„A Tanács a mai napon, egy olyan időszakban, amelyben Európában ismét megjelent a háború, hivatalosan jóváhagyta a stratégiai iránytűt.
A stratégiai iránytű egy olyan ambiciózus cselekvési tervet jelent, amelynek alapján az Európai Unió 2030-ra megerősítheti biztonság- és védelempolitikáját.
Az ellenségesebbé váló biztonsági környezet miatt óriási előrelépést kell tennünk, és fokoznunk kell cselekvési kapacitásunkat és hajlandóságunkat, meg kell erősítenünk rezilienciánkat, továbbá növelnünk és fejlesztenünk kell a védelmi képességekbe irányuló beruházásainkat.
Uniónk ereje az egységben, a szolidaritásban és az elszántságban rejlik. A stratégiai iránytű célja, hogy az EU erősebb és cselekvőképesebb biztonságszolgáltatóvá válhasson. Az EU-nak képesnek kell lennie megvédeni polgárait, valamint hozzá kell tudnia járulni a nemzetközi békéhez és biztonsághoz. Ez a korábbiaknál is nagyobb jelentőséggel bír jelenleg, amikor Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan és provokáció nélkül indított agressziója nyomán Európában ismét háborús helyzet alakult ki, továbbá amikor jelentős geopolitikai változások mennek végbe. Ez a stratégiai iránytű növelni fogja az EU stratégiai autonómiáját és arra való képességét, hogy értékeinek és érdekeinek védelme céljából együtt tudjon működni partnereivel.
A biztonság és a védelem területén erősebb és cselekvőképesebb EU kedvező módon fog hozzájárulni a globális és a transzatlanti biztonsághoz, valamint kiegészíti a NATO-t, amely továbbra is a kollektív védelem alapját képezi tagjai számára. Az EU továbbá még erőteljesebben fogja támogatni a szabályokon alapuló világrendet, amelynek középpontjában az Egyesült Nemzetek Szervezete áll.
A fenyegetés nő, a tétlenség következményei nyilvánvalóak. A stratégiai iránytű egy útmutató: ambiciózus pályát jelöl ki a következő évtizedben folytatandó biztonság- és védelempolitikánk számára. Segíteni fog abban, hogy eleget tegyünk azon biztonsági kötelezettségeinknek, amelyeket polgáraink és a világ többi része felé vállaltunk. Mikor cselekedjünk, ha nem most?
A stratégiai iránytű a közös értékelését jelenti azon stratégiai környezetnek, amelyben az EU működik, valamint az Unió előtt álló fenyegetéseknek és kihívásoknak. A dokumentum konkrét és megvalósítható javaslatokat tartalmaz, nagyon pontos végrehajtási ütemtervvel: ennek célja, hogy az EU határozottabban tudjon cselekedni válság idején, és képes legyen megvédeni biztonságát és polgárait.
Az iránytű a biztonság- és védelempolitika valamennyi aspektusát lefedi, és a következő négy feladat köré szerveződik: „cselekedjünk”, „ruházzunk be”, „lépjünk partnerségbe” és „védjük meg”.
Cselekedjünk
Annak érdekében, hogy válság kialakulása esetén gyorsan és határozottan léphessen fel, lehetőség szerint a partnerekkel együtt, szükség esetén pedig egyedül, az EU:– erős uniós gyorstelepítésű kapacitást fog létrehozni, amely különböző válságok esetén akár 5000 katona bevetését is lehetővé teszi
– készen fog állni arra, hogy 30 napon belül akár összetett környezetben is telepíteni tudjon olyan, a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretébe tartozó polgári missziókat, amelyek 200 teljeskörűen felszerelt szakértőből állnak
– rendszeres éles gyakorlatokat fog végrehajtani szárazföldön és a tengeren
– fokozni fogja a katonai mobilitást
– megerősíti az uniós polgári és katonai KBVP-missziókat és műveleteket, azáltal, hogy előmozdítja a gyors és rugalmasabb döntéshozatali folyamatot, robusztusabban cselekszik, és nagyobb pénzügyi szolidaritást biztosít
– a partnerek támogatása érdekében maradéktalanul felhasználja az Európai Békekeret nyújtotta lehetőségeket
Védjük meg
Annak érdekében, hogy képes legyen a gyorsan kibontakozó fenyegetések és kihívások eredményesebb előrejelzésére, az azoktól való jobb elrettentésre és az azokra való hatékonyabb reagálásra, továbbá hogy meg tudja védeni stratégiai érdekeit, az EU:– meg fogja erősíteni hírszerzési elemzési kapacitásait
– uniós hibrid eszköztárat és a hibrid fenyegetéseket kezelő gyorsreagálású csapatokat fog létrehozni, ezáltal összevonva a hibrid fenyegetések széles körének felderítésére és az azokra való reagálásra szolgáló különböző eszközöket
– továbbfejleszti a kiberdiplomáciai eszköztárat, és létrehozza az uniós kibervédelmi politikát, hogy felkészültebben reagálhasson a kibertámadásokra
– kidolgozza a külföldi információmanipuláció és beavatkozás kezelésére szolgáló eszköztárat
– kidolgozza az uniós biztonsági és védelmi űrstratégiát
– megerősíti az Unió szerepét a tengeri védelem területén
Ruházzunk be
A tagállamok vállalták, hogy jelentősen növelik védelmi kiadásaikat annak érdekében, hogy azok igazodjanak a kritikus katonai és polgári képességbeli hiányosságok csökkentésére irányuló közös törekvésünkhöz, továbbá hogy meg lehessen erősíteni az európai védelmi technológiai és ipari bázist. Ennek érdekében az EU:– véleménycserét tart a védelmi kiadások oly módon történő növelésére és javítására vonatkozó nemzeti célkitűzésekről, amely megfelel a biztonsági igényeknek
– további ösztönzőket nyújt a tagállamoknak ahhoz, hogy együttműködésen alapuló képességfejlesztést végezzenek, és közösen ruházzanak be olyan stratégiai támogató eszközökbe és új generációs képességekbe, amelyek a szárazföldön, a tengeren, a levegőben, a kibertérben és a világűrben is bevethetők
– ösztönözni fogja a védelmi célú technológiai innovációba irányuló beruházásokat a stratégiai hiányosságok megszüntetése, valamint a technológiai és ipari függőségek csökkentése érdekében
Lépjünk partnerségbe
A közös fenyegetések és kihívások kezelése érdekében az EU:– megerősíti a stratégiai partnerekkel, például a NATO-val és az ENSZ-szel, valamint a regionális partnerekkel, többek között az EBESZ-szel, az Afrikai Unióval és az ASEAN-nal folytatott együttműködést
– jobban az igényekhez igazított kétoldalú partnerségeket fog kialakítani hasonlóan gondolkodó országokkal és stratégiai partnerekkel, például az Egyesült Államokkal, Kanadával, Norvégiával, az Egyesült Királysággal, Japánnal
– az igényekhez igazított partnerségeket fog kialakítani a Nyugat-Balkánon, a keleti és a déli szomszédságunkban, Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában, mégpedig többek között a párbeszéd és az együttműködés fokozásával, a KBVP-missziókban és műveletekben való részvétel előmozdításával, továbbá a kapacitásépítés támogatásával
Háttér és a következő lépések
A stratégiai iránytű első változatát a főképviselő terjesztette elő 2021 novemberében. A dokumentum alapját egyrészt egy olyan, első alkalommal elvégzett fenyegetettségelemzés képezte, amelyhez a 27 uniós tagállam hírszerzési szolgálatai is hozzájárultak, másrészt pedig a tagállamok, az uniós intézmények és szakértők részvételével folytatott strukturális párbeszéd. 2022 februárjában és márciusában újabb változatok készültek, amelyek szövege tükrözte a tagállamok közötti megbeszélések eredményeit, és figyelembe vette a Bizottság által február 15-én közzétett védelem- és űrpolitikai csomagot, valamint a legfrissebb nemzetközi fejleményeket, köztük különösen az Ukrajna elleni orosz katonai agressziót. A stratégiai iránytű közvetlenül hozzájárul a versailles-i menetrend végrehajtásához.A Tanács általi jóváhagyását követően a 2022. március 24–25-i ülésén várhatóan az Európai Tanács is jóváhagyja a dokumentumot.
- A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű, 2022. március 21.
- Az uniós gyorstelepítésű kapacitás (az EKSZ angol nyelvű tájékoztatója)
- Stratégiai iránytű az EU számára (az EKSZ angol nyelvű tájékoztatója)
- Kérdések és válaszok – háttér a stratégiai iránytűhöz (Európai Külügyi Szolgálat; angol nyelven)
- A Versailles-ban ülésező állam-, illetve kormányfők nyilatkozata az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióról, 2022. március 10.
- A Bizottság jelentős intézkedéseket jelentett be az európai védelemhez való hozzájárulás, az innováció fellendítése, valamint a stratégiai függőségek kezelése érdekében (Európai Bizottság)
Forrás:
Stratégiai iránytű: fokozott biztonság és védelem az EU számára a következő évtizedben; Európai Unió Tanácsa; 2022. március 21.
