselői vesznek részt. A fórumon megvitatják, miként biztosíthatja a kohéziós politika, hogy egyetlen régió se maradjon le a folyamatban lévő strukturális változások közepette, és hogy minden régió élvezhesse a zöld és digitális átállás előnyeit.

Háttér-információk

A Bizottság háromévente jelentést tesz közzé az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójáról, amelyben bemutatja az előrehaladást és az EU-nak a regionális fejlődés motorjaként betöltött szerepét. A jelentés az EU-n belüli kohézió alakulását számos mutató alapján elemzi, mint például a jólét, a foglalkoztatás, az oktatási szintek, valamint az akadálymentesség és a kormányzás.

Tények és adatok alapján a jelentés pillanatképet ad az uniós régiók fejlettségéről és az előttük álló kihívásokról. A jelentés felméri, hogy csökkentek-e a régiók közötti egyenlőtlenségek, valamint megvizsgálja, hogy mely régiók állnak az élen és melyeknek kell felzárkóznia az innováció, a foglalkoztatás vagy például az intézményi kapacitás terén. Arra is rámutat, hogy a régiók hol tartanak a zöld és digitális átállásban, és melyeknek van szüksége további támogatásra. A régiók kiegyensúlyozott és fenntartható hosszú távú növekedését célzó uniós szakpolitikák és beruházások számára irányadó, ha világosabb képet kapunk arról, hogy mit sikerült elérni, és mit kell még tenni a 2021 és 2027 közötti programozási időszakban.

További információk

Közlemény a 8. kohéziós jelentésről: kohézió Európában 2050-ig

A 8. kohéziós jelentés (összes dokumentum és térkép)

Kérdések és válaszok a 8. kohéziós jelentésről

Tájékoztató a 8. kohéziós jelentésről

Az EU Kohéziós Alapjának nyíltadat-platformja

Forrás:
Az új kohéziós jelentés rávilágít, hogy az uniós támogatásnak köszönhetően csökkennek az uniós régiók közötti különbségek; Európai Bizottság; 2022. február 9.