„A Bizottság a mai napon számos, általa vezetett kezdeményezést mutat be az Európai Unión belüli védelem és biztonság szempontjából kritikus területeken. Ezeket egyrészt az európai védelemhez való hozzájárulás – amely a hagyományos védelmi ipartól és a szárazföldi, tengeri és légi felszerelésektől kezdve a kiber-, hibrid- és űrbeli fenyegetéseken keresztül egészen a katonai mobilitásig és az éghajlatváltozás jelentőségéig a kihívások teljes skáláját felöleli –, másrészt pedig a biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákra vonatkozó ütemterv tartalmazza. Az új kezdeményezések konkrét lépéseket helyeznek kilátásba az integráltabb és versenyképesebb európai védelmi piac kialakítása céljából, mindenekelőtt az EU-n belüli együttműködés fokozása révén, aminek köszönhetően javítható a méretgazdaságosság, kordában tarthatók a költségek és növelhető az operatív hatékonyság. A Bizottság által ma bejelentett intézkedések beépülnek a biztonságra és védelemre vonatkozó uniós stratégiai iránytű előkészítésébe.
Az állandóan változó geopolitikai és technológiai környezetben a Bizottság a rendelkezésére álló eszközök teljes tárházának felhasználásával kívánja megerősíteni az Uniónak a gyorsan változó, többrétegű fenyegetésekkel szembeni fellépésre vonatkozó képességét.
A Bizottság konkrétan a következő új fellépéseket irányozta elő, amelyek kulcsfontosságúak az európai védelmi piac versenyképességének további növeléséhez:
- annak feltérképezése, hogy milyen ösztönzőkkel mozdíthatók elő eredményesebben az európai uniós együttműködés keretében kifejlesztett és/vagy beszerzett kulcsfontosságú stratégiai képességekre és kritikus stratégiai eszközökre irányuló tagállami beruházások;
- az EU-n belüli együttműködés keretében kifejlesztett védelmi képességek közös beszerzésének fokozott ösztönzése;
- a tagállamok felszólítása a fegyverkivitel-ellenőrzési gyakorlatok további észszerűsítésére és közelítésére, különösen az uniós együttműködés keretében kifejlesztett védelmi képességek tekintetében.
Védelmi kutatási és képességfejlesztési beruházások, valamint közös beszerzés
2022 végéig az Európai Védelmi Alap (EDF) 1,9 milliárd eurót fog beruházni a védelemmel kapcsolatos kutatási és képességfejlesztési projektekbe. Ennek köszönhetően kulcsfontosságú, nagyléptékű képességfejlesztési projektek indulhatnak, és ezzel egyidejűleg a védelmi innováció is lendületet kap. A Bizottság emellett további ösztönzők kidolgozásával fogja előmozdítani a védelmi stratégiai képességekre irányuló tagállami beruházásokat, különösen az uniós együttműködési keretek között kifejlesztett, illetve beszerzett védelmi képességek tekintetében. A Bizottság változatos eszközök alkalmazásával fogja ösztönözni az EU-n belüli együttműködés keretében kifejlesztett védelmi képességek közös beszerzését. Ezek közé tartozik a hozzáadottérték-adó (héa) alóli mentességre irányuló javaslat, az új finanszírozási megoldások kidolgozása és az EDF ösztönző mechanizmusainak felülvizsgálata. Mindez a releváns védelmi technológiák közös fejlesztése mellett a felszerelések közös beszerzésére, karbantartására és üzemeltetésére vonatkozó kötelezettségvállalásokra is ösztönzőleg hatna. A Bizottság a multinacionális védelmi képességfejlesztési projektekkel kapcsolatos fejleményeket, akadályokat és lehetőségeket tárgyaló fejezettel fogja kiegészíteni az egységes piacról szóló éves jelentést, amelyet rendszerint az európai szemeszter őszi csomagjával együtt tesz közzé.
Általánosságban véve a Bizottság gondoskodik arról, hogy az egyéb horizontális politikák – például a fenntartható finanszírozásra vonatkozó kezdeményezések – továbbra is összhangban álljanak az európai védelmi ipar finanszírozási és beruházási igényeinek megfelelő és gördülékeny kielégítésére irányuló uniós erőfeszítésekkel.
Észszerűbb és egységesebb exportellenőrzési gyakorlatok
Bár a védelmi felszerelésekre vonatkozó kiviteli engedélyek kiadása a tagállamok hatáskörébe tartozik, a Bizottság felkéri őket a fegyverkivitel-ellenőrzési gyakorlatok észszerűsítésére és fokozatos közelítésére irányuló munka előmozdítására, mindenekelőtt a közösen – különösen az uniós keretek valamelyikén belül – kifejlesztett védelmi képességek tekintetében. A Bizottság egy olyan megközelítés kialakítására ösztönzi a tagállamokat, amely szerint elvben nem korlátoznák egymást az együttműködés keretében kifejlesztett védelmi felszerelések és technológiák harmadik országokba történő kivitelében. Ez a törekvés azt hivatott biztosítani, hogy az EDF által finanszírozott termékek megfelelő és versenyképes módon jelenjenek meg a nemzetközi piacokon, a tagállamok szuverén döntéseinek sérelme nélkül.
A polgári és a védelmi kutatás és innováció közötti szinergiák előmozdítása és a stratégiai függőségek csökkentése
A biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákra vonatkozó ütemterv kijelöli az uniós biztonsági és védelmi ágazat versenyképességének és rezilienciájának javításához vezető utat, az alábbi lépéseken keresztül:
- a tagállamok felkérése a megalakulóban lévő Kritikus Technológiák Megfigyelőközpontjához való aktív hozzájárulásra;
- a kettős felhasználású kutatás és innováció uniós szintű ösztönzése;
- a tagállamok felkérése a kritikus technológiákra vonatkozó uniós szintű összehangolt megközelítés kidolgozására a stratégiai iránytűvel összefüggésben;
- a biztonság és védelem területét érintő innováció és vállalkozói kezdeményezések támogatása számos új eszköz révén (pl. üzleti inkubátorház, vegyesfinanszírozási eszköz stb.);
- uniós védelmi innovációs program kidolgozása az Európai Védelmi Ügynökséggel közösen, összefogva az ezirányú erőfeszítéseket;
- adott esetben a biztonsági és védelmi szempontok szisztematikusabb értékelése a meglévő uniós ipari és kereskedelmi eszközök végrehajtása és felülvizsgálata, illetve az új eszközök kidolgozása során, a stratégiai függőségek csökkentése érdekében.
Az ütemterv másik fontos pillére a kritikus technológiák és értékláncok tekintetében azonosított függőségek csökkentése. Ezzel összefüggésben a Bizottság javasolja a védelmi megfontolások beépítését a főbb uniós ipari és technológiai kezdeményezésekbe (pl. szövetségek, szabványok), az EU biztonsági és védelmi érdekeinek védelmét a kritikus infrastruktúrák beszerzése során (különösen a digitális területen), valamint a közvetlen külföldi befektetések átvilágításának megerősítését azáltal, hogy nemzeti átvilágítási mechanizmus létrehozására ösztönöznek minden olyan tagállamot, amely még nem rendelkezik ilyennel.
A világűr védelmi dimenziójának megerősítése uniós szinten
A Bizottság megvizsgálja, hogy miként fokozható az uniós űrtechnológiai eszközök védelme, főként további űrmegfigyelési és nyomonkövetési (SST) szolgáltatások, valamint az uniós iparág potenciáljának teljes körű kiaknázása révén. Az uniós űrinfrastruktúrák tekintetében szorgalmazni fogja a „beépített kettős felhasználás” elvének érvényesítését, hogy olyan új, reziliens szolgáltatások váljanak elérhetővé – többek között a védelem területén –, amelyek kielégítik a kormányzati igényeket.
A Bizottság és a főképviselő szintén megvizsgálja a szolidaritási, kölcsönös segítségnyújtási és válságreagálási mechanizmusok aktiválásának lehetőségét az űrből eredő támadások, illetve a világűrbe telepített eszközöket fenyegető veszélyek esetén.
Európa rezilienciájának fokozása
Végezetül a Bizottság teljeskörűen végrehajtja az európai rezilienciát előmozdító kulcsfontosságú kezdeményezéseket. A hibrid fenyegetések elleni küzdelmet illetően a Bizottság a főképviselővel és a tagállamokkal együttműködve áttekinti az ágazati rezilienciára vonatkozó alapforgatókönyveket, hogy azonosítani tudja a hiányosságokat és a szükségleteket, valamint az azok kezeléséhez szükséges lépéseket. A stratégiai iránytű elfogadását követően a Bizottság hozzájárul a jövőbeli uniós hibrid eszköztárhoz, és megfontolja a releváns szakpolitikai területekkel foglalkozó szakértők kijelölésének lehetőségét.
Emellett a kiberbiztonság és a kibervédelem megerősítése érdekében a Bizottság kidolgozza a kiberrezilienciáról szóló jogszabályra irányuló javaslatot, és felkéri az európai szabványügyi szervezeteket a kiberbiztonságra és a magánélet védelmére vonatkozó harmonizált szabványok kidolgozására. Emellett a tagállamokkal együttműködve javítani fogja a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre való felkészültséget. Az év végéig a Bizottság a főképviselővel együtt előterjeszti a közös cselekvési terv aktualizálására irányuló javaslatot az Európán belüli és annak határain kívüli katonai mobilitás fokozása érdekében. Végül, szintén az idei év során a Bizottság különböző intézkedéseket fog hozni a védelmi vetülettel rendelkező éghajlatváltozási kihívások kezelése érdekében.
Következő lépések
A Bizottság ebben a védelmi kezdeményezésben ismerteti, hogy milyen intézkedéseket kíván indítani, illetve végrehajtani az elkövetkező években. A Bizottság változatlanul készen áll arra, hogy az elért eredmények, valamint az Uniót érő fenyegetések és kihívások jövőbeli alakulásának fényében mérlegelje további lépések megtételét.
A 2022. március 10–11-én Franciaországban sorra kerülő informális csúcstalálkozó védelemmel foglalkozó ülésszaka lehetőséget kínál ezen védelmi kezdeményezések megvitatására.
A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A geopolitikai versengés kiéleződése közepette az Európai Uniónak meg kell őriznie technológiai előnyét. Ezt akkor érheti el, ha képes kezelni a legkülönfélébb fenyegetéseket, a hagyományostól a hibrid, kiber- és űrbeli fenyegetésekig, és képes kellő horderejű intézkedéseket hozni a közös fejlesztés, a közös beszerzés és az export egységes megközelítése révén. Az uniós polgárok biztonságának garantálása mellett az európai védelmi ágazat – az innovációknak a polgári célú felhasználásra gyakorolt pozitív továbbgyűrűző hatásai révén – a gazdasági helyreállításhoz is hozzájárulhat.”
Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök a következőket mondta:
„Egyre gyakoribb jelenség, hogy a polgári technológiákat katonai célokra is alkalmazzák, és a meglévő együttműködési eszközöknek köszönhetően az EU megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be, ha együtt lépünk fel. Össze kell fognunk a kkv-kat és az innovációs potenciált az Unió egészére kiterjedően. A biztonsági és védelmi technológiák új generációját a kezdetektől fogva egy uniós együttműködési keretben kell kifejleszteni.”
Thierry Breton belső piacért felelős biztos hozzátette: „Az új geopolitikai realitások közepette erősebb Európára van szükségünk a védelem terén. Az EU biztonságát fenyegető veszélyek már nem pusztán katonai, hanem egyre inkább hibrid jelleget öltenek, és a kibertámadások és dezinformációs kampányok megszaporodása révén demokráciáink velejéig hatolnak. A stratégiai függőségek csökkentésére, a védelmi ökoszisztémával kapcsolatos innováció támogatására és a védelmi képességek közös beszerzésének ösztönzésére kell összpontosítanunk. Meg kell védenünk az új vitatott területeket, például a világűrt. Ehhez az ipari védelmi és az űripari ágazat által alkotott csúcstechnológiai ökoszisztémára támaszkodunk, amely Európa stratégiai autonómiájának és technológiai szuverenitásának alapvető hajtóereje.
Háttér-információk
A biztonságra és védelemre vonatkozó uniós stratégiai iránytű egy Josep Borrel főképviselő vezetésével kidolgozott tanácsi dokumentum, amely a következő 5–10 évre szóló konkrét célkitűzések és feladatok meghatározása révén kívánja biztosítani a tagállamok közös szerepvállalását az EU-t érő fenyegetések és kihívások kezelése érdekében. A Tanács várhatóan 2022 márciusában fogadja el a stratégiai iránytűt.
A biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákra vonatkozó ütemterv közzétételével a Bizottság eleget tesz az Európai Tanács 2021. február 25–26-i ülésén megfogalmazott azon kérésnek, hogy vázolja fel a kutatás, a technológiafejlesztés és az innováció fellendítéséhez, valamint a biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiák és értékláncok terén fennálló uniós stratégiai függőség csökkentéséhez vezető utat.
A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében című, 2021. májusi közlemény megerősítette, hogy a technológiai vezető szerep továbbra is az uniós versenyképesség és innováció alapvető hajtóereje, különösen a kritikus technológiák terén. A polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákról szóló, 2021. februári bizottsági cselekvési terv elismerte, hogy a polgári ágazatokban kifejlesztett forradalmi és alaptechnológiák egyre nagyobb jelentőséggel bírnak Európa jövőbeli biztonsága és védelme szempontjából, valamint hogy elő kell mozdítani a polgári és védelmi technológiák közötti termékeny kölcsönhatást és szinergiákat.
További információk
A Bizottság európai védelemhez való hozzájárulása a stratégiai iránytűvel összefüggésben
Közlemény: Ütemterv a biztonsági és védelmi szempontjából kritikus technológiákra vonatkozóan
Forrás:
A Bizottság nagy horderejű intézkedésekkel kíván hozzájárulni az európai védelemhez, az innováció fellendítéséhez és a stratégiai függőségek kezeléséhez; Európai Bizottság; 2022. február 15.
