„Az Európai Unió 27 országának nagykövetei egyhangúlag jóváhagyták a mesterséges intelligenciára vonatkozó első átfogó szabálykönyvet, a decemberben elért politikai megállapodást.
Decemberben az uniós politikai döntéshozók politikai megállapodásra jutottak a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály fő szempontjairól. A jogszabály olyan kiemelkedő törvényjavaslat, amely a mesterséges intelligenciának a károkozási képessége alapján történő szabályozását célozza. A jogszabály összetettsége miatt annak technikai finomítása több mint egy hónapot vett igénybe.
Az EU Miniszterek Tanácsának belga elnöksége január 24-én technikai ülésen ismertette a szöveg végleges változatát, amelyet az Euractiv kizárólagosan szivárogtatott ki. A legtöbb tagállam abban az időben még fenntartással élt, mivel nem volt elegendő idejük a szöveg átfogó elemzésére.
Ezeket a fenntartásokat végül visszavonták azzal, hogy az Állandó Képviselők Bizottsága február 2-án, pénteken elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt. Az elfogadás azonban nem volt biztos, mivel egyes európai meghatározó államok az utolsó napokig ellenálltak az ideiglenes megállapodás egyes részei miatt.
Erős mesterségesintelligencia-modellek
A politikai megállapodás elsődleges ellenzője Franciaország volt, amely Németországgal és Olaszországgal együtt enyhébb szabályozási rendszert kért a nagy teljesítményű mesterségesintelligencia-modellek, például az Open AI GPT-4 esetében, amelyek támogatják az olyan általános célú MI-rendszereket, mint a ChatGPT és a Bard.
Európa három legnagyobb gazdasága azt kérte, hogy az e területre vonatkozó szabályokat a magatartási kódexekre korlátozzák, mivel nem akarták korlátozni az olyan ígéretes európai induló vállalkozásokat, mint a Mistral AI és az Aleph Alpha, amelyek kihívást jelenthetnek a vezető amerikai vállalatokkal szemben.
Az Európai Parlament azonban egységesen szigorú szabályokat kért ezekre a modellekre vonatkozóan, mivel elfogadhatatlan, hogy a mesterséges intelligencia legerősebb típusait kihagyják a rendeletből, miközben minden szabályozási terhet a kisebb szereplőkre hárítanak.
A kompromisszum többszintű megközelítésen alapult, amely valamennyi modellre vonatkozóan horizontális átláthatósági szabályokat írt elő, valamint további kötelezettségeket tartalmazott a rendszerszintű kockázatot jelentőnek tekintett modellek esetében.
Az ellenzéstől a konszenzusig
Párizs, Berlin és Róma hűvösen fogadta az akkori spanyol elnökség ideiglenes megállapodását. Az Euractiv úgy tudja, hogy az uniós országok informálisan megpróbálták befolyásolni a szöveget a törvény preambulumával kapcsolatos technikai munka előrehaladtával.
Az engedményekre azonban korlátozott lehetőség volt, mivel a szöveg rendelkező részeit lezárták. Januárban a belgák átvették az elnökséget, és ők szintén ellenezték az olyan jelentős változtatásokra irányuló kéréseket, amelyek veszélyeztethetik az Európai Parlamenttel kötött megállapodást.
A belga elnökség törekvése az volt, hogy az anyagot egészében kell elfogadni (vagy elutasítani). Sikerült szoros menetrendet tartani, dacára annak, hogy Franciaország megpróbálta elhalasztatni a nagykövetek szavazását. Így sikerült elérni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a szöveg jogi csiszolására, egyben így korlátozták a az utolsó pillanatban történő lobbizást is.
A francia háttérmanőverek célja az volt, hogy elegendő ellenállást gyűjtsenek össze ahhoz, hogy engedményeket érjenek el a szövegben, vagy akár el is utasítsák az ideiglenes megállapodást.
Párizs azonban határozottan kedvezőtlen helyzetbe került, mivel Berlin a hét elején úgy döntött, hogy támogatja a szöveget. A német digitális miniszter, a liberális Volker Wissing szembekerült a saját koalíciós partnereivel, és kénytelen volt elvetni fenntartásait.
Olaszország, amely a szkeptikus trióból mindig is a leghátrányosabb helyzetben volt, mivel nincs vezető MI-startupja, amelyet meg kellene védenie, szintén úgy döntött, hogy nem ellenzi az MI-törvényt. A megállapodással kapcsolatos elégedetlensége ellenére Róma úgy döntött, hogy elkerüli a drámát, mivel a G7-ek soros elnökségét tölti be, ahol a mesterséges intelligencia kulcsfontosságú téma.
A francia kormányon belül is a gazdasági minisztérium kritikus álláspontjával szemben állt a jogtulajdonosok védelmét szem előtt tartó kulturális minisztérium és a szöveg számos jogalkalmazói/rendészeti kivételével elégedett belügyminisztérium.
Végül Franciaország beleegyezett, hogy „szigorú feltételekkel” támogassa a szöveget.
A végrehajtás figyelemmel kísérése
Párizs azt szeretné elérni, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtása ne akadályozza a versenyképes MI-modellek fejlesztését, hozzák egyensúlyba az átláthatóságot és az üzleti titkok védelmét, kerüljék el a magas kockázatú kötelezettségekkel rendelkező vállalatok túlterhelését, és értékeljék újra a rendszerszintű kockázatot jelentő MI-modellek kijelöléséhez használt küszöbértéket és kritériumokat.
Szlovákia nyilatkozatot adott ki, amelyben a kritikus fogalmak, a nemzetközi jogharmonizáció és annak a lehetőségnek a tisztázását kérte, hogy az uniós országok szabályozhassák a nem szakmai tevékenységek során használt mesterséges intelligenciát.
Ausztria egy jegyzőkönyvi nyilatkozatot is benyújtott, amelyben aggályokat fogalmazott meg az adatvédelemmel és a fogyasztóvédelmi joggal kapcsolatban a bűnüldözési kivételek és az olyan invazív technológiákra vonatkozó szabályok tekintetében, mint a távoli biometrikus azonosítás.
Az uniós országoknak továbbra is lehetőségük van arra, hogy befolyásolják a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtásának módját, mivel a Bizottságnak mintegy 20 másodlagos jogszabályt kell kiadnia. A mesterségesintelligencia-modelleket felügyelő MI-hivatal is várhatóan jelentős személyzettel fog rendelkezni kirendelt nemzeti szakértőkből.
Következő lépések
Az Európai Parlament Belső Piaci és Állampolgári Jogi Bizottsága február 13-án fogadja el a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabálykönyvet, amelyet az április 10–11-re tervezett plenáris szavazás követ. A hivatalos elfogadás ezt követően miniszteri szintű jóváhagyással zárul.
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály a Hivatalos Lapban való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba. A tiltott gyakorlatokra vonatkozó tilalmak hat hónap elteltével lépnek hatályba, míg a mesterségesintelligencia-modellekre vonatkozó kötelezettségek egy év elteltével kezdődnek meg.
A többi szabály két év elteltével lép életbe, kivéve az olyan MI-rendszerek magas kockázatúként való besorolását, amelyeket más uniós szabályok értelmében harmadik fél által végzett megfelelőségértékelésnek kell alávetni, ami további egy évvel később lép életbe.”
Forrás:
EU countries give crucial nod to first-of-a-kind Artificial Intelligence law; Luca Bertuzzi; EURACTIV; 2024. február 2.
