Skip to main content
közigazgatás: külföldönközigazgatás: magyarszakirodalomszervezet

Kormányzati adatelemzési kézikönyv, adathasználat a közigazgatás erősítésére

Szerző: 2023. november 12.No Comments

„A kormányzatok naponta millió döntést hoznak. Ezek adatokon alapulnak, és adatok tömegét hozzák létre. Ennek ellenére a napig kevés olyan eljárás, szakpolitikai intézkedés ismert, amely ezeket az adatokat módszeresen hasznosítaná.

A Kormányzati adatelemzési kézikönyv ezen kíván változtatni. A kézikönyv úttörő bizonyítékokat és gyakorlati meglátásokat mutat be arról, hogyan lehet az adatokat a kormányok jobb működéséhez felhasználni. A mikroadatforrások – például a közigazgatási adatok és a közalkalmazotti felmérések -, valamint az elemzések elvégzéséhez szükséges eszközök és források széles körét lefedve átalakítja a kormányok azon képességét, hogy adatokon alapuló megközelítéssel diagnosztizálják és javítsák a közszervezetek működését.

A könyv fontosabb megállapításai

A vállalatok példátlan mértékben használják ki az adattudomány innovációit belső működésük javítása érdekében. Ezzel szemben sok kormányzat lemaradásban van ezen a téren. A könyv bemutatja, hogy hogyan is nézhet ki a kormányzati analitika, adatelemzés – azaz, hogy a kormányok hogyan hasznosíthatják újra adataikat és nyilvántartásaikat a közigazgatás diagnosztizálására és a közszféra termelékenységének növelésére.

A kormányok számára számos megközelítés és adatforrás áll rendelkezésre a bizonyítékokon alapuló fejlesztések meghatározására szolgáló elemzésekhez. E megközelítések közül sok olyan adatra támaszkodik, amelyeket a kormányok már ma is gyűjtenek napi működésük részeként.

A kormányzati adatelemzések legalább háromféle adattípussal végezhetők: kormányzati szervektől származó adminisztratív adatok (például közbeszerzési adatok); a köztisztviselők körében végzett felmérések; és külső felmérések (például háztartási, antropológiai felmérések).

Az, hogy melyik adatforrás alkalmas az elemzésre, attól függ, hogy a szervezet a közigazgatás mely aspektusát kívánja diagnosztizálni és javítani. Egyes adatforrások jobban alkalmasak a közigazgatásba történő bemenetek értékelésére, mint például a különböző munkaerőköltségeket értékelő bérszámfejtési adatok. Egyes adatforrások jobban alkalmasak az inputokat outputokká alakító folyamatok, gyakorlatok és kultúrák értékelésére, mint például a közalkalmazottak körében végzett felmérések, amelyek a kormányzati irányítással kapcsolatos megítélést mérik fel. Egyes adatforrások pedig jobban alkalmasak a közigazgatás outputjainak és eredményeinek értékelésére, mint például az állampolgárok elégedettségi felmérései.

Az úttörő kormányzati analitika integrálja a különböző adatforrásokat, és a kormányzati szervezetek vezetői számára hozzáférhetővé teszi a meglátásokat. Az adatforrásokat integráló és valós időben frissülő eredménytáblák (dashboard) műszerfalak például betekintést nyújthatnak a vezetőknek többek között a személyzeti problémákba, az irányítás minőségébe, a feladatok teljesítési arányába és az ügyek termelékenységébe. Az összehasonlító adatok lehetővé tehetik a más kormányzati szervezetekkel vagy adott esetben más országokkal való összehasonlítást. Az eredmény egy átalakító változás, amelynek során a vezetők integrálják az analitikus meglátásokat a szervezetükről alkotott hallgatólagos ismereteikkel, hogy a közigazgatás folyamatos fejlesztését ösztönözzék.

A kormányok azzal mozdíthatják előre a kormányzati adatelemzést, hogy kormányzati elemző egységeket hoznak létre a kormányzat központjában és minden nagyobb szervezeten belül. A központosított egységek lehetővé teszik a méretgazdaságosságot az analitikában, a közös adatarchitektúrát és az egész kormányzatra kiterjedő teljesítményértékelést. A szervezeteken belüli egységek kiegészíthetik a központi analitikát azáltal, hogy segítenek értelmezni az analitikát a saját szervezetük számára, és az analitikai eszközöket az adott szervezeti igényekhez igazítják.

A könyv felépítése

1. rész. Áttekintés: A kormányzati adatelemzési kézikönyv
Az 1. rész felvázolja a kormányzati analitika motivációját, összefoglalja a könyv legfontosabb tanulságait arról, hogyan lehet jól végezni a kormányzati adatelemzést, és megközelítést kínál a kormányzati analitika jövőjével kapcsolatban.

2. rész. A kormányzati analitika alapvető témái
A 2. rész a kormányzati adatelemzés átfogó kihívásaival foglalkozik. Ezek közé tartozik a magánélet védelme és az etika, a holisztikus mérés, amely kezeli a kockázatokat (pl. a mutatókra gyakorolt politikai nyomást), a jó társadalomtudományi elvekkel összhangban lévő, korszerű adatelemzési gyakorlat, valamint a kormányzati elemzési mutatók döntéshozók általi használatának mérése.

3. rész. Kormányzati analitika adminisztratív adatok felhasználásával
A 3. rész a kormányzati elemzésekhez rendelkezésre álló adminisztratív adatforrások széles körét tárgyalja, külön fejezetekkel az egyes adminisztratív adattípusokról – például a beszerzési adatokról, az ügyekre vonatkozó adatokról, a költségvetési kiadási adatokról, valamint a bérszámfejtési és HRMIS-adatokról (Human Resources Management Information System, humánerőforrás-gazdálkodási információs rendszer). További fejezetek kontextusba helyezik ezeket a vitákat, bemutatva, hogyan lehet adminisztratív adatinfrastruktúrákat létrehozni és adatforrásokat kombinálni a szervezetek többdimenziós küldetéseinek mérése érdekében.

4. rész. Kormányzati analitika a közalkalmazotti felmérések segítségével
A 4. rész a közalkalmazottak körében végzett felmérésekkel foglalkozik, amelyek a kormányok által a kormányzati elemzésekhez eddig legszélesebb körben használt adatforrások közé tartoznak. A 4. rész felméri a közalkalmazotti felmérések globális helyzetét, és újszerű empirikus bizonyítékokkal szolgál a közalkalmazotti felmérések legjobb megtervezéséhez és végrehajtásához, valamint ahhoz, hogy a felmérések eredményeit hogyan lehet a legjobban felhasználni az irányítás javítására.

5. rész. Kormányzati analitika külső értékelések felhasználásával
Az 5. rész azokat az adatforrásokat tekinti át, amelyek külső – azaz a kormányzaton kívüliek által végzett – felmérések eredményeként állnak a kormányzati adatelemzések rendelkezésére. Különösen a következőkre összpontosít: háztartási felmérések adatai, állampolgári felmérések adatai, szolgáltatásnyújtási mutatók és antropológiai módszerek. Az 5. rész így a kvantitatív és kvalitatív módszerek triangulációjának hasznosságát is kiemeli a közigazgatás diagnosztizálása és javítása érdekében. (A kutatási trianguláció egy kutatási téma vagy jelenség több szempontból, adatforrásból vagy módszerrel történő vizsgálatának folyamata. A kutatási eredmények érvényességének, megbízhatóságának és alaposságának javítása érdekében több módszertan és információforrás alkalmazásával jár.)”

Forrás:
The Government Analytics Handbook. Leveraging Data to Strengthen Public Administration; Daniel Rogger, Christian Schuster (szerkesztők); World Bank Group; 2023
A könyv letölthető PDF-ben, fejezetenként és egészben is.