„Az EU tovább folytatja az uniós polgárok és az uniós pénzügyi rendszer pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással szembeni védelmét célzó küzdelmet. A meglévő szabályozási keret hatályának kiterjesztése és az esetleges joghézagok megszüntetése érdekében a Tanács a mai napon elfogadta álláspontját a pénzmosás elleni (AML) rendeletről és egy új irányelvről (AMLD6). A pénzátutalásokról szóló rendelet átdolgozására irányuló javaslattal együtt – amelyről már megállapodás született az Európai Parlamenttel – elfogadásukat követően ezek a jogszabályok alkotják majd a pénzmosás elleni új uniós szabálykönyvet.
A terroristákat és az azokat finanszírozókat nem látjuk szívesen Európában. A bűnözőknek és a bűnszervezeteknek ahhoz, hogy tisztára mossák a piszkos pénzt, jogi kiskapukat kellett keresniük a már most is meglehetősen szigorú hatályos szabályainkban. Nekünk azonban az a szándékunk, hogy még szorosabbra zárjuk ezeket a kiskapukat, és még szigorúbb szabályokat alkalmazzunk valamennyi uniós tagállamban. 10 000 eurónál nagyobb összegben a jövőben nem lesz lehetséges készpénzfizetést teljesíteni. A kriptoeszközök vásárlásakor vagy eladásakor sokkal nehezebbé fog válni a névtelenség megőrzése. Nem lehet többé többrétegű vállalattulajdonosi struktúrák mögé rejtőzni. A piszkos pénzt még ékszerészek vagy aranyművesek révén is nehéz lesz tisztára mosni. – Zbyněk Stanjura, Csehország pénzügyminisztere
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni uniós küzdelem területére vonatkozó új szabályok a kriptoeszközök teljes ágazatára ki fognak terjedni: az összes kriptoeszköz-szolgáltatót kötelezni fogják az ügyfél-átvilágítás elvégzésére. Ez azt jelenti, hogy ellenőrizniük kell majd bizonyos tényadatokat és információkat ügyfeleikre vonatkozóan. A tanácsi álláspont az 1000 eurót meghaladó összegű ügyletek végrehajtásakor ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazására kötelezi a kriptoeszköz-szolgáltatókat, valamint bevezet bizonyos intézkedéseket a nem letétkezelő kriptotárcával végrehajtott műveletekkel kapcsolatos kockázatok enyhítése céljából is. A Tanács továbbá fokozott átvilágítási intézkedéseket vezetett be a kriptoeszköz-szolgáltatók számára a határokon átnyúló levelezőbanki kapcsolatok tekintetében.
A harmadik félnek minősülő pénzügyi közvetítőkre, valamint a nemesfémekkel, drágakövekkel és kulturális javakkal kereskedő személyekre szintén vonatkoznak majd a rendeletben foglalt kötelezettségek, akárcsak az ékszerészekre, az óraművesekre és az aranyművesekre.
Az EU a nagy összegű készpénzfizetések korlátozásával meg fogja nehezíteni a bűnözők számára a piszkos pénz tisztára mosását. A készpénzfizetésekre Unió-szerte 10 000 eurós felső összeghatár lesz alkalmazandó. A tagállamok, ha kívánnak, alacsonyabb felső összeghatárt is előírhatnak.
Azokat a harmadik országokat, amelyek a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF, a pénzmosás elleni nemzetközi normaalkotó szervezet) jegyzékében szerepelnek, az Unió is felveszi majd jegyzékére. Ennek megfelelően két uniós jegyzék lesz: egy „fekete lista” és egy „szürke lista”, az FATF jegyzékeinek megfelelően. A Bizottságnak nem kell majd megismételnie az FATF által elvégzett azonosítási eljárást. Ez az erőforrásokkal való takarékoskodást lesz hivatott biztosítani, valamint azt, hogy az FATF-jegyzékek átírására kellő időben sor kerüljön. Amint egy harmadik ország felkerül e listák valamelyikére, az EU az adott országhoz kapcsolódó kockázatokkal arányos intézkedéseket fog alkalmazni.
Álláspontjában a Tanács úgy határozott, hogy átláthatóbbá teszi és fokozottabban összehangolja a tényleges tulajdonlásra vonatkozó szabályokat. A Tanács pontosítja mindenekelőtt, hogy a tényleges tulajdonlás két összetevőn – a tulajdonláson és az irányításon – alapul, amelyeket elemezni kell annak megállapítása céljából, hogy hogyan érvényesül az adott jogi személy feletti irányítás, valamint mindazon természetes személyeknek az azonosítása céljából, akik az adott jogi személy tényleges tulajdonosai. A szöveg pontosítja továbbá ehhez kapcsolódóan a többrétegű tulajdonosi és irányítási struktúrákra alkalmazandó szabályokat. A Tanács azt is részletesebben meghatározza, hogy hogyan kell azonosítani a tényleges tulajdonosokat, illetve ellenőrizni kilétüket a különböző típusú szervezetek esetében, kitérve a nem uniós szervezetekre is. Pontosításra kerültek az adatvédelemre és az adatok megőrzésére vonatkozó rendelkezések is. Ez várhatóan megkönnyíti és felgyorsítja majd az illetékes hatóságok munkáját.
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely bizonyítani tudja ez iránti jogos érdekét, hozzáférhessen a tényleges tulajdonosi nyilvántartásokban tárolt információkhoz, és e személyek közé kell tartozniuk mindazoknak az újságíróknak és civil társadalmi szervezeteknek is, akik, illetve amelyek kapcsolatban állnak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és az ellene való küzdelemmel.
A csomag ezenkívül előirányozza a kiszervezésre vonatkozó rendelkezések pontosítását, a felügyeletek hatásköreinek egyértelművé tételét, azon minimális információk körét, amelyekhez az összes pénzügyi információs egységnek (vagyis a gyanús ügyletekről szóló bejelentések, valamint a releváns pénzmosási információk fogadásával és elemzésével foglalkozó nemzeti központoknak) hozzáféréssel kell rendelkeznie, valamint a hatóságok közötti együttműködés javításáról is rendelkezik.
Háttér
A Bizottság 2021. július 20-án terjesztette elő a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok megerősítésére irányuló jogalkotási javaslatcsomagot. E csomag a következőkből áll:
- a pénzmosás elleni küzdelem új, szankciók és bírságok kiszabására jogosult európai hatóságát létrehozó rendelet
- a pénzátutalásokról szóló rendelet átdolgozásáról szóló rendelet, amely a kriptoeszköz-átutalásokat hivatott átláthatóbbá és teljes mértékben visszakövethetővé tenni
- a magánszektornak a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségeiről szóló rendelet
- a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó mechanizmusokról szóló irányelv
Azzal, hogy a Tanács elfogadta a pénzmosás elleni rendelettel és irányelvvel kapcsolatos álláspontját, immár készen áll arra, hogy megkezdje a háromoldalú tárgyalásokat az Európai Parlamenttel a szövegek végleges változatáról való megállapodás céljából.
- A pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendelet: megbízás az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz
- A pénzmosás elleni rendelet mellékletei
- A pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról szóló irányelv
- A pénzmosás elleni küzdelem: ideiglenes megállapodás született a kriptoeszköz-átutalások átláthatóságáról (sajtóközlemény, 2022. június 29.)
- A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló eredményjelentés, 2022. június 7.
- Küzdelem a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás ellen (háttér-információk)
”
Forrás:
A pénzmosás elleni küzdelem: a Tanács elfogadta álláspontját a megerősített szabálykönyvről; Európai Unió Tanácsa; 2022. december 7.
