„A Bizottság a mai napon úttörő javaslatokat fogadott el a károsodott ökoszisztémák helyreállítása és a természet regenerálása érdekében Európa-szerte, a mezőgazdasági földterületektől és tengerektől kezdve az erdőkig és a városi környezetig. A Bizottság azt is javasolja, hogy 2030-ig 50 %-kal csökkentsük a vegyi növényvédő szerek használatát és kockázatát. Ezek a kiemelt jogalkotási javaslatok biodiverzitási és a „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia követésére irányulnak, és hozzájárulnak az élelmiszer-ellátás rezilienciájának és biztonságának megvalósításához az EU-ban és világszerte.
A természet helyreállításáról szóló jogszabályjavaslat kulcsfontosságú lépés az ökoszisztémák összeomlásának elkerülése, valamint az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak és a biológiai sokféleség visszaszorulásának megelőzése terén. Az uniós vizes élőhelyek, folyók, erdők, gyepterületek, tengeri ökoszisztémák, városi környezetek és a bennük élő fajok regenerálódása alapvető és költséghatékony megoldást jelent az élelmezésbiztonság, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia, az egészség és a jólét megvalósítására. Hasonlóképpen, a vegyi növényvédő szerekre vonatkozó új szabályok csökkenteni fogják az EU élelmiszerrendszerének környezeti lábnyomát, megóvják a polgárok és a mezőgazdasági dolgozók egészségét és jólétét, továbbá segítenek enyhíteni a talajegészség romlása és a peszticidek okozta beporzóhiány miatt már jelenleg is elszenvedett gazdasági veszteségeket.
Természethelyreállítási jogszabály az európai természetben okozott károk 2050-ig történő helyrehozására
A Bizottság a mai napon javaslatot tesz az első olyan jogszabályra, amely kifejezetten az európai természet regenerálódására, a 80 %-ot kitevő, rossz állapotban lévő európai élőhelyek helyrehozására, valamint a természet valamennyi ökoszisztémában történő helyreállítására irányul, az erdőktől és mezőgazdasági földterületektől kezdve a tengerekig, édesvizekig és városi környezetig. A jogszabályjavaslat minden tagállamban alkalmazandó, a különböző ökoszisztémákban a természet helyreállítására vonatkozó, jogilag kötelező erejű célokat célkitűzéséket határoz meg, kiegészítve a meglévő jogszabályokat. Célja, hogy a helyreállítási intézkedések 2030-ra az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 %-át lefedjék, és végső soron a 2050-ig helyreállításra szoruló valamennyi ökoszisztémára kiterjedjenek.
A jogszabály fokozni fogja a természet regenerálódására irányuló intézkedésekkel – például a renaturálással, a fák újratelepítésével, a városok zöldítésével vagy a szennyezés felszámolásával – kapcsolatos meglévő tapasztalatokat, hogy lehetővé tegye a természet helyreállítását. A természet helyreállítása nem egyenlő a természetvédelemmel, és nem vezet automatikusan több védett területekhez. Míg a természet helyreállítása a védett területeken is szükséges egyre rosszabb állapotuk miatt, nem minden helyreállított területnek kell védett területté válnia. A többségüket nem lehet védettnek nyilvánítani, mivel a helyreállítás nem zárja ki a gazdasági tevékenységet. A helyreállítás a természettel való együttélést és -termelést jelenti azáltal, hogy mindenhol visszaállítjuk a biológiai sokféleséget, beleértve azokat a területeket is, ahol gazdasági tevékenység folyik, például a gazdálkodás alá vont erdőkben, a mezőgazdasági földterületeken és a városokban.
A helyreállítás a társadalom minden rétegét közvetlenül érinti és szolgálja. Inkluzív folyamat keretében kell végrehajtani, különösen azokat bevonva, akik életében a különösen pozitív hatást fog gyakorolni, mert megélhetésük tekintetében az egészséges természettől függenek, ideértve a mezőgazdasági termelőket, az erdészeket és a halászokat. A természet helyreállításába való beruházás 8–38 EUR gazdasági értéket teremt minden elköltött euró után, az élelmezésbiztonságot, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességet és az éghajlatváltozás mérséklését, valamint az emberi egészséget támogató ökoszisztéma-szolgáltatásoknak köszönhetően. Emellett megerősíti a természetet jelenlétét mindennapi életünkben, ami bizonyítható előnyökkel jár az egészség és a jólét szempontjából, valamint a kulturális és rekreációs értékkel bír.
A természethelyreállítási jogszabály helyreállítási célokat és kötelezettségeket határoz meg a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák széles körére vonatkozóan. A legfontosabb prioritások közé azok az ökoszisztémák tartoznak, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek a szén-dioxid-eltávolítás és -tárolás, valamint a természeti katasztrófák, például az árvizek hatásainak megelőzése vagy csökkentése tekintetében. Az új jogszabály a meglévő jogszabályokra épül, de valamennyi ökoszisztémára kiterjedve túlmutat az élőhelyvédelmi irányelv által lefedett és a Natura 2000 szerinti védett területeken, hogy 2030-ra minden természetes és féltermészetes ökoszisztéma a helyreállítás útjára lépjen. Jelentős uniós finanszírozásban részesül majd: a jelenlegi többéves pénzügyi keretben mintegy 100 milliárd euró áll majd rendelkezésre a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásokra, beleértve a helyreállítást is.
A javasolt célok a következők:
- A beporzópopulációk csökkenésének visszafordítása 2030-ig és a populációk számának növelése,
- A zöld városi területek nettó veszteségének megállítása 2030-ig, majd 5 %-os növekedés elérése 2050-ig, legalább 10 %-os lombkorona-fedettség minden európai nagyvárosban, városban és külvárosban, valamint az épületekbe és infrastruktúrába integrált zöldterületek nettó növekedése,
- A biológiai sokféleség általános növekedése a mezőgazdasági ökoszisztémákban, valamint a gyepterületek lepkéi, a mezőgazdasági területek madárpopulációi, a szántóföldek ásványi talajaiban található szerves szén és a mezőgazdasági földterületeken található, nagy biodiverzitású tájképi elemek pozitív tendenciája,
- A mezőgazdasági használatban lévő és tőzegkitermelési helyszíneken a lecsapolt tőzeglápok helyreállítása, többek között elárasztással,
- A biológiai sokféleség általános növekedése az erdei ökoszisztémákban és az erdei összeköttetések, a száradék, az egyenetlen korú erdők aránya, az erdei madarak és a szervesszén-állomány pozitív tendenciája,
- A tengeri élőhelyek, például a tengeri fűágyak vagy fenéküledék helyreállítása, valamint az ikonikus tengeri fajok, például delfinek és barnadelfinek, cápák és tengeri madarak élőhelyeinek helyreállítása,
- A folyók gátjainak megszüntetése annak érdekében, hogy 2030-ra legalább 25 000 km-nyi folyószakaszon valósuljon meg a szabad vízáramlás.
Annak érdekében, hogy – a nemzeti körülményeknek megfelelő rugalmasság fenntartása mellett – elősegítsék a célok elérését, a jogszabály előírná a tagállamok számára, hogy a tudományos szakértőkkel, érdekelt felekkel és a nyilvánossággal szorosan együttműködve dolgozzanak ki nemzeti helyreállítási terveket. Az irányításra (monitoringra, értékelésre, tervezésre, jelentéstételre és végrehajtásra) vonatkozó egyedi szabályok – amelyek a nemzeti és európai szintű szakpolitikai döntéshozatalt is javítanák – biztosítanák, hogy a hatóságok közösen mérlegeljék a biológiai sokféleséggel, az éghajlattal és a megélhetéssel kapcsolatos kérdéseket.
A javaslat megvalósítja az európai zöld megállapodás egyik kulcsfontosságú elemét: a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégia azon kötelezettségvállalását, hogy Európa jó példával jár elöl a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása és a természet helyreállítása terén. Ez az EU kulcsfontosságú hozzájárulása a biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020 utáni globális keretről folyó tárgyalásokhoz, amelyet a biológiai sokféleségről szóló egyezmény részes feleinek ez év december 7–15-én Montrealban megrendezendő 15. konferenciáján fogadnak el.
Szigorú szabályok a vegyi növényvédő szerek használatának csökkentése és a fenntarthatóbb élelmiszerrendszerek 2030-ig történő biztosítása érdekében
A vegyi növényvédő szerek használatának csökkentésére irányuló mai javaslat megvalósítja a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása iránti elkötelezettségünket Európában. A javaslat az európai zöld megállapodással és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiával összhangban elősegíti a fenntartható élelmiszerrendszerek kiépítését, miközben biztosítja a tartós élelmezésbiztonságot és egészségünk védelmét.
A tudósok és a polgárok egyre jobban aggódnak a peszticidek használata, valamint azok maradványainak és metabolitjainak a környezetben való felhalmozódása miatt. Az Európa jövőjéről szóló konferencia végső jelentésében a polgárok kifejezetten kérték, hogy foglalkozzanak a peszticidek használatával és kockázatával. A peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv jelenlegi szabályai azonban túl gyengének bizonyultak, és végrehajtásuk is egyenlőtlenül valósult meg. Az integrált növényvédelem, valamint más alternatív megközelítések alkalmazása terén sem történt elegendő előrelépés. A vegyi növényvédő szerek károsítják az emberi egészséget és csökkentik a biológiai sokféleséget a mezőgazdasági területeken. Szennyezik a levegőt, a vizet és a tágabb környezetet. A Bizottság ezért egyértelmű és kötelező erejű szabályokat javasol:
- Jogilag kötelező erejű uniós szintű célok a vegyi növényvédő szerek használatának és kockázatának, valamint a veszélyesebb növényvédő szerek használatának 2030-ig történő 50 %-os csökkentése érdekében. A tagállamok adott paramétereken belül meghatározzák saját nemzeti csökkentési célkitűzéseiket az uniós szintű célok elérésének biztosítása érdekében. A kártevők elleni környezetbarát védekezésre vonatkozó szigorú új szabályok: Az új intézkedések biztosítják, hogy minden mezőgazdasági termelő és más hivatásos peszticid-felhasználó integrált növényvédelmet alkalmazzon, előnyben részesítve a kártevőkkel szemben az alternatív megelőző és védekezési módszereket, amelyek során a vegyi növényvédő szereket csak végső megoldásként lehet használni. Az intézkedések magukban foglalják a mezőgazdasági termelők és más szakmai felhasználók kötelező nyilvántartását is. Emellett a tagállamoknak olyan terményspecifikus szabályokat is meg kell állapítaniuk, amelyek meghatározzák a vegyi növényvédő szerek alternatíváit.
- Valamennyi növényvédő szer betiltása az érzékeny területeken. Tilos minden növényvédő szer használata a városi zöldterületeken, beleértve a nyilvános parkokat vagy kerteket, játszótereket, szabadidős vagy sportpályákat, nyilvános utakat és a Natura 2000 hálózat védett területein, valamint a veszélyeztetett beporzók számára megőrzendő, ökológiailag érzékeny területeken. Ezek az új szabályok eltávolítják a vegyi növényvédő szereket a közelünkből a mindennapi életünk során.
A javaslat a meglévő irányelvet rendeletté alakítja át, amely közvetlenül alkalmazandó lesz valamennyi tagállamban. Ez kezelni fogja azokat a tartós problémákat, amelyeket az elmúlt évtizedben a meglévő szabályok gyenge és egyenlőtlen végrehajtása jellemez. A tagállamoknak az elért eredményekről és a végrehajtásról részletes éves jelentést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz.
Az átmenet támogatása:
A kulcsfontosságú szakpolitikák egy csomagja támogatni fogja a mezőgazdasági termelőket és más felhasználókat a fenntarthatóbb élelmiszer-termelési rendszerekre való átállásban, beleértve a következőket:
- A közös agrárpolitika új szabályai annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők egy ötéves átmeneti időszakban kompenzációban részesüljenek az új szabályok végrehajtásával kapcsolatos költségekért,
- Nagyobb erőfeszítések a biológiai és alacsony kockázatú alternatívák körének bővítésére a piacon,
- Az EU Horizont programjai keretében az új technológiákat és technikákat – többek között a precíziós gazdálkodást – támogató kutatás és fejlesztés, valamint
- Ökológiai cselekvési terv a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia növényvédő szerekre vonatkozó céljainak elérése érdekében.
Az átmenetet a precíziós gazdálkodással kapcsolatos piaci fejlemények is támogatják, például a térinformatikai lokalizációs és kártevő-felismerési technikákat alkalmazó permetezők.
Globális eredmények:
A fenntartható peszticidhasználatra vonatkozó politikájával összhangban a Bizottság hamarosan, első alkalommal fog javaslatot tenni egy olyan új intézkedésre, amely figyelembe veszi a globális környezetvédelmi megfontolások melletti elkötelezettségét az élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek meghatározása során. A tiltott anyagok mérhető maradékait tartalmazó importált élelmiszerek idővel nem lesznek forgalmazhatók az EU-ban. Ez olyan „angyali kör” kialakulásához vezet majd, amely arra ösztönzi a harmadik országokat, hogy korlátozzák vagy tiltsák be az EU-ban már betiltott peszticidek használatát.
A Bizottság hamarosan konzultációt indít a tagállamokkal és a harmadik országokkal egy olyan intézkedésről, amely a beporzók globális pusztulásához ismerten hozzájáruló két anyag, a tiametoxam és a klotianidin maradékanyagait nullára csökkenti. Ezek az anyagok az EU-ban már nem engedélyezettek. Az intézkedés elfogadását követően e két anyag mérhető maradékanyagait tartalmazó importált élelmiszerek – bizonyos átmeneti időszak leteltével – többé nem hozhatók forgalomba az EU-ban.
…
A következő lépésekA javaslatok most az Európai Parlament és a Tanács elé kerülnek megvitatásra a rendes jogalkotási eljárás keretében. Az elfogadást követően a gyakorlati hatás fokozatos lesz: a természethelyreállítási intézkedéseket 2050-re kell bevezetni, míg a peszticidekre vonatkozó célértékeket 2030-ig kell elérni.
Ily módon a javaslatok hatása nincs közvetlen összefüggésben az Oroszország Ukrajna elleni folytatott agresszív háborújának azonnal hatásával. Középtávon megerősítik Európa rezilienciáját és élelmiszerbiztonságát, mivel a beporzópopulációk egészségesebbé és bőségesebbé válnak, csökken a talajerózió, javul a vízmegtartás, és természeti környezetünk tisztább és fokozatosan toxikus anyagoktól mentes lesz. Emellett a javaslatok révén csökken a mezőgazdasági termelők drága alapanyagoktól, például vegyi növényvédő szerektől való függősége, és elérhetőbbé válnak a minden uniós polgár számára megfizethető élelmiszerek.
Háttér-információk
Az egészséges és reziliens ökoszisztémák jóllétünk és gyarapodásunk alapját képezik, mivel élelmiszert, tiszta vizet, szénelnyelőket és a természeti katasztrófákkal szembeni védelmet biztosítanak, ideértve az éghajlatváltozás okozta katasztrófákat is. A globális GDP több mint fele a természettől és az általa nyújtott szolgáltatásoktól függ, és a világ élelmiszernövényeinek 75 %-a állati beporzást igényel.
Fontossága ellenére a természet állapota Európában riasztó ütemben romlik: az élőhelyek több mint 80 %-ának helyzete nem megfelelő. A vizes élőhelyek, a tőzeglápok, a gyepek és a dűnék élőhelyei a leginkább érintettek. A nyugat-, közép- és kelet-európai vizes élőhelyek száma 1970 óta 50%-kal csökkent. Az elmúlt évtizedben a halállomány 71 %-a és a kétéltű populáció 60 %-a fogyatkozott meg. 1997 és 2011 között a biológiai sokféleség csökkenéséből eredő károk a becslések szerint évi 3,5–18,5 billió eurót tettek ki.
A természethelyreállítási jogszabály hatásvizsgálata kimutatta, hogy a természet helyreállításának előnyei messze meghaladják a költségeket. A tőzeglápok, mocsarak, erdők, fenyérek és cserjések, gyepterületek, folyók, tavak, tengeri és hordalékos élőhelyek, valamint part menti vizes élőhelyek helyreállításának gazdasági előnyei a becslések szerint nyolcszorosan meghaladják a költségeket.
A peszticidek fenntartható használatáról szóló javaslat felváltja a fenntartható használatról szóló 2009/128/EK irányelvet, amelynek célja a peszticidek fenntartható használatának elérése volt az EU-ban a peszticidek emberi egészségre és környezetre gyakorolt kockázatainak és hatásainak csökkentése, valamint az integrált növényvédelem használatának előmozdítása révén. Az irányelv fő intézkedései a felhasználók és forgalmazók képzésével, a peszticidek kijuttatásához használt berendezések ellenőrzésével, a légi permetezés tilalmával és az érzékeny területeken történő peszticidhasználat korlátozásával kapcsolatosak. Több jelentés is rámutatott az irányelv végrehajtásának hiányosságaira, ami azt eredményezte, hogy nem csökkent a peszticidek használata és kockázata.
Az Európa jövőjéről szóló konferencián Európa-szerte különféle hátterű polgárok javasolták a vegyi növényvédő szerek és műtrágyák drasztikus csökkentését a mezőgazdasági termelés valamennyi formájában, valamint a fenntartható mezőgazdaság fejlesztését, ideértve a természet és a munkavállalók tiszteletben tartását is. A mai csomaggal a Bizottság öt javaslatra és a polgárok által javasolt nyolc konkrét intézkedésre válaszol.
További információk
Kérdések és válaszok a természet helyreállításáról
Tájékoztató a természethelyreállítási jogszabályról
Tájékoztató a biológiai sokféleségről és rezilienciáról
Kiadvány: A természet helyreállítása (folyamatban lévő projektek a tagállamokban)
Kérdések és válaszok a peszticidekkel kapcsolatban
Tájékoztató a peszticidek kockázatának és használatának csökkentéséről Európában
Tájékoztató a peszticidek fenntarthatóbb használatáról Európában
Forrás:
Zöld megállapodás: úttörő javaslatok Európában a természet helyreállítására 2050-ig és a peszticidhasználat felére csökkentésére 2030-ig; Európai Bizottság; 2022. június 22.
