„A Tanács és az Európai Parlament a mai napon ideiglenes megállapodásra jutott a „nettó zéró” technológiai termékek európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról szóló rendeletre – közismertebb nevén a „nettó zéró” iparról szóló jogszabályra – vonatkozóan. A rendelet célja, hogy fokozza az uniós klímacélok eléréséhez szükséges „nettó zéró” technológiák ipari bevezetését, kiaknázva az egységes piac abban rejlő erejét, hogy megerősítse Európa vezető szerepét az ipari környezetbarát technológiák terén.
A mai megállapodás értelmében létrejön majd a „nettó zéró” technológiák egységes jegyzéke, amely kritériumokat fog tartalmazni az e technológiákhoz kapcsolódó olyan stratégiai projektek kiválasztásához, amelyek jobban hozzá fognak járulni a dekarbonizációhoz.
„A „nettó zéró” iparról szóló jogszabály révén támogatni kívánjuk iparunkat az átállásban. Ez a jogszabály fontos lépést jelent a tiszta technológiák gyártásának fellendítését célzó szükséges ökoszisztéma létrehozásában. Európa elkezdte kiépíteni az európai ipar tisztább és fenntartható jövője felé vezető utat. Elérkezett a megfelelő idő arra, hogy Európa a nemzetközi színtéren ismét vezető szerepet töltsön be a tiszta technológiák terén, továbbá hogy versenyképes, környezetbarát és munkahelyteremtő ipari ágazatot építsen ki.” – Jo Brouns flamand gazdasági, innovációs, munkaügyi, mezőgazdasági és a szociális gazdaságért felelős miniszter
Az ipar hozzájárulása a klímasemlegességhez
A „nettó zéró” iparról szóló jogszabály célja, hogy az engedélyezési eljárások megkönnyítése és a stratégiai projektek támogatása révén egyszerűsítse a környezetbarát technológiákba való beruházás feltételeit. A jogszabály javasolja továbbá a stratégiai technológiai termékek piacra jutásának megkönnyítését, az ezen ágazatokban dolgozó európai munkaerő készségeinek fejlesztését (különösen a „nettó zéró” ipart szolgáló akadémiák elindítása révén), valamint az e területen folytatott uniós fellépés koordinálását célzó platform létrehozását.
Az innováció előmozdítása érdekében a „nettó zéró” iparról szóló jogszabály az innovatív technológiák fejlesztésére, tesztelésére és validálására szolgáló kedvező szabályozási keretek (úgynevezett szabályozói tesztkörnyezetek) létrehozását javasolja.
A „nettó zéró” iparról szóló jogszabály célkitűzéseinek elérése felé történő előrelépést a következő két indikatív referenciaértékkel fogják mérni: egyrészt az ahhoz szükséges termelés 40%-ának az elérése, hogy fedezni lehessen a stratégiai technológiai termékek iránti uniós igényeket, másrészt pedig előrelépés az olyan termékek világszintű gyártása tekintetében, mint például a fotovoltaikus panelek, a szélturbinák, az akkumulátorok és a hőszivattyúk. A javaslat a szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra vonatkozó konkrét célértéket is meghatároz, amelynek értelmében 2030-ig legalább 50 millió tonna éves besajtolási kapacitást kell elérni.
A megállapodás főbb elemei
Az ideiglenes megállapodás támogatja a „nettó zéró” iparról szóló jogszabályban szereplő, a Bizottság által kevesebb mint egy évvel ezelőtt javasolt fő célkitűzéseket. Ezzel egy időben számos ponton – így például az építési engedélyezési eljárásokra vonatkozó szabályok egyszerűsítése, „nettó zéró” ipari völgyek létrehozása, valamint a közbeszerzésre és az aukciókra vonatkozó kritériumok egyértelműbbé tétele tekintetében – további előrelépést is jelent.
Hatály és a technológiák jegyzéke
Az új rendelet célja, hogy egyszerűbb feltételeket biztosítson, valamint biztonságot nyújtson a „nettó zéró” technológiák gyártására irányuló projektek befektetői és projektgazdái számára. A dekarbonizáció tekintetében nagyobb potenciállal rendelkezőként azonosított projektek esetében a létesítésre vagy a bővítésre vonatkozóan gyorsított engedélyezési eljárásokat fognak alkalmazni, valamint iránymutatást fognak adni a forráshoz jutást illetően.
Mivel a tagállamoknak joguk van választani a különböző energiaforrások közül, nem lesznek kötelesek stratégiai projektként elismerni az energiaszerkezetük részeként el nem fogadott technológiához kapcsolódó projekteket.
Gyors engedélyezési eljárások
A „nettó zéró” technológiák gyártására irányuló nagy (1 GW-nál nagyobb) projektek, valamint a nem gigawattban mért gyártási kapacitású projektek létesítésére vagy bővítésére vonatkozó engedélyek kiadására legfeljebb 18 hónap áll majd rendelkezésre. A kisebb (1 GW-nál kisebb) projektek esetében pedig 12 hónapon belül ki kell adni az engedélyeket. Stratégiai projektek esetében ennél rövidebb határidők kerülnek majd megállapításra. Az eljárás emellett – az időtartamtól függetlenül – biztosítani fogja, hogy az ilyen projektek biztonságosak, védettek és környezeti szempontból fenntarthatók legyenek, és megfeleljenek a környezetvédelmi, társadalmi és biztonsági követelményeknek.
Ipari völgyek
A készülő rendelet elő fogja mozdítani a „nettó zéró” technológiák elterjesztésének felgyorsítását célzó „völgyek” kialakítását. (A „völgyek” olyan területek, ahol egy bizonyos technológiával foglalkozó cégek koncentráltan találhatók meg.) E völgyek célja klasztereket létrehozni a „nettó zéró” ipari tevékenységekhez, és ezáltal vonzóbbá helyszínné tenni az EU-t a gyártási tevékenységek számára, valamint tovább észszerűsíteni a „nettó zéró” gyártási kapacitás létrehozására vonatkozó adminisztratív eljárásokat. E völgyek hozzá fognak járulni egyes régiók újraiparosításához.
Közbeszerzés
A hatóságok által a stratégiai „nettó zéró” technológiákhoz kapcsolódó áruk, építési beruházások és szolgáltatások beszerzésére vonatkozó szabályok úgy kerültek kialakításra, hogy jobban tudják biztosítani a követelmények átláthatóságát, teljesíthetőségét és összehangoltságát, valamint hogy EU-szerte diverzifikált legyen e technológiák kínálata, ugyanakkor megfelelő rugalmasságot is biztosítsanak az ajánlatkérők számára.
A mai napon jóváhagyott jogi aktus szabályozza a „nettó zéró” technológiai termékek vásárlására ösztönző rendszerek használatát, valamint meghatározza, hogy mit jelent a közbeszerzési eljárásokban a fenntarthatósághoz és a rezilienciához való hozzájárulás. A környezeti fenntarthatósághoz való hozzájárulás kötelező minimumkövetelmény lesz, a rezilienciához való hozzájárulás pedig akkor lesz alkalmazandó, ha egy bizonyos stratégiai „nettó zéró” technológia (vagy annak alkotóelemei) esetében a harmadik országoktól való függés meghaladja az 50%-ot. Ezt a kritériumot csak akkor fogják figyelembe venni, ha a Bizottság már felmérte, hogy az egyes technológiák estében mekkora az egy bizonyos harmadik országtól való függés szintje.
Amennyiben a rezilienciához és a fenntarthatósághoz való hozzájárulás alkalmazása következtében aránytalan költségkülönbségek adódnak, vagy ha nem kerül benyújtásra megfelelő ajánlat vagy részvételi jelentkezés, az ajánlatkérők dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák e kritériumokat.
A megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló aukciók
Az ideiglenes megállapodás alapján, amikor egy tagállam aukciót tervez a megújulóenergia-technológiák bevezetésére vonatkozóan, e tagállam árfüggetlen előminősítési és odaítélési szempontokat egyaránt alkalmazhat. Ilyen szempont lehet a környezeti fenntarthatóság, valamint az innovációhoz vagy az energiarendszerek integrációjához való hozzájárulás. E kritériumokat a tagállamonként évente aukcióra bocsátott mennyiség legalább 30%-ára alkalmazni kell.
A Bizottság meghatározza majd a közbeszerzés és az aukciók során alkalmazandó kritériumokat, és a rendszer működésének értékelése alapján módosítja az aukcióra bocsátott mennyiséget.
A következő lépések
Az Európai Parlamenttel elért ideiglenes megállapodást most mindkét intézménynek jóvá kell hagynia és hivatalosan el kell fogadnia.
Háttér
A „nettó zéró” iparról szóló jogszabály – a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály és a villamosenergia-piac szerkezetének reformja mellett – a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv három kulcsfontosságú jogalkotási kezdeményezésének egyike, amelyek célja, hogy növeljék Európa „nettó zéró” iparának versenyképességét, és elősegítsék a klímasemlegességre való gyors átállást.
Az Európai Tanács 2023. október 26–27-i következtetéseiben az állam-, illetve kormányfők felszólították a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy haladéktalanul állapodjanak meg a „nettó zéró” iparról szóló jogszabályról, annak érdekében, hogy az új jogszabályjavaslatot még a jelenlegi jogalkotási ciklus vége előtt véglegesíteni lehessen.
A Bizottság 2023. március 16-án nyújtotta be javaslatát, az Európai Parlament 2023. november 21-én alakította ki álláspontját, a Tanács pedig 2023. december 7-én fogadta el általános megközelítését.
- Általános megközelítés
- A Bizottság javaslata
- Az EU iparpolitikája (háttér-információk)
- Az európai zöld megállapodás (háttér-információk)
”
Forrás:
A „nettó zéró” iparról szóló jogszabály: a Tanács és a Parlament egyezségre jutott az EU környezetbarát iparának előmozdításáról; EU Tanácsa; 2024. február 6.
