„Magyarországon a cégeljárás sokáig azon vezető nemperes eljárások közé tartozott, amely hatékonyan tudta kombinálni, illetve egyensúlyban tartani a modern technológia eszközrendszereit a hagyományos ügyviteli folyamatok logikájával. A digitalizáció térnyerése, a közigazgatási, illetve bírósági folyamatokat érintő e-ügyintézési kompetenciák egyre fokozódó szükségessége, valamint a COVID járvány miatt a gazdaságban, a közigazgatásban és a mindennapi életben bekövetkező változások azonban rámutattak arra, hogy az eddig optimálisnak tűnő megoldások nagyon gyorsan avíttá válhatnak.
A cégeljárás történetben az elmúlt 30 év a folyamatos változásokról és fejlődésről szólt, amelynek talán legfontosabb mérföldköve az eljárás 2008. július 1-jével történő elektronikussá válása volt. Ettől kezdődően az elektronikus ügyintézés kizárólagossá vált és így az addigi papír alapú eljárást az elektronikus csatorna váltotta fel. Ezt követően a cégeljárás még több kisebb-nagyobb fazonigazításon esett át, azonban a következő nagyobb lépésre 2019-ig várni kellett. Ekkor került sor arra, hogy a cégeljárás adatellenőrzési protokolljába bekapcsolódtak más állami szakrendszeri nyilvántartások is. Ennek köszönhetően gyakorlatilag kizárttá vált, hogy természetes személyek olyan adatokkal kerüljenek a cégeljárás során a cégnyilvántartásba bejegyzésre, amelyek eltérnek a más állami nyilvántartások adataitól. Megteremtődött a külön emberi beavatkozást nem igénylő, automatikus eljáráson alapuló bejegyzések feltételrendszere. A cégeljárás elektronikussá válása magával hozta a kiszolgálói oldalon bekövetkező változásokat is. A folyamatban résztvevő jogi képviselőknek meg kellett barátkozni az új eljárással, az elektronikus nyomtatványokkal, a bíróságok ügyintézőinek az immáron elektronikusan beérkező kérelmek feldolgozásának megváltozott ügyviteli folyamataival és követelményeivel, a hatóságoknak pedig az elektronikus kapcsolattartás sajátosságaival. A cégeljárás 2008-as majd azt követő fejlesztései komoly kudarcoktól mentesen, kisebb-nagyobb zökkenőkkel mentek ugyan végbe, azonban kijelenthető, hogy a magyar cégeljárás az unió többi tagállamát vizsgálva még jelenleg is versenyképesnek tekinthető.
Paradox módon ugyanakkor látszik, hogy a cégeljárás jelenlegi rendszerének struktúrája és működési logikája már egyre inkább gátja, mintsem segítője a további fejlődésnek. A cégeljárás az elmúlt évtizedekben mindvégig „külön utas” irányvonalat képviselt. Amennyire lehetett, igyekezett megőrizni önállóságát, az e-közigazgatási szolgáltatásoktól (pl.: SZEÜSZ) való elszigeteltségét. Folyamataiba minimális mértékben kerültek csak integrálásra az állami keretrendszer elemei (pl.: hivatali kapu) és operatív működésében is eltér a többi nagy szakrendszerétől (pl.: Belügyminisztériumi szakrendszerek). A cégeljárást, illetve a cégnyilvántartást kiszolgáló infrastruktúra rendkívül elavult, architektúráját tekintve mielőbb korszerűsítésre szorul. A kormány 2020-2030 közötti időszakot átfogó Mesterséges Intelligencia Stratégiája, a Digitális Jólét Program több olyan mozzanatot irányzott elő a jövőre nézve (robotizált folyamat-automatizálás kiterjesztése, egységes elvek mentén történő adatgazdálkodás, egységes adatvagyon szabályozás stb.) amelyek indokolttá teszik a jelenleg modell újragondolását, az egyes eljárások újratervezését.
A hazai törekvések, a már említett külső körülmények és tendenciák mellett, a változtatások mielőbbi megkezdését követelik a hazánkat érintő nemzetközi, uniós kötelezettségek is, amelyek közül a leginkább égető határidejű a 2019. június 20-i 2019/1151 (EU) parlamenti és európai tanácsi irányelv, amely konkrét elvárást fogalmaz meg a tagállamok felé az online cégalapítás, az egyes céginformációk tagállamok között továbbítását illetően. Ezen folyamatok egyértelműen kijelölik annak útját, hogy a cégeljárás területén – csakúgy mint más közigazgatási eljárások esetében – nem lehet „elhajolni” a kihívások elől és hogy az időtállóság és korszerűség érdekében, az építkezést új alapokra kell helyezni.”
Forrás:
A cégeljárás jelenlegi helyzete és kihívásai Magyarországon; Ormai László; arsboni; 2021. október 21.
A cikk második része: eGov Hírlevél
A cikkek az arsboni Digitális Jogalkalmazás rovatában jelentek meg, amelyet az NKE ITKI Digitális Jogalkalmazás Kutatócsoportja szerkeszt. Az eddig megjelent írások itt olvashatóak
One Comment