„A döntéshozók és az érintett cégek képviselői próbálnak minden lehetséges kérdést szabályozni, de számos vita alakult ki.
A gyors technológiai fejlődés – mint például a ChatGPT generatív mesterséges intelligencia alkalmazás megjelenése és elterjedése – nehezíti az Európai Unió jogalkotóinak erőfeszítéseit, hogy megállapodjanak egy a területről szóló, mérföldkőnek számító törvényről. Az Európai Bizottság közel két évvel ezelőtt javasolt egy szabálytervezetet, hogy megvédje a polgárokat a feltörekvő technológia veszélyeitől, amely az elmúlt hónapokban a beruházások és a fogyasztói népszerűség fellendülését élte át. A tervezetnek az európai uniós tagországok és az uniós jogalkotók előtt még egy úgynevezett háromoldalú egyeztetésen át kell esnie, mielőtt a szabályok törvényerőre emelkednek.
Több törvényhozó arra számított, hogy a múlt hónapban Strasbourgban tartott találkozón konszenzusra jutnak a 108 oldalas tervezetről és a következő hónapokban háromoldalú egyeztetés következik. A február 13-án tartott 5 órás ülés azonban nem vezetett eredményre, és a törvényhozók a törvény különböző pontjai miatt továbbra is vitában állnak egymással. Bár az iparág az év végére megállapodást vár, vannak olyan aggodalmak, hogy az összetettség és az előrelépés hiánya miatt a jogszabály jövőre csúszhat és az európai választásokon teljesen más prioritásokkal rendelkező európai parlamenti képviselők kerülhetnek hivatalba.
„Az új rendszerek megjelenésének üteme valódi kihívássá teszi a szabályozást. Ez egy gyorsan változó cél, de vannak olyan intézkedések, amelyek a fejlődés sebessége ellenére is relevánsak maradnak: az átláthatóság, a minőség-ellenőrzés és az alapvető jogok érvényesítésére irányuló intézkedések” – nyilatkozta Daniel Leufer, az Access Now jogvédő csoport vezető politikai elemzője. A törvényhozók jelenleg a több mint 3000 benyújtott módosító indítványon dolgoznak, amelyek az új mesterséges intelligencia hivatal létrehozásától kezdve a szabályok hatályáig mindenre kiterjednek.
„A tárgyalások meglehetősen bonyolultak, mivel sok különböző bizottság érintett. A megbeszélések elég hosszúak lehetnek. Minden alkalommal mintegy 20 európai parlamenti képviselővel kell beszélni” – mondta Brando Benifei, olasz európai parlamenti képviselő. A jogalkotók igyekeztek egyensúlyt teremteni az innováció ösztönzése és a polgárok alapvető jogainak védelme között. Ez vezetett ahhoz, hogy a különböző mesterséges intelligencia-eszközöket aszerint osztályozták, hogy milyen szintű kockázatot látnak bennük: a minimálistól a korlátozott, a magas és az elfogadhatatlan kockázatig. A magas kockázatú eszközök sem lesznek betiltva, de a vállalatoktól megkövetelik, hogy működésük során rendkívül átláthatóak legyenek.
Ezek a viták azonban kevés teret hagytak az olyan agresszívan terjedő generatív mesterséges intelligencia-technológiák kezelésére, mint a ChatGPT és a Stable Diffusion, amelyek világszerte letarolnak mindent és a felhasználók körében egyaránt nagy érdeklődésre és vitákra tartanak számot. Az európai uniós megbeszélések aggodalmakat keltettek a vállalatokban – a kis startupoktól a nagy technológiai konszernekig – azzal kapcsolatban, hogy a szabályozás hogyan befolyásolhatja az üzleti tevékenységüket és hogy versenyhátrányba kerülhetnek-e más kontinensekről érkező riválisokkal szemben.
A színfalak mögött az IT-óriások – amelyek dollármilliárdokat fektettek be az új technológiába – keményen lobbiznak azért, hogy innovációik ne kerüljenek bele a nagy kockázatú osztályba, ami több megfeleléssel, magasabb költséggel és nagyobb elszámoltathatósággal járna termékeik körül. Az AppliedAI iparági szervezet nemrégiben végzett felmérése alapján a megkérdezettek 51 százaléka számít arra, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló törvény következtében lelassul a mesterséges intelligencia fejlesztési tevékenysége.
A EU kockázat alapján fogja osztályozni az algoritmusokat, és követelményeket rendel hozzájuk. A legveszélyesebbek a megfigyelő és manipulációs célú szoftverek lesznek.
A ChatGPT-hez hasonló, látszólag végtelen számú alkalmazással rendelkező eszközök kezelésére a jogalkotók egy újabb kategóriát vezettek be, az „általános célú mesterséges intelligencia rendszereket” (GPAIS), amelyek olyan eszközöket írnak le, amelyek számos funkció elvégzésére alkalmasak. Egyelőre nem világos, hogy minden GPAIS-t magas kockázatúnak fognak-e tekinteni. A technológiai társaságok képviselői ellenezték az ilyen lépéseket és azt állították, hogy saját belső iránymutatásaik elég szilárdak ahhoz, hogy biztosítsák a technológia biztonságos alkalmazását, sőt, azt javasolták, hogy a törvénynek legyen egy záradéka, amelynek értelmében a cégek maguk dönthetnének arról, hogy a szabályozás alkalmazandó-e rájuk.
A Google tulajdonában lévő DeepMind cég, amely jelenleg saját mesterséges intelligencián alapuló chatbotját, a Sparrow-t teszteli, azt mondta, hogy a többcélú rendszerek szabályozása összetett. „Úgy véljük, hogy a GPAIS körüli irányítási keretrendszer létrehozásának inkluzív folyamatnak kell lennie, ami azt jelenti, hogy minden érintett közösséget és a civil társadalmat be kell vonni. A kérdés itt az, hogy hogyan biztosíthatjuk, hogy a ma létrehozott kockázatkezelési keretrendszer holnap is megfelelő lesz” – fejtette ki Alexandra Belias, a DeepMind nemzetközi közpolitikáért felelős vezetője. A Spotify nemrég indította el a saját mesterséges intelligencia DJ-jét, amely képes személyre szabott lejátszási listák összeállítására. Daniel Ek, a vállalkozás vezetője közölte, hogy a technológia „kétélű kard”. „Sok mindent figyelembe kell vennünk. A csapatunk nagyon aktívan dolgozik a szabályozó hatóságokkal, hogy ez a technológia a lehető legtöbb embernek kedvezzen, és a lehető legbiztonságosabb legyen” – tette hozzá a menedzser.
A képviselők szerint a törvényt rendszeresen felül fogják vizsgálni, így lehetővé téve a frissítéseket, ha a mesterséges intelligenciával kapcsolatban új problémák merülnek fel. A 2024-es európai választások közeledtével azonban nagy nyomás nehezedik rájuk, hogy már az első alkalommal valami érdemlegeset hozzanak létre. „A megbeszéléseket nem szabad siettetni, és nem szabad kompromisszumokat kötni csak azért, hogy az ügyet még az év vége előtt lezárhassuk. Az emberek jogai forognak kockán” – szögezte le Leufer. ”
Forrás:
Törvényt hoz a mesterséges intelligenciáról az EU; SG.hu; 2023. március 22.
Lásd még:
The Artificial Intelligence Act
