Skip to main content
energiaEurópai Uniófenntartható fejlődéskörnyezetvédelempolitika

Mennyire lesz zöld a belga soros elnökség?

Szerző: 2024. január 22.No Comments

„Belgium 2024. január 1-jén ambiciózus zöld átállási mandátummal vette át az EU Tanácsának soros elnöki pozícióját, ugyanakkor 2023 májusában a belga miniszterelnök fokozatosságra intett a különböző új szabályozások alkalmazásában, jobbára szüneteltetést javasolva a területen.

Belgium miniszterelnöke, Alexander De Croo 2023 májusában csatlakozott Emmanuel Macron francia elnök azon kijelentéséhez, miszerint az új európai klímavédelmi szabályozások bevezetését addig kellene szüneteltetni, míg zajlik a már érvényben lévő jogszabályok igazságos végrehajtása. Macron mindezt a „zöld ipar” terv bemutatása kapcsán közölte, hangsúlyozva az újraiparosítás, a munkahelyek védelme, a folyamatosan és dinamikusan változó klímapolitika, valamint a bizonytalan gazdasági helyzet együttes jelenlétét. Amellett, hogy az EU több platformján ellenvetésüket fejezték ki Emmanuel Macron beszédével szemben a tisztségviselők, a mértékletesség eszméjével több nyugat-európai állam politikai vezetése is azonosulni tudott: Németország szintén megkérdőjelezte az európai éghajlatvédelmi törekvéseket, a belga miniszterelnök pedig teljes egyetértését nyilvánította ki a francia elnök nézeteit illetően.

Alexander De Croo az ún. természet-helyreállítási törvény, vagyis a biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó jogszabály tekintetében szólalt fel Macron elnökhöz hasonlóan, egyfajta „szabályozási szünet” mellett való állásfoglalással. Érveiben hasonló meglátások kaptak szerepet: az új szabályozások fokozottan terhelik a gazdaság, az ipar „zöld átállását”, amellyel párhuzamosan a kibocsátáscsökkentési célok elérése még távolabbra kerülhet, „elveszítve a zöld átállás társadalmi támogatottságát”. Állítását továbbá erősítette az ún. nemnövekedés elméletének cáfolatával, miszerint a „kevesebb növekedés, kevesebb beruházás, kevesebb fogyasztás, és ebből fakadóan a kevesebb munkahelyteremtés” nem egy működő modell, ezért az Európai Zöld Megállapodás mellett egy Európai Ipari Megállapodás életre hívását szorgalmazta egy májusi konferencián. Ezt támasztja alá egy korábbi, az északi-tengeri államokat tömörítő csúcstalálkozón való kijelentése is, amikor a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos megszüntetésére szólított fel a megújuló energiába és a hidrogén infrastruktúrába történő beruházás, valamint a nemzeti hálózatok összekapcsolása révén.  Koalíciós partnerei kritizálták De Croo májusi álláspontját, amely jól tükrözi az ország bizonyos régiói, az enyhébb mezőgazdasági szabályozásokat támogató Flandria és a témában markánsabb fellépést kívánó Vallónia között fennálló ellentétet is.

A belga miniszterelnök 2023 decemberében, a belga soros elnökségi program bemutatását követően a korábbiakkal hasonló véleményt formált az EU zöld tevékenységeit illetően, vagyis a hangsúlyt szerinte továbbra is az éghajlatváltozás mérséklésére kell helyezni. Ugyanakkor kiemelte, hogy nem kételkedik az Európai Zöld Megállapodás hitelességét illetően, és továbbra is egy megfelelő eszköznek tartja a célok eléréséhez. Ezt támasztja alá a belga uniós elnökségi program is, amelynek harmadik pontja ismerteti a prioritásokat a zöld és igazságos átállás tekintetében.

Belgium elnöksége alatt fog lezáródni a 2019-ben hivatalba lépett, ambiciózus és igazságos zöld átmenetet hirdető Európai Bizottság munkássága, ezért a belga elnökség elsőként az Európai Zöld Megállapodás eddigi céljainak megvalósítását tűzte napirendjére. Ezek között említhető a szén-dioxid-eltávolításra vonatkozó tanúsítási keretről szóló javaslat, a nehéz tehergépjárművek szén-dioxid-kibocsátási normák felülvizsgálata, a csomagolás és csomagolási hulladék tervezett szabályozása, a levegőminőségi irányelv, továbbá a települési szennyvízkezelési irányelv felülvizsgálata is. Brüsszel emellett folytatja a munkát többek között a hulladékokról szóló keretirányelv felülvizsgálatával az élelmiszerhulladék-csökkentési célkitűzések és a textilipari szabályok tekintetében, valamint az elhasználódott járművekről szóló rendelet folyamatban lévő felülvizsgálatával.

Az európai zöld menetrend kontinuitását szolgálva a belga elnökség prioritásként kezeli az EU éghajlat- és környezetvédelmi politikáinak jövőjéről szóló gondolkodást, mint például a 2040-re vonatkozó klímacélok, kiemelt hangsúlyt fektetve az adaptációs megoldásokra. Emellett pedig egy irányítási és nyomon követési rendszer kidolgozása is cél, ami kifejezetten pozitív célkitűzésként üdvözölhető, hiszen az Európai Unió nem rendelkezik megfelelő képességekkel ezen a területen az Európai Éghajlatsemlegességi Megfigyelőközpont legújabb tanulmánya szerint.

Mindezen célokhoz átfogóan az igazságos és méltányos átmenet alapeszméjével járulnak hozzá, ami a belga miniszterelnök korábbi nyilatkozataira is visszautalhat. Ezenkívül De Croo azon állásfoglalását, miszerint inkább a meglévő szabályozások végrehajtására kell fókuszálni új jogszabályok megalkotása helyett, a soros elnökségi program szintén teljes mértékben visszatükrözi, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ehhez az intézményi ciklusváltás is jelentősen hozzájárul.”

Forrás:
Mennyire lesz zöld a belga soros elnökség?; Tóth Bettina; Öt perc Európa blog; 2024. január 19.