„A kormányok tevékenységüket adatok alapján végzik, de ezek nagy része szétszórva, különböző nyilvános és magánforrásokban található. Ha ezekhez mindenki hozzáférhetne, akkor sokkal hatékonyabban lehetne felhasználni őket.
Kína 2021. novemberében indította el a Shanghai Data Exchange-t, amely Kína kísérlete a nyílt, hatékony és elszámoltatható adatkereskedelem megvalósítására. Segítségével a kínai vállalkozások könnyen és átláthatóan hozzáférhetnek más szervezetek adataihoz.
Lu Yong, a Shanghai Data Exchange alelnöke ad tájékoztatást a platform működéséről.
Milyen típusú adatok lesznek elérhetők?
A vállalatok szeretnének növekedni, de nem biztos, hogy tudják, milyen típusú adatok hasznosak, és nem tudják, hol találják meg őket. „Megpróbáljuk összekapcsolni az adatszolgáltatót és az adatigényt” – mondja Lu. A nyílt kereskedés azt is jelenti, hogy ezek az adatkészletek nem csak a nagyvállalatok számára érhetőek el, hanem a kisebb cégek számára is. Az elérhető adatok adatok sok szempontból hasznosak lehetnek. A bankok például felhasználhatják az energiafogyasztási adatokat a vállalkozás hitelességének felmérésére, amikor hiteleket nyújtanak – javasolja Lu. Az, hogy egy vállalkozás mennyi energiát használ, az egészségi állapotának mutatója lehet. Ha az energiafelhasználása nagyon stabil, vagy akár növekszik, az azt jelentheti, hogy jól működik az üzletük – magyarázza. Az egyik első tranzakció a tőzsdén keresztül az Industrial and Commercial Bank of China és a State Grid Shanghai Municipal Electric Power Co. között történt.
A távközlési szolgáltatóktól származó forgalmi adatok egy másik olyan adattípus példái, amelyek a vállalkozások számára előnyösek lehetnek. A cégtulajdonosok ezt felhasználhatják annak meghatározására, hogy hol lenne a legjobb hely egy új üzlet számára.Mit tehet a tőzsde Kínáért
Ez a platform igény szerinti segítséget nyújthat a vállalkozásoknak a jövőben – nyilatkozta Lu.
Jelenleg az adatfogyasztók egy katalógusban böngészhetnek, amely bemutatja, hogy milyen típusú adatok állnak rendelkezésre, és azok mire lehetnek hasznosak. A tőzsde a jövőben teret biztosít közvetítőknek, adatkereskedőknek is, akik a leghasznosabb adatokat szerzik be az egyes vásárlók igényei szerint – mondja.
Ez a nemzeti platform abban is segít a kormánynak, hogy megértse, mennyi adatforrás van Kínában, jegyzi meg Lu. Az adattőzsde egyik legfontosabb célja a kínai digitális gazdaság nyitásának ösztönzése. „Ez egy platform egész Kína számára, hogy erre építsék a digitális átalakulást” – mondja.
A tőzsde olyan központtá fog válni, amely a vételen és eladáson túl is képes lesz az adatforrás mozgósítására. Amikor az adattőzsde képes lesz összekapcsolni a régebbi adatforrásokat Kínában, vagy akár globálisan is, könnyebb lesz hozzájutni az adatforrásokhoz.
Ez azért fontos, mert Kína úgy véli, hogy az adatok kitüntetett módon képesek arra, hogy javítsák más erőforrások, például a föld és a munkaerő hatékonyságát a gazdasági növekedés fellendítése érdekében. Végül az adatokkal nem csak a tőzsdén kereskednek majd, hanem pénzügyi eszközként is elismerik őket, és beírják a vállalkozások pénzügyi kimutatásaiba – mondja.A platform bővítése
Ahhoz, hogy ez az elképzelés megvalósulhasson, Sanghajnak meg kell győznie vállalkozásait arról, hogy tegyék elérhetővé adataikat a platformon. „Nagyobb az adatigény, mint az adatszolgáltatás” – magyarázza Lu.
Segíti a megvalósulást, hogy a kínai technológiai fejlesztést az állam irányítja, ami azt jelenti, hogy a kormánynak nagyobb beleszólása van abba, hogy hová kerüljenek a kutatásra és innovációra szánt pénzek. Ez esetben a platform előnyt jelent a magánszektorbeli adatkereskedelemmel szemben, amelynek gyakran megtalálható példái vannak Európában vagy az Egyesült Államokban, mondja.
Sanghaj stratégiája az, hogy az adatokat eladható erőforrássá alakítsa a vállalatok számára, így növelhetik bevételeiket, amikor eladásra bocsátják adataikat tőzsdén. A vállalkozások gyakran „sok adatot halmoznak fel, de nem tudják, hogyan adják el azokat” – osztja meg Lu. Ez a platform megkíméli őket attól, hogy el kelljen igazodniuk a bonyolult adatvédelmi irányelvek között, és lehetővé teszi adataik legális, szabályozott módon történő értékesítését.
3 megoldandó probléma
A tőzsde sok olyan kényes problémát örökölt, amelyek gyakran övezik az adatkereskedést. Az első az átláthatóság.
Kína korábban indított tartományi szintű adattőzsdéket, de ezek nem váltották be a reményeket. Nem voltak szabványok az adatjogok meghatározására, az árképzésre vagy a szabályozásra. A hatóságok azzal küszködtek, hogy „hogyan építsenek bizalmat az adatszolgáltató és az adatfogyasztók között” – mondja Lu.
„Ezek azok a kihívások, amelyeken megpróbálunk áttörni az új sanghaji adattőzsde létrehozása során” – teszi hozzá.
Sanghaj kísérlet annyiban különbözik, hogy a kormány támogatja. A hatóságok jobban figyelemmel kísérhetik a szabályozást, átláthatóbbak lehetnek a cserék.
„Ha egy magáncég valósítaná meg az adattőzsdét, akkor sokkal inkább a hatékonyságon lenne a hangsúly” – jegyzi meg. Más országok, köztük Japán és Kolumbia is létrehoztak hasonló adatkereskedelmi platformokat, de ezekben az esetekben a nemzeti kormány kevésbé érintett, mint Sanghajban, teszi hozzá Lu.
A második megoldandó probléma a magánélet védelme – ez gyakori probléma, amikor az adatok gazdát cserélnek.
Az adatkészlet tényleges megosztása a Tőzsdén kívül történik, és csak a platformon ellenőrzött felek között. „Az adatcsere-platform maga nem tárol adatokat” – mondja Lu.
Különböző módszerek is lesznek az adatok megosztására. Attól függően, hogy mennyire érzékenyek az adatok, a beszállítók megoszthatják azokat közvetlenül, vagy egy biztonságosabb szabályozói tesztkörnyezetben (sandbox) – magyarázza.
A harmadik kérdés a szabványosítás. Az adatformátumok szabványosítása bonyolult lehet, ezért Tőzsde inkább egy közös folyamatot kényszerít ki helyette. A beszállítók értékelési folyamaton mennek keresztül, hogy biztosítva legyen adataik jó minősége és megfelelése az előírásoknak.
A Shanghai Data Exchange az első ilyen jellegű az országban. Ha sikerrel jár, az ipari forradalom új korszakát nyitja meg, amelyben a növekedés motorját az adatok fogják jelenteni. A világ figyelni fogja, ahogy Kína megteszi az adatvezérelt gazdaság létrehozásához szükséges következő lépést.”
Forrás:
Exclusive: How China’s open data trading could power growth; Ming En Liew, Yun Xuan Poon; GovInsider; 2022. február 15.
Lásd még: Another big data exchange opens in Shanghai; Zeyi Yang; Protocol; 2021. november 30.
Shanghai launches data exchange; Shi Jing; The State Council / China Daily; 2021. november 26.
How to buy and sell data? Shanghai starts new exchange for trading massive amounts of data like commodities; Tracy Qu; South China Morning Post; 2021. november 27.
