„Az értékalapú digitális közigazgatásról szóló 2020. évi Berlini Nyilatkozat végrehajtását ismertető mai jelentés szerint a tagállamok, amelyekben folyamatosan nő a digitális jártasság szintje, innovatív technológiákat vezetnek be közszolgáltatásaik terén. Ugyanakkor bőven maradt még tennivaló a társadalmi részvételt, a digitális befogadást, valamint a digitális szolgáltatásokba vetett bizalom erősítését és a biztonságot illetően.
Az előrelépés azért fontos, mert az európai társadalom és gazdaság sikeres digitalizálásának fő mozgatórugói a méltányos, inkluzív, nyitott és megbízható digitális közszolgáltatások. A digitális és interoperábilis közszolgáltatások elengedhetetlenek ahhoz, hogy az EU reziliens, versenyképes és innovatív maradjon. Az uniós tagállamok a közszolgáltatások és a közigazgatás digitalizálására és átalakítására összesen több mint 48 milliárd eurót költenek – olyan eszközök felhasználásával, mint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a Technikai Támogatási Eszköz. A 2020 decemberében aláírt Berlini Nyilatkozat az alapvető jogokat és a demokratikus értékeket helyezi a digitális átalakítás középpontjába. Ez elő fogja segíteni az emberközpontú digitális közszolgáltatások nyújtását, hogy megvalósulhassanak az Európa digitális évtizede programban 2030-ra kitűzött digitális célok. Emellett az átállásra irányuló erőfeszítések tagállamok közötti összehangolása – mérsékeltebb költségek mellett – növelni fogja a hatékonyságot, az eredményességet és az interoperabilitást, összhangban az Interoperábilis Európáról szóló jogszabályjavaslattal, az egységes digitális kapuval és az európai digitális személyazonossággal.
A digitális társadalom keretrendszere
A Berlini Nyilatkozat hitet tesz egy, az alapvető jogokon, a demokratikus értékeken és az értékalapú digitális kormányzáson alapuló digitális társadalom mellett, és megerősíti Európa szilárd elkötelezettségét a digitális átalakulás és az európai értékek iránt. Az emberközpontú digitális transzformációra és interoperabilitásra összpontosít, mely a digitális közszolgáltatások Európában történő bevezetésének kulcsfontosságú tényezője. A cél, hogy a legfontosabb közszolgáltatások online rendelkezésre állása 2030-ra 100%-osan biztosítva legyen az Európai Unióban.
A nyilatkozat hozzájárul a „Digitális évtized 2030” szakpolitikai program és az ahhoz kapcsolódó, a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozat hatékonyabb nyomon követéséhez. A 2022. májusi első jelentést követően ez immár a második jelentés a Berlini Nyilatkozat végrehajtásáról (a Tanács svéd elnöksége idején készült). Áttekintést nyújt arról, hogy a tagállamok az előző évhez képest milyen eredményeket értek el a Berlini Nyilatkozat szakpolitikai intézkedéseinek végrehajtása terén. A legtöbb szakpolitikai területen, így az alább felsoroltakon is, kedvező tendenciák mutatkoznak:
- A tagállamok folytatták az alapvető jogoknak és a demokratikus értékeknek a digitális szférában történő előmozdítására szolgáló stratégiák, projektek és testületek létrehozását. Számos platformot hoztak létre, hogy tájékoztatást nyújtsanak és előmozdítsák az alapvető jogokról folytatott vitát.
- A tagállamok új stratégiákat és kezdeményezéseket (például képzéseket) dolgoztak ki a polgárok digitális készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése érdekében. Ez hozzájárul a polgárok szerepvállalásának és digitális jártasságának növeléséhez, összhangban a képzett és tehetséges munkavállalók EU-ba vonzásáról szóló közleménnyel (2022 áprilisa).
- A tagállamok emberközpontú rendszereket és innovatív technológiákat vezetnek be a közszférában. Ez fontos pillére az Interoperábilis Európáról szóló jogszabályjavaslatnak, melynek célja, hogy általánossá tegye az interoperabilitást az európai közigazgatásokban.
Ugyanakkor a tagállamok kevéssé haladtak előre a társadalmi részvétel és befogadás növelése terén, és többet kell tenniük a digitális szférába vetett bizalomnak a biztonsági intézkedések révén történő megerősítéséért.
A megállapításokat országonkénti bontásban ismertető jelentés számos olyan bevált gyakorlatot mutat be, amelyek példaként szolgálhatnak a politikai döntéshozók, a vállalkozások és a polgárok számára.
Háttér-információk
A Berlini Nyilatkozat előzményét az e-közigazgatásról szóló Tallinni Nyilatkozat jelenti (2017). Egy lépéssel továbbmegy a Tallinni Nyilatkozatban megfogalmazott, felhasználóközpontúsággal kapcsolatos elveknél, amikor leszögezi, hogy Európában a digitális átalakulásnak demokratikus értékeken és etikai alapvetéseken kell nyugodnia.
További információk
A Berlini Nyilatkozat érvényesüléséről szóló második jelentés
Idézet(ek)
„A digitalizáció hatékony eszköz a gyorsan változó társadalmi és technológiai fejlődés kihívásainak kezelésére. A Berlini Nyilatkozat érvényesüléséről szóló második jelentés bemutatja, hogy milyen haladást értünk el a digitális technológiáknak az életünk javítása érdekében történő alkalmazása terén, egyszersmind hangsúlyozza az alapvető jogok és értékek megóvásának jelentőségét.” – Johannes Hahn, a költségvetésért és az igazgatásért felelős biztos – 17/07/2023”
Forrás:
Digitális közszolgáltatások: A tagállamok fokozzák erőfeszítéseiket az értékalapú és interoperábilis digitális közigazgatás megteremtésére; Európai Bizottság; 2023. július 17.
