Európai Uniópolitika

Navracsics Tibor: csúcstalálkozó a háború árnyékában

Szerző: 2022. március 28.No Comments

„Ma és holnap – két héttel informális találkozójuk után – újabb csúcstalálkozóra gyűlnek össze az Európai Unió állam- és kormányfői. A napirendet alapvetően az orosz–ukrán háború határozza meg.

Míg működésének első időszakában általában félévente kétszer ülésezett az Európai Tanács, és az minősült rendkívüli helyzetnek, ha ennél gyakrabban találkoztak, az utóbbi bő egy évtizedben gyakran már a negyedévente tartott találkozók is ritkának bizonyultak. Kétségtelenül felfogható ez az európai integráció viharos éveinek jeleként, de legalább ennyire annak is, hogy a tagállamok – és azok vezetői – szigorúan ellenőrzés alatt tartják az Európa nemzetei közötti egyre szorosabbá váló uniót.

A mostani találkozót – akárcsak a két héttel ezelőttit – alapjaiban határozza meg az Európai Unió határán zajló orosz–ukrán háború. Ugyanakkor a legtöbb esetben a találkozón szereplő napirendi pontok nem számítanak teljesen újdonságnak. A legtöbb esetben olyan témákat találunk, amelyek amúgy is szerepelnek az EU döntéshozatali napirendjén, a háború azonban intenzívebbé tette megvitatásukat. Különös jelentőséget ad ugyanakkor az Európain Tanács ülésének, hogy Joe Biden amerikai elnök is részt vesz az első napon, mintegy hangsúlyozva az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti stratégiai együttműködés fontosságát.

Első napirendi pontként az állam- és kormányfők áttekintik az orosz–ukrán háború által hazájukból elüldözött menekültek ellátásával kapcsolatos problémákat. Az Európai Unió a tagállamok számára 10 milliárd eurónyi összeghez való hozzáférést tett lehetővé a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás keretében. Ehhez az összeghez járul a Tanács döntése értelmében további 420 millió eurónyi támogatás a belügyi alapokból.

Logikusan következik a második napirendi pont, amely alapvetően az Európai Unió biztonsági és védelmi kapacitásainak fejlesztését veszi górcső alá. A félreértések elkerülése végett: az Európai Unió törekvése továbbra sem egy egységes európai hadsereg kiépítése, hiszen ennek lehetetlenségével az állam- és kormányfők is tisztában vannak. Ugyanakkor már a két héttel ezelőtti találkozójukon elfogadott versailles-i nyilatkozat is leszögezte az Európai Unió védelmi képessége fejlesztésének fokozását. Ennek keretében a tagállamok kötelezettséget vállaltak védelmi költségvetéseik növelésére, a védelmi ipar és az ezen a téren zajló együttműködések fejlesztésére, valamint a stratégiai hiányosságok felszámolására.

Noha az energiapolitika területén is egységesnek tűntek két héttel ezelőtt az állam- és kormányfők abban, hogy a lehető leghamarabb megszüntetik az orosz energiaforrásoktól való függőségüket, az itt kialakuló vita élesebb lehet a korábbi témáknál. Az energiaellátás diverzifikációja régóta szerepel az Európai Unió energiapolitikájának napirendjén. Ugyanakkor a technikai-infrastrukturális feltételek sok esetben még mindig nem teszik lehetővé számos ország számára az energiaellátásban a valódi függetlenséget. Ebből adódóan: míg a cél nem vitatott, a menetrend és az időzítés nagyon eltérő álláspontokat hozhat felszínre.

A gazdasági kérdések és a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos napirendi pont most már – mondhatjuk, szerencsére – az utolsó témák közé szorult. Jól mutatja ez azt is, hogy egy év alatt az Európai Unió milyen messzire jutott a járványkezelés kérdésében.

A francia elnökség egyik kiemelt pontjaként határozta meg az Európai Unió stratégiai autonómiájának kialakítását. A mostani találkozó – immáron egy, az Európai Unió keleti határain zajló háborúval súlyosbítva – egy újabb kísérlet ennek megalapozására.”

Forrás:
Csúcstalálkozó a háború árnyékában; Navracsics Tibor; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. március 24.