Az NKE ÁNTK Kiberbiztonsági Kutatóintézete, az NKE EJKK Információs Társadalom Kutatóintézete és a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület közös félévzáró konferenciája a mesterséges intelligencia lehetőségeiről – és veszélyeiről – a közszférában
2023 a ChatGPT éve volt, aligha fér ehhez kétség. Ha visszatekintve a lassan mögöttünk maradó évre, választanunk kellene, hogy mi uralta nem csupán a szűk szakmai diskurzusokat, de a leghétköznapibban értelmezett közbeszédet, akkor könnyű dolgunk lenne. A mesterséges intelligencia technológiák, az emberéhez hasonló gondolkodási készségekkel és képességekkel felvértezett algoritmusok jó ideje velünk vannak, nekilendülésekkel és megtorpanásokkal fémjelzett fejlődésük sok évtizedes múltra tekinthet már vissza. Különböző formái és eszközei jó ideje beépültek már a mindennapjainkba – a pénzintézetek kockázatelemző szoftvereitől a mobiltelefonunkon futó „személyes asszisztensig” – legfeljebb nem nagyon tudatosult ez bennünk. Pedig óriási gazdasági potenciál szunnyad ezekben a csúcstechnológiás fejlesztésekben: az egyik legrangosabb nemzetközi tanácsadó óriás, a McKinsey becslése szerint az MI már ma is mintegy 3,5-5,8 billió dollárnyi összes értéket teremt globálisan, és a tendenciák legalább ennyire szemkápráztatóak. A mesterséges intelligencia egyik területe, az új, korábban nem létező szöveges, képi- és hanginformációk „teremtésére” képes generatív MI növekedési rátáját felbecsülve egy másik tekintélyes tanácsadó, a Goldman Sachs 7%-os bővülést sem tart elképzelhetetlennek az elkövetkező 10 éves periódusban. Ráadásul ez az összegszerűen csaknem 7 billiárd dollárra rúgó globális GDP növekedés egy figyelemre méltó, 1,5%-os termelékenység növekedéssel párosulhat.
Ha ezek az új technológiák (gépi tanulás, számítógépes látás, természetes alapú nyelvfeldolgozás, automatizáció és robotika), tehát: a mesterséges intelligencia ennyire behálózza ma már a társadalmi-gazdasági valóság megannyi szegletét, és ilyen hatalmas értékteremtő képességgel dinamizálhatja a globális gazdaságot, akkor mire föl ez a hirtelen támadt lelkesedés (stílszerűen szólva „hipe”)? Az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézete (közösen az Egyetem Információs Társadalom Kutató Intézetével és a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesülettel) éppen erre kereste a választ a december elején megrendezett közös konferenciáján. Mitől lett, ténylegesen szinte egyik napról a másikra, ennyire meghatározó ügy, téma, álomcél a mesterséges intelligencia? Olyan forradalmi fejlemény, amelyről szinte csakis végletek formájában eshet szó – akár, ha az új technológia ígéreteiről, vagy a vele kapcsolatos félelmekről gondolkodunk?
A félévzáró eseménynek választott cím – „ChatGPT és a magyar e-kormányzás: új lehetőségek és új kihívások” – két ponton is sántított egy kicsit, persze tudatosan. A rendezők szerették volna középpontba állítani a 2023-as év eufórikus lendületét, amelyet az OpenAI cég ChatGPT nevű eszközének bevezetése fémjelezett. A gyorsan közismertté és közkedveltté vált chatbot szimbólumnak remek – de ennél jóval többről van itt szó. Általában a generatív technológiák, sőt, még szélesebben a mesterséges intelligencia univerzum egészére szeretett volna rálátást adni a konferencia. Ahogy az új technológiák transzformatív, mindent felforgató lehetőségeit sem csupán a szűken vett „közigazgatás” vonatkozásában, hanem a szélesebb kereteket jelentő „közszféra” kontextusban szerették volna a szervezők látni és láttatni.
A rendezvény „dramaturgiája”, tematikai íve jól tükrözte a szervezőknek azt a szándékát, hogy egy több alkalomra kiterjedő, az „MI-forradalom” nagyon sokféle (technológiai, társadalmi, etikai) problémáját exponáló tudományos-közéleti beszélgetés sorozat első, sok tekintetben alapozó rendezvénye legyen ez a tél eleji délután.
A generatív mesterséges intelligencia új eszközei alapvetően megváltoztatják a tudásalapú munka természetét, ígéretes lehetőségeket teremtve a termelékenység jelentős növelésére és az innováció ösztönzésére egész gazdaságokban. A közigazgatás ráadásul az egyik olyan ágazat, ahol az új technológia a legnagyobb potenciállal bírhat. Az első előadásban Nyáry Mihály (Magyary Egyesület) egy kicsit hátrébb lépve, a fogalmak sokszor kusza szövevényében és a technológia történetében segített eligazodni. A generatív MI a mesterséges intelligencia olyan kategóriájára utal, amely képes új tartalmakat létrehozni: szöveget, képeket, hangot, programkódot. Ezek az eszközök nagyméretű nyelvi modelleken képzettek, amelyek hatalmas mennyiségű adatot dolgoznak fel, hogy utánozzák az emberi kommunikációt. Ez a képessége alkalmassá teheti őket arra, hogy nagy szervezetekben, így a közszférában kitágítsák az ún. tudás alapú munka mai határait, javítva a munka termelékenységét, de az állampolgárokkal való interakciók hatékonyságát is. Az államok, szerte a világban, persze már jó ideje kísérleteznek az MI-technológiák közszféra alkalmazásaival. Futó Iván (Magyary Egyesület) a hazai MI-fejlesztések hőskoráig, az első „szakértői rendszerek” fejlesztéséig visszatekintve mutatta be a mostani MI-robbanás gyökereit. A mesterséges intelligencia sokszor lenyűgöző képességei elképzelhetetlenek lennének a modellek tanítására használt adattömeg nélkül. Kun László (Magyary Egyesület, NKE) éppen a digitális világ „olaja” a big data adatfogalmát mutatta be, rávilágítva azokra a sokrétű (technikai, szerzői jogi, etikai) problémákra is, amelyek a tömeges adathasználattal óhatatlanul felvetődnek. Kiss József (Magyary Egyesület) alapvető palettát mutatott fel arról: mi az, amit ma a közigazgatásban egy ilyen MI-modellnek tudnia kellene, és mi az, amit ténylegesen tudhat. Az igények és a lehetőségek közelebb hozásában a közszféra alkalmazások terén is sokat várnak a szakértők a 2024-es évtől.
A konferencia kávészünetében kisebb csoportokban fellobbanó beszélgetések, viták jól mutatták: az MI, és különösen az MI közszféra alkalmazásai ma még több kérdést vetnek fel, mint ahány választ kínálnak. Az est második részében, ahol a közszféra egyes alrendszereihez, a társadalmi lét sokszínű szegmenseihez kapcsolódó, kapcsolható MI-fejlesztések valóban színes panorámáját villantották fel az előadók, természetesen az egészségügyben történő alkalmazások nyitották a sort, Király Gyula (Magyary Egyesület) előadásával. Nem véletlenül. Sokan éppen ezen a területen várják (a gyógyszerkutatástól a terápiás eljárásokig) az új technológiák legtöbb közvetlen (tehát tömegesen átélhető) hatását. Talán nem közismert, de a bíróságok működése hasonlóan „átütő” terepe lehet az MI-technológiák, konkrétan a nagy nyelvi modellek térhódításának. Görög György (Magyary Egyesület) azt latolgatta: hogyan alkalmazhatóak a GPT-technológiák a jogszolgáltatási tevékenység néhány specifikus, de tömeges problémájának segítésére. Sorbán Kinga (NKE EJKK ITKI) az érem másik oldalát villantotta fel, méghozzá kettős értelemben: a generatív MI-technológiák nem csak lehetőségeket, de új kockázatokat is hoznak. Jól mutatja ezt, hogy a bűnözésben szinte az elsők között próbálgatták – természetesen törvénytelen célokra – az MI-chatbotok képességeit. Nyáry Gábor (NKE ÁNTK KBKI, Magyary Egyesület) azt vizsgálta: hogyan használható a generatív MI-technológia az állami lét (és az államigazgatási munka) egy speciális, de napjainkban rohamosan növekvő fontosságú területén, a külpolitikában, diplomáciában. Ma a bonyolult esetpéldák tanulmányozására, holnap a kulcsfontosságú nemzeti döntések előkészítésére, szimulálására. Hasonlóan sordöntő terület a környezet fenntarthatósága és meglepő módon ez az MI-kérdéskörnek is fontos része. Ferencz Bálint és Büki Bettina (Magyary Egyesület) közös előadása erre a kevéssé nyilvánvaló, de súlyos problémára világított rá: hogyan függ össze környezetünk minősége az erőforrás igényes MI-technológiák tömeges elterjedésével? A konferencia zárógondolatai – amelyek a tematikai ívet bezárva ismét a szélesebb összefüggésekhez vittek vissza – éppen a talán legfontosabb, etikai összefüggésekre irányultak. Fási Csaba (NKE ÁNTK) előadása nem kisebb kérdést boncolgatott, mint az: hogyan maradjunk emberek ebben a gépek által talán túlságos mértékben, túlságosan gyors tempóban segített világban?
Lásd korábbi cikkünket:
„ChatGPT és a magyar e-kormányzás. Új lehetőségek és új kihívások” konferencia; eGov Hírlevél
