„…Az új kerettörvény kivezethet abból a gödörből, ahol az építőipar jelenleg leledzik – mondta Lázár János építési és beruházási miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) konferenciáján, Budapesten. A tárcavezető elmondta, hogy összesen 26 szervezettel folytattak egyeztetést az új kerettörvény kapcsán, 900 javaslat döntő részét beépítették az új szabályozásba.
Jelentem elkészült az új kerettörvény – mondta Lázár János, hozzátéve, hogy január elsejével egy új szakasz kezdődik a hazai építőiparban.
Szerinte továbbra is érződik a lemaradás az építőipar minőségében Kelet és Nyugat között. Szerinte az elmúlt 12 évben sem csökkent olyan mértékben a különbség, mint amennyire kellett volna. Hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás ígéretét ezzel a törvénnyel beteljesíthetik.
Szándékaink szerint a mérnökök kapnak lehetőséget – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy nagyobb szakmai befolyást szeretnének adni a hazai mérnököknek. Szerinte az új kerettörvény protekcionista is.
Lázár János szerint a törvénytervezet nem csupán politikai hiúságból, hanem nemzetgazdasági megfontolásokból készült. Szerinte az építőipari cégek már középtávon is előnyeit élvezhetik az új szabályozásnak. „A törvény hatására jobb lesz Magyarországon építőipari vállalkozónak lenni, mint volt” – tette hozzá. Magyarországon a magyarok hasznára, magyar munkából, magyar alapanyagból létesítsenek épületeket. Szerinte ez a törvény segíti, hogy az építőiparban is szülessenek olyan nagyvállalatok, amelyek a Molhoz és az OTP-hez hasonlóan regionális cégek, erre a következő évtizedben van esély szerinte.
Lázár János jelezte, hogy holnap kerül a törvényjavaslat a kormány, majd októberben az Országgyűlés elé.
Továbbá létrehoznak egy érdekegyeztető tanácsot a szakma képviselőiből, szerinte ezek a módszerek kiválóan működnek más európai országokban is, például Németországban.
Jelezte, hogy beruházási tervet kell készíteniük a minisztériumoknak is arra vonatkozóan, hogy 2035-ig milyen fejlesztéseket terveznek. Ez a lista a jövő év végére készülhet el.
Az állami beruházási listát minden évben felülvizsgálják, világos fejlesztési célokkal. Ez azt jelenti, hogy megváltozik a költségvetés rendje is, ugyanis minden beruházás a jövőben az építési és beruházási minisztériumhoz kerül, amely a jogi és a politikai felelősséget viseli.
A kötelező tervpályázat rendszerét vezeti be a kormány – mondta, szerinte kiviteli tervig terveznek mindent, ezzel a tervezési felelősséget ellenőrzik. Növelik a műszaki ellenőr felelősségét. Minden kivitelezési dokumentumot egyeztetni kell a jövőben a leendő üzemeltetővel. Tehát az üzemeltető beleegyezése nélkül beruházás Magyarországon a jövőben nem indulhat.
Jelezte, hogy nem csak az ár lesz a döntő, 50 százalékban társadalmi szempontokat is figyelembe fognak venni.
Német mintára minden állami beszállítót minősítenek. Azok a vállalkozók, akik jól teljesítettek, előnyt fognak élvezni a következő közbeszerzés során.
Nem rejtem véka alá, hogy vannak viták arról, hogy ez a patrióta kerettörvény kiállja-e az EU jogi normáit – mondta a miniszter, szerinte ha Ausztriában vagy Németországban a saját cégek építik az autópályákat, akkor ennek Magyarországon is lehetségesnek kell lennie. Az új törvény egy kódex is lesz, egy salátatörvény – mondta.
Lázár János kérdésre elmondta, hogy nem maradunk jövőre sem beruházások nélkül, három lába lesz az építkezéseknek: az egyik Paks, amelynek szerinte jövőre mindenképpen el kell indulnia, az iparipark-fejlesztések, mint Iváncsa, vagy Debrecen akkumulátorberuházásai, valamint az autópálya-koncessziók, amelyek vállalták a fejlesztéseket.
Nagy Márton szerint nem lehet olyan fejlesztést támogatnia az államnak, amely nem tartalmaz valamilyen energiahatékonysági beruházást. Jelezte, hogy tervezi: a Széchenyi-kártya programot jövőre csak energiahatékonyság növelésére lehet majd igénybe venni.
Ugyanakkor arról is beszélt, hogy teljesen kiszámíthatatlan, milyen energiaárak lesznek pár év múlva. Elképzelhető, hogy a gáz ára ismét visszaesik 20 dollárra, ezért szerinte döntő, hogy milyen alternatív energiaforrásokra épít egy vállalat.”
—
„…Lázár János építési és beruházási miniszter a konferencián részletesen is ismertette a tervezett kerettörvény célját, de szólt az új szakmai érdekegyeztető tanács (Állami Beruházások Érdekegyeztető Tanácsa) működéséről, és azt is elmondta, hogy a kormány a jövőben egy sokkal kiszámíthatóbb folyamatban fogja össze a tervezett beruházásait.
- 2023. március 31-ig minden érintett tárcavezetőnek szakpolitikai ágazati koncepciót kell leadnia.
- 2023. szeptember 30-ig az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) bevonásával ágazati beruházási terv készül, immáron pontos számításokkal, hatástanulmányokkal, költségelemzésekkel. Vagyis lesznek listák, hogy az oktatás, az egészségügy, a közlekedés, illetve a kultúra területén 2035-ig milyen fejlesztésekre van szükség, mi az ágazati koncepció, milyen konkrét projektek várhatók.
- 2023. december 31-ig áll össze az állami beruházások listája. Ebben világos lesz, hogy mi a megrendelő elképzelése, ezt ugyan évente felülvizsgálják, de nagyon fontos társadalompolitikai, hatástanulmányok kellenek.
Az új szabályoknak megfelelően meg fog változni a költségvetési törvény rendje is, minden, amit a magyar költségvetés legalább 50 százalékban finanszíroz, ezentúl az ÉBM költségvetésbe kerül, kormányülés dönt a projektekről, de a technikai, tárgyi megvalósítás, a projektek létrehozása az ÉBM költségvetési és jogi felelőssége lesz a jövőben…”
Forrás:
Lázár János: elkészült az új építőipari kerettörvény; Járdi Roland; Világgazdaság; 2022. október 11.
Lázár János: Jövőre 12 éves transzparens lista készül az állami beruházásokról; Telex.hu; 2022. október 11.
