„Azt ma már nem kell különösebben magyarázni, hogy miért okos a telefon, és arról is van elképzelésünk, hogy mi kell az otthonok vagy a városok „felokosításához”. Egy szinttel feljebb azonban valószínűleg magyarázni kell az olyan kifejezések beltartalmát, minthogy mi az az okos ökoszisztéma, mit is takar az okos energetika. Mi köze van mindehhez a rendszerintegrátoroknak? Erről szól a Napi.hu friss videó podcastja, melyben Gödri Bulcsút, a Delta Csoport Ipar 4.0 üzletágának vezetőjét kérdeztük.
Az Ipar 4.0 kapcsán – mely talán még el sem érkezett még egészében Magyarországra – az biztosan kiderült már, hogy hatékonyabb működés és a termelékenység kulcsa az, hogy a szenzorokról is érkező adatokat miként rendszerezik és állítják munkába. A gyártásban az is jó ideje tisztázott tétel, hogy jó, ha minden információt összegyűjtenek, és mindinkább egyben látják-kezelik-vizsgálják az egész működést, mivel így lehet egyrészt gyorsan, komoly, akár 20-30 százalékos költségcsökkentést elérni, másrészt viszont az integrált rendszereket üzemeltetni is sokkal könnyebb.
Mindezt Gödri Bulcsú, a Delta üzletágvezetője válaszolta arra a kérdésre, hogy mi az okos ökoszisztéma és a jelenleg mindent vivő energetika „okosságának” kulcsa, s hogyan is kell ezt elképzelni egy településen, egy üzemben vagy városrészben.
Az a nagyobb probléma, hogy a városok jó esetben sok, időben, méretben és „műfajban” is különböző megoldásokat (térfigyelő rendszer, nyilvános wc automatika, bringatároló rendszer, jelzőlámpa irányítás stb.) építettek be a városok fejlesztési megoldásaiba – annak megfelelően, hogy mire lehetett épp pályázni.
Jobb lett volna a rendszerintegráció oldaláról nézve, ha előbb a keretrendszert alakítják ki, és abba illesztgetik be a különböző projekteket? Vagy az a fő probléma, hogy e különböző megoldásokat miként lehetne közös nevezőre hozni?
Gödri Bulcsú szerint igen is, meg nem is. – Ez egy alapvetően technikai kérdés, és az olyan rendszerintegrátorok, mint a Delta, azért vannak, hogy ezeket a feladatokat megoldják – magyarázta a szakember. Hozzátette, hogy gyakorlatilag komplex városüzemeltetési rendszereket kell építeni azáltal, hogy az alrendszereket össze kell húzni. Ez is a neve a monori fejlesztéseknek: „Monor Okos Város” projekt”.
Az azonban más kérdés, hogy miért nem tudtak ezek a rendszerek elterjedni. Gödri Bulcsú válasza erre az, hogy az integrátorok zöme eddig ódzkodott attól, hogy az irodákban kreáltak helyett a terepszintről érkező feladatokat is megoldják.
A Delta mintaprojektje Monoron az első és máig egyetlen integrált okosváros projekt az országban, amely központi és helyi érdekű fejlesztésekben valósul meg. Az ígéret az, hogy a központi platform-szolgáltatáshoz az önkormányzatok külön térítés nélkül fognak tudni csatlakozni, azzal a feltétellel, hogy a Monor részéről a mintaprojekt keretében implementált helyi megoldások közül legalább egyet igénybe fognak venni.
Hogy kell mindezt elképzelni, mitől lesz intelligens az épületüzemeltetés? Miért lényeges, hogy mik az adat felvállalt kontextusai és mi a helyzet az adatbiztonsággal? – ezeket a kérdéseket is megválaszolta az integrátorcég üzletág-igazgatója, de ennek megismeréséhez már el kell indítani a fenti videót.
Forrás:
Gödri Bulcsú: nem nekünk kellene kitalálnunk, hogy mit akar látni egy város; Szabó M. István; Napi.hu; 2022. november 3.
