közigazgatás: magyar

Újabb önkormányzati feladatokat vehet át az állam

Szerző: 2023. január 23.No Comments

„A megyei jogú városok vezetőinek Orbán Viktor miniszterelnökkel tervezett találkozóján szó lesz nemcsak a szolidaritási adó fizetésének átmeneti könnyítéséről, de arról is, hogy milyen önkormányzati feladatokat vehetne át az állam a forráshiányos helyhatóságoktól. Közben a megyei önkormányzatok is milliárdos rezsitámogatásért jelentkeztek be, és ezt meg is kaphatják soron kívül.

Nincs még időpontja, de januárban, legkésőbb február közepéig várható az a találkozó, amelyen a megyei jogú városok polgármesterei Orbán Viktor miniszterelnökkel készülnek tájékoztató beszélgetésre – mondta a hvg.hu-nak Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke – egyúttal az egyik érintett, a 60 ezer lakosú Kaposvár polgármestere –, megerősítve Gulyás Gergely miniszter legutóbbi kormányinfón tett bejelentését, hogy a találkozó „a következő hetekben” lehet.

Ezen a megbeszélésen a hvg.hu értesülései szerint előkerül majd az is, hogy milyen, jelenlegi önkormányzati feladatokat vállalhat át az állam, hogy ezzel tehermentesítse az alapvetően is forráshiányos, de most, az elszálló rezsiköltségek miatt még nehezebb helyzetbe került városokat. A téma nem újkeletű, hiszen ugyanezt a kérdést kinyitották már egyszer 2021-ben is, hasonlóan szorongató pénzügyi körülmények között.

A helyzet sokban hasonlít a 2021 tavaszira, amikor az állam a koronavírus-járvány elleni védekezésre hivatkozva előbb elvonta az önkormányzatoktól az iparűzési adó egy részét, majd ezt kompenzációként részben visszaadta. Akkor Balla György fideszes képviselő egyeztetett a városokkal, és tavaly ősszel is ő tárgyalt velük a rezsitámogatásról, amellyel a települések – ha szerencséjük volt – visszakaphatták annak egy részét, amit amúgy szolidaritási adóként fizetnek be.

A megyei jogú városok most nem elsősorban pénzért mennek Orbánhoz, mert rezsikompenzációt már kaptak: a 10 ezer fő feletti önkormányzatok nagy része, 138 város és 17 kerület között 44,6 milliárdot osztott szét a kormány. A 10 ezer fő alatti települések további 32 milliárdhoz jutottak. A 2023-as büdzsében az önkormányzati rezsikompenzációra szánt összesen 144,6 milliárdnyi forrás maradékát, 68 milliárdot a kormány az önkormányzati távhőcégek direkt dotálására szánja.

A már megítélt rezsitámogatáson túl is szóba kerülhet a kormányfői találkozón az önkormányzatok további állami segítése, ami lehet akár egy újabb körös kompenzációra tett ígéret is. Erre a legutóbbi kormányinfón utalt is Gulyás Gergely, mondván: „szeretnénk, ha lenne második kör, de ez két dologtól függ: hogyan alakul a gazdaság helyzete és hogyan a rezsiár.” A segítség mértékéről pedig a miniszter kijelentette: „az ország teljesítőképességének határait a költségvetés tartalmazza”.

A legtöbb városnak az is nagy segítség lenne, ha mérsékelné a kormány azt az összeget, amit szolidaritási adóként kell befizetniük az állami költségvetésbe. Ezt a kérést már jó előre fel is vetette az egyik megyei jogú város, a 95 ezer lakosú Székesfehérvár Fidesz-KDNP-s polgármestere. Cser-Palkovics András az adó elvével egyetért, csak azt kéri a kormánytól, hogy annak az új szabályzónak, számítási módnak a bevezetését halasszák el, ami miatt sokuknak nőne 2023-ban az adóterhe.

„Együtt szenvedjük a bajokat, a kormány is segít, mi is segítünk, közösen kell megoldani a helyzetet, mert csak mi nem tudjuk megoldani, de egyedül a kormány sem” – mondta az önkormányzatok-állam viszonyról a tárgyalások előtt kérdésünkre Szita Károly. Amúgy az általa vezetett Kaposvár is kapott rezsikompenzációt, nem is keveset, 840 millió forintot. De ez csak harmada a rezsi miatti pluszkiadásuknak, egyharmadot összespóroltak, a város mínusza még így is egymilliárd forint körüli.

Szita szerint az önkormányzati víziközmű-társaságok állami tulajdonba és üzemeltetésbe vétele folytatódhat, ez segítség az azok működtetésére anyagilag képtelen városoknak, nem beszélve arról, hogy az egyre sürgetőbb hálózati rekonstrukciók költsége szerinte elérheti az 5000 milliárd forintot. Emellett kilátásban van az említett 68 milliárdos állami keretösszegből a szintén önkormányzati távhőcégek megsegítése. De további segítség lehet Szita szerint, hogy más, önkormányzati feladatokat is átvehet az állam az önkormányzatoktól, az ezzel együtt felmerülő költségekkel, kiadásokkal együtt, nyilván ez is szóba kerül majd a miniszterelnöki találkozón.

Hogy melyek lehetnek ezek a feladatok? Sok olyan van, amit szívesen átadnának az önkormányzatok, de kevesebb, aminek átvételére a kormány nyitott is. A helyi sportlétesítmények üzemeltetése ilyen lehet, különösen, hogy ezeknek a fenntartási költségét nagyon megdobta a rezsi emelkedése. Több önkormányzat kénytelen is volt bezárni némely sportlétesítményét, bár néhányan kaptak erre extra állami támogatást, így nyitva tarthatták mondjuk az uszodájukat.

Pécs polgármestere szerint is „érdekében áll” az MJVSZ-nek Cser-Palkovics András szolidaritási adóval kapcsolatos javaslata, de szerinte az önkormányzatoknak többlet terhet jelentő új számítási mód halasztása mellett az adónem teljes felülvizsgálatát is érdemes felvetni. Szerinte ahelyett, hogy a költségvetés „elnyelné”, a városok által fizetett adót az agglomeráció fejlesztésére is fordíthatnák. Péterffy olyan területet is említett, ahol az állam által átvett feladatot a települések visszavennék: mivel eddig csak negatív hatásáról hallottam, szerintem az építéshatósági hatáskört és feladatokat vissza kellene adni a településeknek, így ismét az ő felelősségük lenne a településkép alakítása.

Ha személyesen Orbán Viktorral nem is tudnak tárgyalni, a megyei jogú városokon kívül egy másik önkormányzati csoport is kormányzati segítségben reménykedik – ráadásul nem is hiába. Ezek a megyei önkormányzatok, amelyekkel Gulyás Gergely miniszter ígérete szerint hamarosan szintén egyeztet a kormányzat. Ezt erősítette meg a hvg.hu-nak a 19 megye önkormányzatát tömörítő Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke is.

Pajna Zoltán elnök – aki Hajdú-Bihar megye önkormányzatának vezetője is – kérdésünkre azt mondta, hogy bár 2011 óta a megyei önkormányzatok saját intézményeket nem tartanak fenn, közlekedési vagy más infrastruktúrát nem kezelnek, és tevékenységük jobbára a területfejlesztési programok koordinációjára, projektmenedzsmentre terjed ki, rezsiköltségük nekik is van, ez pedig mindenhol nőtt, így rezsikompenzációs tárgyalásokat kezdeményeztek Balla Györgynél.

A megyei önkormányzatok apparátusa 19-ből 17-nél a megyei kormányhivatallal egy épületben van, a rájuk eső rezsiköltségeik is nőttek, de nekik kell fizetni a megyei önkormányzatok képviselőinek tiszteletdíját és a szakmai apparátus bérköltségét, a hivatali autók megdrágult tankolását is. Ráadásul egyetlen működési bevételük a megyék nagysága alapján számolt állami normatíva, ám ennek összege a kötelező béremelések és az infláció ellenére 2020 óta nem nőtt.

Pajna Zoltán elnök a 19 megyei önkormányzat rezsiköltség pluszkiadását összesen mintegy egymilliárd forint körüli összegre becsülte, ami a teljes 5,4 milliárdos éves összköltségvetésükhöz képest kigazdálkodhatatlan, ezt a kormányzat is tudja, szerinte ezért is ismerik el a kompenzációs igényüket, amit a költségvetésben elkülönített 144,6 milliárdos önkormányzati kompenzációs kereten felül is előteremtene az ígéretek szerint a kormányzat…”

Forrás:
Újabb önkormányzati feladatokat vehet át az állam; HVG.hu; 2023. január 18.