„Az ország csatlakozása a NATO kibervédelmi összefogásához, a CCDCOE-hoz, szakértők szerint egyben változást jelent a szövetség kibervédelmi doktrínájában.
Kibervédelmi szempontból már elég közel került a NATO-hoz Ukrajna. Az ország aláírta azt a szerződést, amellyel formálisan is csatlakozik az Észak-atlanti Szerződés Tallinban működő kibervédelmi központjához, a CCDCOE-hoz (Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence, magyarul Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központként emlegetik). A CCDCOE egyszerre tudásközpont, kutatóintézet és kiképzőintézmény, amely technológiával, információ- és tudásmegosztással is segíti tagjait. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy bár NATO-intézmény, munkájába nem csak a védelmi szövetség tagjai kapcsolódhatnak be. Jelenleg Ukrajnán kívül hét ún. közreműködő ország vesz részt a munkában: Ausztria, Finnország, Svájc, Svédország, Írország, valamint Dél-Korea és Japán.
Ukrajna már jóval az orosz invázió megindulása előtt, 2021 augusztusában kérte felvételét, amit tavaly áprilisban hagyott jóvá a központ szponzor országait (a NATO-tagokat) képviselő irányítóbizottság. Ezzel lehetővé vált, hogy a központ munkájában részt vevő országok kibervédelme hozzáférhessen az ukránok „értékes, első kézből származó, több ellenfélre vonatkozó ismereteihez”. Mint a The Register írja, a csatlakozási szerződésnek ez a megfogalmazása azokra a kiberhadviselési taktikákra utalt, amelyeket Oroszország Ukrajna lerohanása előtt, valamint a háború alatt alkalmazott ukrán célpontok ellen. Keleti szomszédunkat csak tavaly mintegy kétezer kibertámadás érhette, közel 1700 az invázió megindulása után. (Emiatt az ukránok egyfajta kiber-ENSZ felállítását szorgalmazzák annak érdekében, hogy a nemzetközi közösség kezelje egyenrangúan a polgári célpontok elleni kibertámadásokat a rakétacsapásokkal.)
Az ukránok tagságát a központot alkotó teljes jogú tagországoknak is jóvá kell hagyniuk. Ezzel azonban csak egy fennálló állapot szentesítenek, hiszen az aktív együttműködés már tavaly elindult, nyilatkozta az ukrán kibervédelmi erők vezetője, Jurij Scsigol. A CCDCOE igazgatója és nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője például 2022 novemberében személyesen látogattak Ukrajnába az orosz kibertámadások elhárításával kapcsolatos tapasztalatcserére.
Dráma fordulat a kibervédelmi doktrínában
A The Registernek nyilatkozó szakértők szerint a csatlakozási szerződés aláírása jelentős, mert a tudáscsere nem csak az ukránokat, de a többi tagállamot is segíti az orosz kiberakciók kivédésében. A Contrast Security szoftvergyártó cég kiberstratégiáért felelős alelnöke, Tom Kellermann, aki korábban Washingtonban is dolgozott kiberügyi kormányzati posztokon, azonban még ennél is tovább megy.
Bár szerinte is fontos a régi tagoknak és Ukrajnának is a tudáscsere, az első kézeből érkező információk, hogy hatékonyabban védjék az országok kritikus infrasturktúráit, Ukrajna befogadása „egyben drámai változást” jelent mind az USA, mind a NATO kibervédelmi doktrínájában, ami alapján az orosz támadásokat kezelik. Eddig ugyanis a kibertámadásokat alkalmazó hibrid hadviselésben a NATO részéről a védekezésen volt a hangsúly. Mostantól azonban Oroszországnak védekeznie kell – véli Kellermann.”
Forrás:
Ukrajna kiberkatonái már a NATO ajtaja előtt topognak; Bitport; 2023. január 25.
