„A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájával kezdte munkáját az Országgyűlés csütörtökön.
Előterjesztő: Az ügyintézés, az igazolvány és az aláírás is lehet elektronikus
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a törvényjavaslat nyomán jelentősen könnyebbé válik a magyarok élete. A kormány célja az, hogy az emberek minél több ügyet tudjanak elintézni digitális eszközön, amellyel időt spórolnak meg – mondta.
Hozzátette: a digitalizáció emellett gazdaságélénkítő hatású, valamint növeli Magyarország versenyképességét is.
Jelezte: Magyarországon a társadalom széles rétegei rendelkeznek okostelefonnal, illetve mobilinternettel. A 16-74 év közöttiek 84 százalékának vannak ilyen eszközei, a 18-30 év közöttieknél pedig az okostelefon-használat aránya a száz százalékot közelíti.
A Digitális állampolgárság program lényege az, hogy az ügyintézés az igazolvány és az aláírás is elérhető lesz mobilon, ahol a felhasználók egyszerűen és átláthatóan működő szolgáltatásokat kapnak – ismertette Dömötör Csaba. Tájékoztatása szerint egy olyan központi mobilalkalmazás jön létre, amely mindenki számára elérhető, és folyamatosan új funkciókkal bővül majd.
A magyarok az alkalmazás segítségével egyetlen gombnyomással igazolhatják majd személyazonosságukat, és rendezhetik fizetnivalóikat az állam vagy a közművek felé, valamint biztonságos elektronikus aláírást is kapnak – jelentette ki Dömötör Csaba.
A cél az, hogy minden közigazgatási ügyet digitálisan is el lehessen intézni – összegzett.
Az elsők közt a születéssel és az autóátírással kapcsolatos ügyeket lehet majd végezni az applikációból, később a költözéssel, házassággal, vállalkozásindítással kapcsolatos ügyeket is el lehet intézni, és az erkölcsi bizonyítványt is be lehet szerezni – sorolta.
Emellett a felhasználók hivatalos leveleiket is megkaphatják a felületen, válaszolhatnak rájuk, illetve a közműszámlák is érkezhetnek az alkalmazásba, sőt azt is szeretnék, ha a későbbiekben a háztartási gépek garanciajegye is rendelkezésre állhatna elektronikusan.
A felhasználók értesülni fognak dokumentumaik lejárati idejéről, és a jövőben piaci szereplők bevonásával a banki vagy a biztosítási ügyekben is lehet majd használni az egyszerűsített azonosítást és a digitális aláírást.
Dömötör Csaba hangsúlyozta: nem lesz kötelező az új alkalmazás használata, mindenki szabadon dönthet róla, hogy szeretné-e igénybe venni, és bármikor dönthet úgy, hogy megszünteti a profilt. Hozzátette: az állam továbbra is csak azokhoz az adatokhoz férhet hozzá, amelyeket eddig is tárolt, és az új rendszer a ma elérhető legmagasabb szintű informatikai biztonságot garantálja majd.
A törvényjavaslat egyelőre a jogszabályi kereteket teremti meg, a kormány azt szeretné elérni, hogy 2026-ra a magyarok minden ügyet online, azon belül is okostelefonon keresztül intézhessenek – jegyezte meg az államtitkár.
Arra is kitért: az EU-ban most fogadják el az új digitális tárca létrehozását előíró irányelvet, így a törvénnyel Magyarország fogadhatja el elsőként az abban foglaltakat.
Ez az irányelv előírja az egységes digitális azonosító használatát, azonban az ilyen joggyakorlatokat az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek tekintette. Ezek az ítéletek azonban még egy más technológiai fejlettségi időszakban születtek, és a kormány alaptörvény-módosítással oldaná fel az ellentmondást – közölte az államtitkár.
…
Államtitkár: A digitális ügyintézés könnyebbé tétele a célDömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a digitális államról és a digitális szolgáltatásokról szóló javaslat vitájában elhangzottakra reagálva azt mondta: a javaslat célja, hogy a digitális ügyintézést könnyebbé tegye mindenki számára. Azoknak is, akik mindent a digitális térben intéznek, és azoknak is, akik csak ritkán használják ezt a lehetőséget.
Jelezte: a javaslatnak nem tárgya a mesterséges intelligencia és az azzal kapcsolatos problémák.
Adatvédelmi kérdésekről szólva megerősítette: minden eddiginél biztonságosabb rendszert hoz létre a javaslat, amely kétfaktoros azonosítást vezet be. Az állam nem kér több adatot annál, mint amennyit egyébként is kezel – hangsúlyozta. Erőteljes lépéseket szorgalmazott ugyanakkor annak érdekében, hogy semmilyen nagyvállalat ne élhessen vissza az emberek adataival.
Nemzeti adatvagyon és internetes közvetítő szolgáltatások
Dömötör Csaba a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatról azt mondta: a módosításra egy uniós kötelezettség miatt van szükség, a már hatályos EU-s adatkormányzási rendeletet ültetik át a nemzeti jogba. A módosítással a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség korábbi feladataiba kell illeszteni az uniós rendelet szerinti feladatokat, úgy, hogy a nemzeti adatvagyonról szóló és a közadatok újrahasznosításáról szóló törvények hatályukat vesztik – ismertette.
A módosítás következményeként az ügynökség feladatai szolgáltatásnak fognak minősülni, amelyekért díjat számolhat fel, és szerepe bizonyos kivételekkel nem lesz kizárólagos. Egyes regisztrációköteles szolgáltatásokat, mint például az adattisztítás, adatelemzés, más szervezetek is végezhetnek majd, ha teljesítenek bizonyos feltételeket – közölte, hozzátéve, hogy az ilyen szervezetek nyilvántartásáért az ügynökség fog felelni.
További újdonságként említette, hogy a közadat-újrahasznosítási igényeket elsősorban az ügynökség által kialakított rendszeren keresztül lehet majd benyújtani.
Emellett a javaslat arról is rendelkezik, hogy hogyan kell naprakészen tartani a nemzeti adatvagyon leltárt: a legalább 250 főt foglalkoztató közfeladatot ellátó szerveknél szervezeti adatfelelősöket, míg a kisebb szervezeteknél adattovábbítási kapcsolattartót kell majd kijelölni –ismertette.
Arra is kitért: az EU-s rendelet szerint ki kell jelölni egy bejelentési, nyilvántartásvezetési, ellenőrzési, piacfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságot is, ami a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság lesz majd.
Az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló törvényjavaslat elfogadására szintén uniós kötelezettség – a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet – miatt van szükség – közölte az államtitkár.
Elmondta: az uniós rendelet új, harmonizált EU-s kötelezettséget vezetett be a digitális közvetítő szolgáltatásokra, és a többi online platformra vonatkozó szabályoknál szigorúbb kötelezettségeket írt elő az óriásplatformok számára a visszaélések megelőzése érdekében.
Ezek közé tartoznak például az online piacterek, a közösségi hálózatok, a tartalommegosztó platformok, az alkalmazásboltok, valamint az online utazási és szállásplatformok, ugyanakkor nem terjed ki a szabályozás a lekérhető tartalomszolgáltatókra – például a Netflixre, az HBO Go-ra vagy a Videára – amelyek a médiatörvény hatálya alatt tevékenykednek – mondta Dömötör Csaba.
Fidesz: Az irányelv minden, az EU-ban elérhető szolgáltatásra vonatkozik
Demeter Zoltán (Fidesz) kiemelte: a törvényjavaslat célja a jogharmonizáció, az EU már hatályos adatkormányzási rendeletének átültetése.
Közölte: a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet választ ad arra a problémára, hogy eddig nem lehetett eljárni az olyan, online térben tevékenykedő szolgáltatóval szemben, amelynek szolgáltatása ugyan az EU területére irányul, felhasználói között uniós állampolgárok is vannak, de nincs letelepedve az EU területén. Az uniós irányelv ugyanis minden, az EU-ban elérhető online térben adott szolgáltatás nyújtójára vonatkozik – mondta.
A nagyobbik kormánypárt vezérszónoka szerint az előterjesztés előremutató rendelkezéseket tartalmaz, ezért a Fidesz-frakció támogatásáról biztosította azt.
KDNP: Jogharmonizációról szól a tervezet
Hollik István (KDNP) jelezte: a javaslatban uniós jogharmonizációról van szó, a digitális szolgáltatásokról szóló irányelv átültetéséről a magyar jogba.
Az irányelv az online tér és az online szolgáltatások szabályozására jött létre három céllal: fogyasztóvédelem, átlátható és egyértelmű előírások az online tér szolgáltatóinak – külön kiemelve az óriásplatformokat -, valamint az EU versenyképességének biztosítása – hangsúlyozta.
Hozzátette: így az olyan nagy cégek mint a kínai AliExpress vagy az amerikai Facebook is kötelesek ezeknek a szabályoknak megfelelni.
A kisebbik kormánypárt vezérszónoka megjegyezte: a jövőben is foglalkozni kell a területtel, mert jelenleg a jogvitákat azokban az európai uniós tagállamban kell lefolytatni, ahol az óriás szolgáltatóknak leányvállalata van.
Ez problémás lehet akkor, ha a szolgáltató például a gyermekvédelmi törvényt sérti, azonban más tagállamban más szabályok szerint kell eljárni – tette hozzá azt szorgalmazva, vizsgálják tovább azt, hogyan lehet a magyar jogot érvényesíteni ezeknél az online szolgáltatóknál…
Forrás:
A Digitális állampolgárság révén jelentősen könnyebbé válik az ügyintézés; Híradó.hu / MTI; 2023. november 23.
