„Mi a kapcsolat a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) és a 2030-ig tartó digitális évtized között?
Az elmúlt évtizedben a Bizottság a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató révén folyamatosan nyomon követte a tagállamok éves digitális teljesítményét. A DESI éves jelentései országprofilokat és összehasonlításokat tartalmaztak, amelyek lehetővé tették a tagállamok számára, hogy azonosítsák az erősségekkel és gyengeségekkel rendelkező területeket.
A „Digitális évtized 2030” szakpolitikai program létrehozásáról szóló határozat új szerepet szán a DESI-nek. A DESI immár beépül a digitális évtized helyzetéről szóló jelentésbe, és kiegészíti a digitális célok felé tett előrehaladás nyomon követését. Ez azt tükrözi, hogy az egyes országok relatív teljesítményének értékelése helyett egyre inkább a digitális évtized 2030-as célszámai és célkitűzései előtt állói szakadék áthidalására irányuló közös erőfeszítés kerül előtérbe.
A 2023. évi DESI egy sor olyan releváns mutatóból áll, amelyek többdimenziós eredménytáblát alkotnak, és amelyeket jobban hozzáigazítottak a digitális infrastruktúrával, a digitális készségekkel, valamint a vállalkozások és a közszolgáltatások digitalizációjával kapcsolatos, 2030-ra vonatkozóan elfogadott uniós szintű célokhoz. A Bizottság a témával kapcsolatos megállapításait a digitális évtized helyzetéről szóló éves jelentésben ismerteti, amelyet első alkalommal a mai napon tett közzé.
Hogyan mozdítja elő az EU a digitális átalakulást?
Az elmúlt évben az EU fokozta technológiai vezető szerepének megerősítésére és a digitális átállás megkönnyítésére irányuló intézkedéseit, miközben növelte rezilienciáját. A világ legnagyobb integrált piaci térségére építve az EU fokozta a stratégiai függőségek kezelésére irányuló intézkedéseket, különösen a kritikus fontosságú nyersanyagok, a félvezetők, a számítási felhő és a pereminformatika, valamint a kiberbiztonsági technológiák tekintetében. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében, a Next Generation EU égisze alatt reformokat és beruházásokat hajtott végre. Emellett a csipekről szóló európai jogszabály megfelelő jelzéseket adott a piacnak, és az ágazat eddig 100 milliárd EUR összegű beruházást jelentett be. Ezeket a beruházásokat most megfelelő állami támogatásnak kell kiegészítenie.
Ahhoz, hogy a digitális évtized ambiciózus célkitűzéseire építve az EU sikeresen végrehajtsa a digitális átalakulást, további szakpolitikai intézkedésekre, fellépésekre és nagyberuházásokra lesz szükség mind a köz-, mind a magánszektor részéről, és különösen fontos az erők egyesítése, mindenekelőtt a több országra kiterjedő projektek révén. A nagyszabású projektek meglévő végrehajtási mechanizmusai mellett a Digitális évtized szakpolitikai programja a több országra kiterjedő projektek létrehozásának és végrehajtásának megkönnyítése érdekében bevezeti az európai digitális infrastruktúra-konzorciumokat (EDIC-ek).
A jelentés hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak a digitális politikára vonatkozóan integrált és stratégiai megközelítésről kell megállapodniuk, és a 2030-as digitális célok elérése érdekében fokozniuk kell a beruházásokat. Határozott és konkrét intézkedések nélkül 2030-ra nem tudjuk teljes körűen megvalósítani a digitális átállást.
A digitális évtizedre vonatkozó program keretében létrehozott együttműködési mechanizmus révén a Bizottság és a tagállamok továbbra is értékelik az előrehaladást, és kiemelik azokat a területeket, ahol az előrehaladást fel kell gyorsítani.
Melyek a jelentéshez és a mutatókhoz felhasznált adatforrások?
A jelentésben szereplő adatokat többnyire a tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság (a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága, valamint az Eurostat) gyűjtötték össze, valamint a Bizottság által indított alábbi tanulmányokból származnak:
- A digitális évtized e-egészségügyi mutatóinak kidolgozása
- 2022. évi széles sávú lefedettség Európában
- 2023. évi e-kormányzati teljesítménymutató
- A digitális évtized konnektivitási céljaihoz kapcsolódó beruházási és finanszírozási igények
- Az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzésekkel kapcsolatos beruházások és a szakpolitikai keretek összehasonlító értékelése Európában
- Tanulmányok a felhőalapú adatáramlás és az ahhoz kapcsolódó gazdasági érték stratégiai keretének létrehozásáról és digitális feltérképezéséről az Európai Unióban
A digitális évtizeddel kapcsolatos főbb megállapítások
Digitális készségek
Jó úton haladunk-e a digitális évtized program digitális készségekkel kapcsolatos céljainak elérése felé?
Az alapforgatókönyv szerint a jelenlegi körülmények között 2030-ban a lakosság mintegy 59%-a fog rendelkezni legalább alapvető digitális készségekkel. Ha a növekedés a jelenlegi ütemben folytatódik, nehéz lesz 2030-ra elérni a 80%-os célt.
Az elmúlt 10 év tartós növekedése ellenére a foglalkoztatott IKT-szakemberek száma 2022-ben az egész EU-ban 9,37 millió volt. A jelenlegi körülmények között az EU-ban az IKT-szakemberek száma 2030-ra megközelíti majd a 12 milliót, ami 8 millió fővel marad el a 2030-ra kitűzött céltól (legalább 20 millió IKT-szakember). Emellett 2022-ben az IKT-szakemberek körében a nemek közötti különbség még mindig jelentős volt: a teljes IKT-munkaerőnek csupán 19%-a volt nő.
Milyen intézkedéseket hoznak az EU és tagállamai annak érdekében, hogy áthidalják a digitális készségekkel kapcsolatos célok és a valóság közötti szakadékot?
A digitális évtized céljainak 2030-ig történő eléréséhez jelentős beruházásokra és szakpolitikai beavatkozásokra van szükség a képzési és továbbképzési rendszerek tevőleges népszerűsítése, valamint a digitális készségek korai életkortól kezdődő fejlesztésének előmozdítása érdekében, és különösen fontos elősegíteni, hogy több nő és lány válassza a TTMM-tanulmányokat (természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika).
Valamennyi tagállam intézkedéseket tett a formális alapfokú oktatás és a szakképzés, valamint a digitális készségekkel kapcsolatos nem formális képzési kezdeményezések terén (az állami foglalkoztatási szolgálatokon, továbbképzési kezdeményezéseken stb. keresztül). Ezen túlmenően az IKT területén tapasztalható szakemberhiány további kezelése érdekében tagállami szintű kezdeményezések között szerepel a tanulók eltérő igényeihez igazodó rövidebb/rugalmasabb tanfolyamok, valamint a támogatott tanfolyamok indítása is.
A Bizottság jelentősen fokozta a digitális készségek növelésére tett erőfeszítéseit, például a 2021–2027-re szóló digitális oktatási cselekvési terv, a digitális készségekről és oktatásról szóló, már elfogadott csomag, illetve a Kiberkészségek Akadémiája révén.
Emellett számos uniós finanszírozási eszköz, például a Digitális Európa program, az Európai Szociális Alap Plusz, a Horizont Európa és az Erasmus+, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz céljai között szerepel a digitális kapacitások és a bevezetésükhöz szükséges készségek megerősítése.
Digitális infrastruktúra – konnektivitás, félvezetők, peremcsomópontok és kvantuminformatika
Konnektivitás
Hogyan teljesít az EU a széles körű hálózati lefedettség biztosítása terén?
2022-ben a vezetékes, rendkívül nagy kapacitású hálózatok – köztük az optikai hálózatok – elérték az uniós háztartások 73%-át, az 5G hálózatok pedig a háztartások 81%-a számára álltak rendelkezésre. Az önálló 5G hálózatok kiépítése azonban lemaradásban van, és az 5G minősége még mindig elmarad a végfelhasználók elvárásaitól és az iparági igényektől.
A vidéki területeken továbbra is komoly kihívások állnak fenn a konnektivitási szakadék áthidalása terén. Az EU vidéki területein a háztartások 9%-a nem rendelkezik helyhez kötött hálózattal, 55%-a számára pedig nincs biztosítva rendkívül nagy kapacitású hálózat. Az 5G hálózatok immár a vidéki lakott területek 51%-át elérték, szemben az előző évi 33%-kal.
Hogyan támogatja az EU a konnektivitási célokat?
Az adatok azt mutatják, hogy a 2030-as célok eléréséhez jelentős beruházásokra lesz szükség a konnektivitás terén. Az EU az Európai Regionális Fejlesztési Alapon (ERFA, 2,4 milliárd EUR), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA), az InvestEU programon és az EBB-hiteleken, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális ágán (CEF) keresztül (2,1 milliárd EUR 2027-ig) fogja mozgósítani a konnektivitási beruházásokat. Sőt, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz digitális célú kiadásainak mintegy 13%-át a digitális konnektivitásra irányuló beruházások vonzották, ami mintegy 16,4 milliárd EUR-t tett ki, amelyből 13 milliárd EUR-t kifejezetten a gigabites hálózat kiépítésének finanszírozására fordítottak.
Emellett az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex megkönnyíti a beruházásokat és foglalkozik az elektronikus hírközlési ágazat hosszú távú kihívásaival. A gigabites infrastruktúráról szóló közelmúltbeli jogszabálytervezet célja, hogy a hálózatkiépítési eljárások egyszerűsítése, digitalizálása és költségeinek csökkentése révén Unió-szerte csökkentse a gigabites infrastruktúra kiépítésének költségeit.
Félvezetők
Hogyan kezeli az EU az európai félvezetőgyártás megerősítésével kapcsolatos kihívásokat?
A félvezetőgyártás kihívásainak kezelése érdekében számos intézkedésre került sor. 2023. szeptember 21-én hatályba lépett a csipekről szóló uniós jogszabály, amely megerősíti a félvezető-ökoszisztémát az EU-ban, biztosítja az ellátási láncok rezilienciáját és csökkenti a külső függőségeket.
Ezen túlmenően a tagállamok a Bizottsággal együtt elindították a mikroelektronika és a kommunikációs technológiák terén az első sikeres, közös európai érdeket szolgáló fontos projektet, amely 21 milliárd EUR összegű magán- és állami beruházást mozgósít, valamint egy másik, szintén közös európai érdeket szolgáló fontos projektet a mikroelektronika és a kommunikációs technológiák terén, amely 56 vállalatot, kis- és középvállalkozást (kkv) és induló innovatív vállalkozásokat fog össze.
Ahhoz, hogy az EU elérje azon célját, hogy a csipek terén a globális érték 20%-át kitevő piaci részesedést szerezzen, 2030-ig meg kell négyszereznie bevételeit. Ennek érdekében az EU-nak tovább kell fokoznia a beruházásokat és ösztönöznie kell a hazai csiptervezési és -gyártási képességeket, valamint meg kell erősítenie a mikrocsipek tervezése, tesztelése és validációja mögött álló iparágat.
Peremcsomópontok
Hogyan teljesít az EU a felhasználókhoz közelebbi adatfeldolgozást lehetővé tevő peremcsomópontok kiépítésében?
A perem- és felhőszolgáltatásokra vonatkozóan a digitális évtized programban szereplő célkitűzés értelmében 2030-ig 10 000 klímasemleges, rendkívül biztonságos peremcsomópontot kell üzembe helyezni.
Az európai adatstratégia kiemelte, hogy az adatkezelés terén paradigmaváltásra van szükség, és a pereminformatikát – amely az adatfeldolgozást közelebb hozza a felhasználóhoz – olyan alapvető technológiaként jelölte meg, amely képes megfelelni a nagymértékben megosztott és decentralizált adatfeldolgozás követelményének.
Európában a pereminformatikai ökoszisztéma fejlesztése még mindig korai szakaszban van: 2022-ben a pereminformatikának Európában mindössze három teljesen kereskedelmi alkalmazása volt. Ahhoz, hogy 2030-ra 10 000 peremcsomópont létesülhessen, számos területen kell fellépni az ökoszisztéma egészének létrehozása érdekében, fontos szerepet juttatva a készségeknek, az infrastruktúrának, a biztonságnak, az innovációnak, valamint a köz- és magánszféra együttműködésének.
A 2025–2027-es időszakban az IPCEI-CIS (az új generációs számításifelhő-infrastruktúrával és -szolgáltatásokkal kapcsolatos, közös európai érdeket szolgáló fontos projekt) keretében végrehajtott beruházások várhatóan kereskedelmi forgalomban elérhetővé teszik majd a piac számára a pereminformatikai technológiákat és megoldásokat.
Kvantuminformatika
Hogyan teljesít az EU a kvantuminformatika és a szuperszámítógépek fejlesztése terén?
A „Digitális évtized” programban meghatározott célok szerint az EU azt tervezi, hogy 2025-re megépül az első kvantumgyorsulással rendelkező számítógépe, és ez megnyitja az utat ahhoz, hogy az Unió 2030-ra a kvantumképességek élvonalába kerüljön.
2022-ben az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnikai Közös Vállalkozás (EuroHPC Közös Vállalkozás) bejelentette, hogy EU-szerte (Csehországban, Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban) kiválasztott összesen hat helyszínt az első olyan EuroHPC kvantumszámítógépek elhelyezésére és működtetésére, amelyeket nagy teljesítményű szuperszámítógépekbe fognak integrálni.
Jelentős különbség figyelhető meg azonban az EU és a világ számos más jelentős régiója (pl. az USA) között a kvantumba történő magánberuházások tekintetében. Miközben a kvantumipar globális résztvevőinek mintegy 25%-a Európában működik, a globális finanszírozásnak kevesebb mint 5%-a összpontosul itt.
A vállalkozások digitalizálása
Hogyan teljesítenek az európai kkv-k az alapvető digitális intenzitás bevezetésében?
A digitális intenzitás alapvető szintje azt jelenti, hogy a vállalkozások használnak olyan digitális technológiákat, mint az online kereskedelem, a közösségi média stb. Az elmúlt néhány évben ez az arány a kkv-k körében átlagosan mintegy 56% volt, majd 2022-ben 69%-ra ugrott, ami a közelmúltban a vállalkozások digitalizációjának támogatására tett fokozott nemzeti és uniós szintű szakpolitikai erőfeszítések pozitív hatásának első jele lehet. Ez azonban még messze van attól a kitűzött cél elérésétől, hogy a kkv-k 90%-a rendelkezzen legalább alapszintű digitális intenzitással, ezért folytatni kell a további nyomon követést és az eddigi erőfeszítéseket.
Mely uniós szintű kezdeményezések segítik a vállalkozások digitalizációját?
A vállalkozások digitalizációjának támogatására jelentős uniós források kerültek mozgósításra. A Digitális Európa program (DIGITAL) 5 kulcsfontosságú kapacitásterületen 7,5 milliárd EUR-t irányoz elő projektekre, míg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből 19%-ot, azaz 24 milliárd EUR-t fordítanak a vállalkozások digitalizációjára.
Az ipar és az ipari ökoszisztémák digitalizálására irányuló kezdeményezések közé tartozik a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás (KDT), a Made in Europe köz- és magánszféra közötti partnerség, valamint számos több országra kiterjedő projekt, például a Digitális Európa program keretében működő európai digitális innovációs központok hálózata és az új generációs számításifelhő-infrastruktúrával és -szolgáltatásokkal kapcsolatos közös európai érdeket szolgáló fontos projekt (IPCEI-CIS).
A Bizottság a tagállamokkal együtt egy hétéves időszak alatt 1,5 milliárd EUR-t fektet be az európai digitális innovációs központok (EDIH-k) hálózatába annak érdekében, hogy testre szabott támogatást nyújtson a kkv-knak és a közszektorbeli szervezeteknek a digitalizációhoz.
Az új generációs felhőalapú számítástechnikához és pereminformatikához szükséges infrastruktúrára és szolgáltatásokra vonatkozó, előzetesen bejelentett, közös európai érdeket szolgáló fontos projekt 13 tagállamot és több mint száz vállalkozást tömörít az Európai Unióban.
Hogyan teljesítenek az uniós vállalkozások a mesterséges intelligencia, a számítási felhő vagy a nagy adathalmazokon alapuló technológiák alkalmazása terén?
Ami a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó célkitűzést illeti, a 2021-es legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az EU-ban csak 8%, tehát kevesebb mint minden tizedik vállalkozás vezetett be mesterségesintelligencia-technológiát. A jelenlegi tendenciák mellett, valamint további beruházások és ösztönzők nélkül az előre jelzett alapforgatókönyv szerint 2030-ra a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat a vállalkozásoknak csak 66%-a, a nagy adathalmazokat 34%-a, a mesterséges intelligenciát pedig 20%-a fogja használni, miközben a 2030-ra szóló cél az, hogy az uniós vállalkozások legalább 75%-a használjon felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat, nagy adathalmazokat és/vagy mesterséges intelligenciát.
2021-ben 34%, azaz minden harmadik uniós vállalkozás vásárolt kifinomult vagy köztes felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat (pl. pénzügyi vagy számviteli célú, illetve erőforrás-tervezésre, ügyfélkapcsolat-kezelésre, biztonságirányításra szolgáló stb. szoftvereket).
A big data technológia tekintetében a legfrissebb rendelkezésre álló adatok 2020-ból származnak. 2020-ban a nagy adathalmazok elemzését szolgáló eszközök körében volt a legalacsonyabb az elterjedtség: az EU-ban a vállalkozásoknak csupán 14%-a használta ezeket; ezek többsége (34%) nagyvállalkozás volt, ezt követik a középvállalkozások (21%) és a kisvállalkozások (13%).
Hogyan támogatja az EU az unikornisokat és az induló innovatív vállalkozások ökoszisztémáját az EU-ban?
Az unikornisok kulcsszerepet játszanak az innováció, az új termékek és szolgáltatások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés szempontjából. Az unikornisok száma ezért az innovációs teljesítmény mutatójaként is szolgál. 2023 elején 249 unikornis működött az EU-ban. Az elmúlt évtizedben az unikornisok száma jelentősen nőtt. Ha ez a tendencia folytatódna, az lehetővé tenné az EU számára, hogy akár 2030 előtt teljesítse célját, de a piacok gyors változásai miatt ebben az esetben sem dőlhetnénk elégedetten hátra. Uniós szinten az induló innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós szabvány (EU Start-up Nations Standard – EU SNS) arra ösztönözte a tagállamokat, hogy állapodjanak meg az induló innovatív vállalkozások számára stabil, kiszámítható és támogató szabályozási környezet kialakítását célzó bevált gyakorlatokról. Ezt a törekvést most az Európai Start-up Nemzetek Szövetsége (ESNA) valósítja meg. A digitális piacokról szóló uniós jogszabály 2024 márciusától új lehetőségeket nyit meg az induló innovatív vállalkozások előtt, ugyanis ekkor lépnek hatályba a nagy online piacterekre vonatkozó kötelezettségek.
A közszolgáltatások digitalizálása
Milyen az EU általános teljesítménye a vállalkozásoknak és a polgároknak nyújtott közszolgáltatások és az egészségügyi nyilvántartások digitalizálása terén?
Számos tagállam viszonylag jó helyzetben van ahhoz, hogy elérje azt a célt, hogy a vállalkozások és a polgárok számára 100%-ban online elérhetőek legyenek a közszolgáltatások. Általában a központi kormányzati szolgáltatások 88%-a teljes mértékben online, míg a regionális kormányzati szolgáltatások esetében ez az arány 76%, a helyi önkormányzati szolgáltatások esetében pedig 62%.
Annak ellenére azonban, hogy az uniós átlag a 2021. évi 75%-ról 2022-ben 77%-ra nőtt, 15 ország (100-ból) 80% alatti eredményt ért el, ezért még mindig messze elmarad a digitális évtized 2030-ig elérendő céljától.
Továbbá nem elegendő mértékűek az innovatív (pl. a mesterséges intelligencián vagy a nagy adathalmazokon alapuló) digitális megoldásokba közbeszerzés keretében történő beruházások, és jelentősen, 118 milliárd EUR-ról 295 milliárd EUR-ra kell növekedniük ahhoz, hogy a közszolgáltatásokban innovatív digitális megoldások álljanak rendelkezésre.
Ami az e-egészségügyi dokumentációhoz való hozzáférést illeti, az EU jól teljesít, és jó úton halad azon uniós cél elérése felé, hogy az uniós polgárok 100%-a hozzáférjen elektronikus egészségügyi dokumentációjához (2022-ben az uniós átlag 72% volt).
Milyen az általános teljesítmény az EU-ban az elektronikus azonosítási (eID) intézkedések bevezetése tekintetében?
A digitális évtized e céljának elérése szorosan összefügg az uniós digitális személyiadat-tárca tagállamok általi, időben történő rendelkezésre bocsátásával. A digitális személyiadat-tárcák – amelyek az eIDAS-rendelet javasolt felülvizsgálatának fő újdonságát jelentik – közös szabványokon fognak alapulni, és lehetővé teszik az uniós polgárok számára, hogy igazolják személyazonosságukat és az online szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez szükséges egyéb személyes attribútumaikat.
A digitális pénztárcák (a társjogalkotók megállapodásától függően) 2026 folyamán válhatnak elérhetővé.
Időközben 2023 szeptemberéig a jelenlegi eIDAS-rendelet alapján összesen 21 uniós ország jelentett be legalább egy nemzeti elektronikus azonosítási rendszert. A fennmaradó országok közül négy jelenleg legalább egy olyan nagyszabású, a Digitális Európa program által társfinanszírozott kísérleti projektben vesz részt, amelynek célja az uniós digitális személyiadat-tárca mindennapi helyzetekben történő tesztelése, és 26 tagállamban, valamint Izlandon, Norvégiában és Ukrajnában a nemzeti e-személyazonosító infrastruktúrába való integrálása.
Digitális jogok és elvek
Mi a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat szerepe?
Ez a jelentés nyomon követi a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatot is, amely elvekbe és kötelezettségvállalásokba ülteti át a digitális átalakulással kapcsolatos uniós jövőképet. A nyilatkozat a digitális átalakulás során viszonyítási pontot biztosít a polgárok számára online jogaikkal és szabadságaikkal kapcsolatban. Ezen túlmenően a nyilatkozatnak iránymutatást kell nyújtania a politikai döntéshozóknak és a vállalkozásoknak az új technológiák alkalmazására vonatkozóan.
Kötelező erejű-e a nyilatkozat?
A nyilatkozat ugyan nem kötelező erejű, de azt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a legmagasabb szinten írta alá. Emlékeztet a legfontosabb online jogokra, és kötelezettségvállalásokat tartalmaz az EU és a tagállamok számára. A nyilatkozatban foglalt jogok a meglévő uniós szabályokon alapulnak, és ezen az alapon kell érvényesíteni őket. A nyilatkozat nyomon követése lehetővé teszi a nyilatkozat végrehajtása terén elért eredmények mérését.
További információk
A digitális évtized helyzetéről szóló tájékoztató
Forrás:
Kérdések és válaszok a digitális évtized helyzetéről szóló első jelentésről; Európai Bizottság; 2023. szeptember 27.
