„ Precedensértékű ítéletet hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága az adósok adatnyilvánosságának magyar szabályozásával kapcsolatban.
Egy magyar vállalkozónak 2013-ban csaknem 240 millió forint adóhátraléka volt és a cége számlájáról felvett kétmillió euró után nem fizetett személyi jövedelemadót. Az adóhatóság 186 millió forintos bírsággal sújtotta, illetve feltette őt a „jelentős adósok” elnevezésű listájára, a tartozásának összege mellett nyilvánosságra hozva a lakcímét és az adóazonosító jelét is. Ebből az adatbázisból csak akkor törölték, amikor 2019-ben elévült az adóhátraléka.
A hatóság törvényesen járt el, hiszen a vonatkozó magyar jogszabály szerint közzé kell tennie azoknak a személyes adatait, akik 180 napnál régebben tartoznak 10 millió forintnál nagyobb összeggel.
A vállalkozó az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Az Európa Tanács felügyelete alatt működő strasbourgi testület megállapította, hogy az adós adatainak nyilvánosságra hozatalát előíró magyar jogszabály sérti az emberi jogok európai egyezményének 8. cikkét, ami a magánélet, a családi élet és az otthon tiszteletben tartásához való jogot garantálja – mondta az InfoRádiónak a vállalkozó jogi képviselője.
Karsai Dániel alkotmányjogász elmondása szerint a strasbourgi bíróság két dolgot tud megítélni: egyfelől megállapíthatja az egyezmény sérelmét, azaz jogi és erkölcsi igazságot szolgáltat az ügyfélnek, ami itt megtörtént. Másrészt megítélhet vagyoni és nem vagyoni kártérítést, ebben a konkrét ügyben erre nem került sor – tette hozzá az ügyvéd, jelezve, hogy a híradásokban megjelent 20 ezer euró nem kártérítés, hanem az ügyvédi munkadíj.
Ez egy precedensértékű ítélet – hívta fel a figyelmet Karsai Dániel –, hiszen az összes olyan ember, aki az adóslistán szerepel, ezek után nem a siker esélyével, hanem annak bizonyosságával fordulhat az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel a magánéletük sérelme bizonyosan megállapításra kerülne.
Karsai Dániel szerint az ügy konkrét következménye, hogy az adóslista szabályozása, ahogy jelenleg a magyar jogban van, bizonyosan nem maradhat, hiszen a magyar államnak – az emberi jogok európai egyezménye 46. cikkelye értelmében – kötelessége végrehajtani a döntéseket, amelyeket Strasbourg meghoz – mind egy konkrét egyén tekintetében, mind általánosságban.
Az ügyvéd megfogalmazása szerint most a magyar jogalkotó térfelén pattog a labda, hogy miként változtatja meg az adójogi jogszabályokat, amelyek az érintett jogintézményt rendezik. Szerinte erre ráadásul mihamarabb sort kell keríteni, mert akár ma is sok száz hasonló tárgyú beadvány készülhet, és bár az ő ügyfele nem kapott sérelemdíjat, az újabb ügyekben akár erre is sor kerülhet. ”
Forrás:
Adósok feketelistája: változtatni kell a szabályokon, különben sokba kerülhet; Herczeg Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2023. március 16.
