Skip to main content
gazdaságinformatikajogközigazgatás: külföldönpolitikatechnikatörvények, határozatok

Az MI globális szabályozása a geopolitikai érdekek ütközőpontjában

Szerző: 2023. június 12.No Comments

„Az amerikaiak azt szeretnék, ha a mesterséges intelligenciáról szóló egyezmény hatályát az állami szervekre korlátoznák, a magánszektort pedig kihagynák.

Az Európa Tanács egy strasbourgi székhelyű 46 tagot számláló nemzetközi szervezet, amelynek az EU27-ek, az Egyesült Királyság, Törökország és Ukrajna is tagja – Oroszországot nemrég zárták ki. Az Egyesült Államok, Kanada, Mexikó és Izrael megfigyelőként részt vesznek a testületben, amely nem kötelezi őket semmire, de dönthetnek úgy, hogy aláírnak konkrét szerződéseket. A 2022-es év eleje óta mindezen országok részt vesznek egy a mesterséges intelligenciával foglalkozó bizottságban, amelynek feladata a mesterséges intelligenciáról, az emberi jogokról, a demokráciáról és a jogállamiságról szóló egyezmény kidolgozása. Az EU számára ez a kötelező erejű nemzetközi szerződés lehet a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozásának, az MI-törvénynek az etalonja.

Azonban most kiderült, hogy washingtoni nyomásra az egész szerződés felhígulhat. Januárban az USA kérte és elérte, hogy a szöveg kidolgozása zárt ajtók mögött történjen, ahol csak a potenciális aláírók, azaz a tagországok képviselői vehetnek részt. Az amerikai képviselő kifejezetten megemlítette, hogy nem kívánja nyilvánosan ismertetni tárgyalási álláspontját külső országok képviselőivel, és precedensként a számítógépes bűnözés elleni egyezmény második kiegészítő jegyzőkönyvére hivatkozott. Ennek eredményeként az érdekeltek – például a civil társadalmi csoportok és a magánszereplők – a következő plenáris ülésig nem tudnak semmiről. Az elfogadás előtt október végén várhatóan már csak egy plenáris ülés lesz, míg a még vitatott pontok megvitatására négy-öt informális ülést terveznek.

Az Európa Tanács belső politikájával ellentétes titkolózás oka az, hogy a részt vevő országok nem akarták, hogy álláspontjukat nyilvánosan ismertessék, különösen mivel az USA az első naptól kezdve a szerződés hatályának korlátozását szorgalmazta. Az Egyesült Királyság, Kanada és Izrael támogatásával az USA kormánya azt szeretné, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló egyezmény hatályát korlátozzák az állami szervekre, a magánszektort pedig teljesen hagyják ki. Ezzel szemben a bizottság mandátuma „transzverzális jellegű, kötelező erejű jogi eszközre” vonatkozik.

Az Egyesült Államok a mesterséges intelligencia szűkebb definícióját, az általános célú mesterséges intelligencia szélesebb körű mentesítését és az egyedi kockázatértékelést szorgalmazza a mesterséges intelligenciáról szóló törvényben. Több civil szervezet – például az AlgorithmWatch, a Fair Trials, a Homo Digitalis és a Nemzetközi Nemkormányzati Szervezetek Konferenciája (CINGO) – felszólalt az ellen, hogy kizárják őket a szövegezési folyamatból. „Ez a döntés ellentétes az Európa Tanács jó gyakorlatának példáival, 108 egyezmény kidolgozásának korábbi gyakorlatával és az Európa Tanács saját, a politikai döntéshozatalban való civil részvételre vonatkozó normáival” – olvasható az e-mailben, amelyet ezek a szervezetek küldtek a résztvevő országoknak.

Washingtonnak talán nem áll érdekében nyilvánosságra hozni, hogy azt szorgalmazza, hogy a szerződés hatálya alól kivennék a magánszektort, amelyben az amerikai vállalatok világelső szerepet játszanak. További aggodalomra ad okot az átláthatóság hiánya, mivel nem lesz említés arról, hogy melyik ország milyen változtatásokat javasolt. Ezen túlmenően a nem kormányzati szervezetek nem láthatják majd a végleges tervezetet, mielőtt az az Európa Tanács plenáris közgyűlése és a Miniszterek Tanácsa elé kerül.

Az EU ellenállása ellenére a magánvállalatok kizárásának lehetősége továbbra is napirenden van. Az amerikai kormány finomította javaslatát, és a múlt heti strasbourgi plenáris bizottsági ülésen egy opt-in opciót terjesztett elő. „Bármelyik fél az aláíráskor, a csatlakozási okirat letétbe helyezésekor vagy azt követően bármikor nyilatkozhat arról, hogy az egyezmény a mesterséges intelligencia rendszerek tervezésén, fejlesztésén és használatán túlmenően milyen mértékben alkalmazandó a joghatósága alatt” – áll az amerikai javaslatban. Más szóval az egyezmény csak az állami szervekre vonatkozna, de az egyes országok mégis eldönthetnék, hogy a nemzetközi szerződés a nemzeti joghatóságuk alá tartozó magánvállalatokra is vonatkozna-e, és ezt nyilvánosan kinyilvánítanák.

Ez a megközelítés némileg szokatlan. Normális esetben egy szerződés lehetővé teheti, hogy az országok kinyilvánítsák a fenntartásaikat, és bizonyos részek alól kivonulhatnak. Az opt-in változat azonban ennek pont az ellenkezője, itt arról kell nyilatkozni, hogy valami vonatkozzon rájuk. Ez jelentős nyilvános szégyentől kíméli meg az amerikai kormányt. Bár az amerikai javaslat azt jelenti, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló egyezményt az Európa Tanács normái alá csökkentenék, a bizottság titkársága eddig engedett az ötletnek annak érdekében, hogy minél szélesebb körű részvételt biztosítson a szerződésnél. Az engedékeny megközelítés másik oka az lehet, hogy az Európa Tanács azt reméli, hogy Washington finanszírozni fogja a mesterséges intelligenciáról szóló szerződéssel kapcsolatos felvilágosító kezdeményezéseket, hasonlóan a számítógépes bűnözésről szóló budapesti egyezményhez.

Más frontok is gyengíthetik a mesterséges intelligenciáról szóló első nemzetközi szerződést. Míg a jelenlegi tervezetből már kizárták a nemzetvédelmet, a részt vevő országok a nemzetbiztonság szélesebb körű kivonásáról is tárgyalnak. Egy másik kritikus kérdés, hogy egyes kormányok az Európa Tanács által elismert jogokat – például az adatvédelmet és a megkülönböztetésmentességet – általánosabb „elvekké” akarják változtatni, ami sokkal nagyobb teret engedne az országoknak az értelmezésre. Végezetül az is ellentmondásos, hogy mennyire kell szilárdnak lennie a megvalósulás nyomon követési mechanizmusának, és hogy ehhez szükség van-e külső szakértők bevonására. E fejezet alapvető része, hogy egyes országok mérlegelési jogkört szeretnének a jogorvoslatokhoz való hozzáférés korlátozásában, ha esetleg mégsem tartanának be valamely szerződési pontot. ”

Forrás:
WC-papírnál haszontalanabb lesz a mesterséges intelligencia globális szabályzata; SG.hu; 2023. június 7.