„…A kutatásom során egyre inkább felszínre került az a tény, hogy az okosváros nem csupán egy városfejlesztési vagy technológiai áramlat. Mind ezidáig azonban korlátozott mennyiségű ismerettel rendelkezünk arról, hogy Magyarországon az okosváros-modell miképpen formálja át a hazai településfejlesztési és -tervezési gyakorlatot, milyen szerepe van a települések hosszútávú fejlődését illetően, valamint alkalmazásának milyen korlátai vannak. Annak érdekében, hogy az okosváros-koncepció hazai adaptációját minél behatóbban megismerjem és releváns szakpolitikai javaslatokat legyek képes megfogalmazni a területi politika számra, a doktori dolgozat térbeli fókusza több területi szintre terjed ki. Egyrészről települési szintű folyamatokat tárok fel a magyar településhierarchia fővárost követő legmagasabb szintjén elhelyezkedő, említett öt regionális centrumváros példáján. Másrészről – az Európai Uniós szintű szakpolitikai fordulatra és a magyar kormányzati ambíciókra alapozva – az okosfejlesztési kezdeményezések rurális terekbe történő begyűrűzését is vizsgálom, ezáltal a dolgozat felöleli a településhierarchia csúcsát és alját.
A disszertáció hat fejezetből áll. Elsőként a témaválasztás indoklását és a kutatás céljait fejtem ki, valamint a legfontosabb megfogalmazott kérdéseket. Ebben a fejezetben ismertetem a doktori kutatás háromosztatú struktúráját: három problémából kiindulva, három fő célt és kérdést fogalmaztam meg, e mentén épül fel a dolgozat. A következő fejezetben bemutatom a kutatás módszertani hátterét, beleértve a tudományelméleti megfontolásokat, megközelítéseket, a vizsgált földrajzi léptékek kiválasztása mögött rejlő indokokat és az alkalmazott adatgyűjtési és -elemzési módszereket. Ezt követően az okosváros-koncepció elméleti hátterére térek ki, elsősorban társadalomföldrajzi szempontból, kiemelve a koncepció kialakulásának előzményeit, mozgatórugóit. E logikai egységen belül ismertetem az okosváros-koncepció definiálása körül kialakult elméleti diskurzusokat, a fejlesztési modell egyes tartalmi elemeit, dimenzióit. A negyedik fejezetben mutatom be saját eredményeimet, illetve itt kerül sor az elsődleges és a másodlagos forrásokból származó adatokból nyert következtetések levonására. Az öt vizsgált regionális központ város, valamint vidéki térségekben megvalósuló kezdeményezések példáján keresztül világítok rá az okosváros-koncepció alkalmazásának fő magyarországi sajátosságaira, különösen arra, hogy a terület-és településfejlesztésben hogyan alkalmazzák az okosváros-koncepciót és az okosváros-eszközöket. Az eredmények fontos részét képezik az egyes városfejlesztésben érdekelt szereplők attitűdjének, véleményének feltárása az okosváros-koncepció kapcsán. A tervezési-fejlesztési folyamatokat gátló, illetve elősegítő tényezők megismerése nyomán szakpolitikai ajánlásokat, javaslatokat teszek a jövőbeli hazai okosváros-fejlesztések megalapozottságának növelése céljából. Az értekezést összegzés zárja az eredményekből leszűrhető legfontosabb következtetések áttekintésével.”
Forrás:
Az okosvárostól az okosfalvakig: a smart city koncepció alkalmazhatóságának néhány földrajzi aspektusa Magyarországon; Szalai Ádám; Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2024-I-22 10:00, helye: 6722 Szeged, Egyetem utca 2., Földtudományi Nagyelőadó
A dolgozat letöltése PDF-ben
