„A C3S Kft. az önvezető technológiák fejlesztésében a világ élvonalába tartozó AIMotive-val együtt készítette el a VIREO névre keresztelt második műholdját, amely szombaton érte el a Föld körüli pályát.
A 3U méretű, vagyis 30x10x10 centis nanoműhold eredetileg múlt kedden indult volna útnak a Vandenberg légibázisról a SpaceX Falcon-9 rakétájával, azonban az indítást az időjárási körülmények miatt el kellett halasztani. A küldetés így végül magyar idő szerint szombaton 8.48-kor indulhatott el, a VIREO pedig jelenleg már az alacsony Föld körüli pályán keringve várja, hogy a hordozóegységet elhagyva megkezdhesse a három évesre tervezett misszióját.
A VIREO a Virtual Intelligence Realization for Earth Observatory rövidítése, és a célja, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazhatóságát demonstrálja a Föld megfigyelését célzó űrbeli küldetésekben. Erre elsősorban azért van szükség, mert egy-egy ilyen küldetés során hatalmas adatmennyiség keletkezik, a mesterséges intelligencia pedig hatékony eszköz lehet arra, hogy az adatokat már az űrben előválogassák az algoritmusok segítségével.
Ahogy azt Horváth Péter, a C3S rendszermérnöke korábban az Űrvilágnak elmondta, a VIREO hasznos terhe a HEDVIG nevű eszköz, amely két nagy teljesítményű számítógépből, valamint a hozzájuk tartozó, két pár kamerából áll. A rakomány egyik almodulját az önvezető technológiák fejlesztésével foglalkozó, magyar AIMotive készítette egy olyan rendszerchip formájában, amely az újrakonfigurálható hardvergyorsító áramkörének köszönhetően rendkívül hatékony eszköz lehet olyan vizuális adatfeldolgozó alkalmazásokhoz, mint a mintázat- és objektumfelismerés, a helymeghatározás, az osztályozás és szegmentálás. A másik, a C3S által fejlesztett almodul a CHP-OBC nevű számítógép, amely az interfész szerepét tölti be az AIMotive chipje és a platform között, egy harmadik féltől származó szoftver segítségével pedig olyan algoritmusok kipróbálására is lehetőséget nyújt, amelyek hatékonyan segíthetik a nagy adathalmazok feldolgozását és elemzését.
„Ezzel a technológiával gyorsabbá és hatékonyabbá válhat a földmegfigyelés, amely többek között olyan ágazatokban jelenthet előrelépést, mint a katasztrófavédelem, mezőgazdaság vagy energiakitermelés, hiszen az űrből érkező felvételekkel gyorsan és pontosan követhetőek a földfelszín változásai és a nem várt események” – írja a hírről beszámoló MTI, hozzátéve, hogy a technológia a jövőben olyan területek felé is utat nyithat, mint a műholdflották összehangolása, az internet távoli vidékekre való eljuttatása, az űrbányászat és az űrszemét csökkentése, ezen túlmenően pedig akár a mélyűri küldetéseket is hatékonyan segítheti.
A C3S-nek nem a VIREO az első műholdja, amely Föld körüli pályára állt, hiszen 2021 augusztusában már sikerrel pályára állítottak egy másik mikroműholdat, a RadCube-ot is. Az ESA CubeSat-programjának keretében megvalósult misszió tudományos célja az alacsony Föld körüli pályán az űrsugárzás, valamint a mágneses mező helyszíni mérése, amely lehetővé teszi az űridőjárás, így az űreszközökre, űreszköz alkatrészekre és nem utolsó sorban az asztronautákra ható sugárzás valós idejű megfigyelését, ezzel együtt pedig azt is demonstrálta, hogy a C3S képes megbízható műholdas platformokat építeni és azokat az űrben is üzemeltetni.
A RadCube és a VIREO missziók projektmenedzserével, Milánkovich Dorottyával korábban mi is beszélgettünk a magyar műholdak jelenésről és jövőjéről, a C3S alapítójával, Horváth Gyulával készített interjúnkat pedig itt lehet elolvasni.”
Forrás:
A mesterséges intelligencia űrbeli alkalmazhatóságát fogja vizsgálni a legújabb magyar műhold; Bobák Áron; Rakéta.hu; 2023. április 19.
C3S Electronics Development LLC.
aiMotive
