Kérdések és válaszok: A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály

„Tartalomjegyzék

1. Általános információk a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról
2. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatása a felhasználókra
3. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatása a vállalkozásokra
4. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatása a tagállamokra
5. Az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ
6. A végrehajtási keret

1.      Általános információk a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról

Mi a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a fogyasztók és az áruk, szolgáltatások és tartalmak összekapcsolásában közvetítő szerepet betöltő digitális szolgáltatások – köztük a piacterek – kötelezettségeit szabályozza.

A jogszabály jobban védi a fogyasztókat azáltal, hogy online védelmet biztosít az alapvető jogoknak, szilárd keretet hoz létre az online platformok átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében, valamint az egész Unióra kiterjedő egységes keretet teremt.

Az Európai Parlament és a Tanács 2022. április 23-án politikai megállapodásra jutott az új szabályokról, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály pedig az Európai Unió Hivatalos Lapjában való 2022. október 27-i kihirdetését követően 2022. november 16-án hatályba lépett.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály Unió-szerte közvetlenül alkalmazandó rendelet. A közvetítők kötelezettségei közé tartoznak többek között a következők:

• A jogellenes online tartalmak elleni küzdelmet szolgáló intézkedések, az illegális árukat és szolgáltatásokat is ideértve. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály olyan új mechanizmusok bevezetését írja elő, amelyek segítségével a felhasználók bejelentést tehetnek, ha jogellenes online tartalommal találkoznak, a platformok pedig arra specializálódott „megbízható bejelentőkkel” együttműködve azonosíthatják és eltávolíthatják a jogellenes tartalmakat.
• Az online piactereken az eladók nyomon követésére vonatkozó új szabályok a bizalom erősítése és a csalók könnyebb leleplezése érdekében; egy új kötelezettség szerint az online piacterek kötelesek a meglévő adatbázisokkal összevetve véletlenszerűen ellenőrizni, hogy a weboldalaikon kínált termékek vagy szolgáltatások megfelelnek-e a követelményeknek; a termékek nyomonkövethetőségének folyamatos javítása fejlett technológiai megoldások alkalmazásával.
• Hatékony biztosítékok a felhasználók számára, beleértve azt a lehetőséget is, hogy a platformok tartalommoderálással kapcsolatos döntéseit – a platformok által a felhasználóknak tartalmaik eltávolítása vagy korlátozása esetén nyújtott kötelező tájékoztatás alapján – megtámadhassák;
• Átfogó átláthatósági intézkedések bevezetése az online platformok esetében, beleértve a szerződési feltételekkel kapcsolatos bővebb tájékoztatást, valamint a különféle tartalmak vagy termékek felhasználók számára történő ajánlásához használt algoritmusok átláthatóságát.
• Új kötelezettségek a kiskorúak védelmére minden platformon az EU-ban;
• Az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok üzemeltetőinek arra vonatkozó kötelezettségei, hogy kockázatalapú fellépések, többek között kockázatkezelési módszereik független ellenőrzése révén megelőzzék a rendszereikkel való visszaéléseket. A platformoknak lépéseket kell tenniük a dezinformáció vagy a választási manipuláció, a nők elleni online erőszak vagy a kiskorúakat érintő online veszélyek kockázatának csökkentésére. Az említett intézkedések kidolgozása során gondosan kell eljárni, hogy azok arányban legyenek a véleménynyilvánítás szabadságát érintő korlátozásokkal, ezért az intézkedéseket független ellenőrzéseknek kell alávetni.
• Új válságelhárítási mechanizmus bevezetése a népegészségügyet és a biztonságot fenyegető súlyos veszély, például világjárvány vagy háború esetén.
• Gyermekekről profilalkotással vagy a személyes adatok különleges kategóriái, például etnikai hovatartozás, politikai nézetek vagy szexuális irányultság alapján készült célzott hirdetések online platformokon való elhelyezésének tilalma.
• Az online platformokon és a véleményformálók kereskedelmi kommunikációjában megjelenő valamennyi hirdetés átláthatóságának fokozása.
• Az úgynevezett „sötét megoldások” használatának tilalma az online platformok felületein. Ez azokat a félrevezető trükköket jelenti, amelyekkel a felhasználókat megtévesztő módon nem kívánt döntések felé terelik.
• Új rendelkezések, amelyek hozzáférést biztosítanak kutatók számára kulcsfontosságú a platformok adataihoz a platformok működésének és az online kockázatok alakulásának ellenőrzése érdekében.
• A felhasználókat új jogok illetik meg, ideértve azt a jogot, hogy panaszt tegyenek a platformnál, peren kívüli vitarendezést kérjenek, saját nyelvükön panaszt tegyenek a nemzeti hatóságoknál, vagy kártérítést kérjenek a szabályok megsértése miatt. A fogyasztói képviseleti szervezeteknek immár lehetőségük van arra, hogy súlyos jogsértések esetén megvédjék a felhasználói jogokat;
• Egyedi felügyeleti struktúra. A (legalább 45 millió felhasználót elérő) online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok esetében az elsődleges szabályozó szerv a Bizottság, míg más platformok és keresőprogramok a székhelyük szerinti tagállamok felügyelete alá fognak tartozni. A Bizottság hasonló végrehajtási hatáskörökkel fog rendelkezni, mint a trösztellenes eljárások esetében. Folyamatban van egy uniós szintű együttműködési mechanizmus létrehozása a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság között.
• A társjogalkotó megerősítette és aktualizálta a közvetítők felelősségére vonatkozó szabályokat, beleértve az általános nyomonkövetési kötelezettségek egész Európára kiterjedő tilalmát.

Meghatározza-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, hogy mi minősül jogellenesnek az interneten?

Nem. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezései egyrészt uniós szintű előírásokat határoznak meg a jogellenes tartalmak felderítésére, bejelentésére és eltávolítására vonatkozóan, másrészt új kockázatértékelési keretrendszert hoznak létre az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok esetében annak felmérésére, hogy az általuk kínált szolgáltatásokon keresztül miképpen terjednek a jogellenes tartalmak.

A jogellenes tartalom fogalmát más uniós vagy nemzeti szintű jogszabályok határozzák meg – például a terrorizmussal összefüggő tartalmat, a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagokat vagy a jogellenes gyűlöletbeszédet uniós szinten határozzák meg. Amennyiben egy bizonyos tartalom csak egy adott tagállamban minősül jogellenesnek, főszabály szerint azt csak azon a területen szabad eltávolítani, ahol jogellenes.

Milyen szabályok előzték meg a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, és miért kellett azokat aktualizálni?

A 2000-ben elfogadott elektronikus kereskedelemről szóló irányelv meghatározza az Unión belüli digitális szolgáltatásnyújtás fő jogi keretét. Ez a horizontális jogi keret a digitális szolgáltatások szabályozásának sarokköve az európai egységes piacon.

Az elmúlt több mint 20 év során jelentős változások mentek végbe, és a szabályokat ennek megfelelően tovább kellett fejleszteni. Az online platformok jelentős előnyöket teremtettek a fogyasztók és az innováció számára, megkönnyítették a nemzetközi kereskedelmet az Unión belül és kívül, és új lehetőségeket nyitottak meg számos európai vállalkozás és kereskedő előtt. Ugyanakkor gyakran fordulnak elő visszaélések is ezeken a platformokon jogellenes online tartalmak terjesztése, illetve illegális áruk vagy szolgáltatások online értékesítése céljából. Néhány óriásplatform az információmegosztás és az online kereskedelem kvázi nyilvános színterévé vált. Ezek különös kockázatot jelentenek a felhasználói jogok, az információáramlás és a közéleti részvétel szempontjából. Ezenkívül az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv nem határozott meg semmilyen együttműködési mechanizmust a hatóságok között. A „származási ország” elve azt jelentette, hogy a felügyeletet a székhely szerinti országra bízták.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv szabályaira épül, és az online közvetítők kapcsán felmerülő konkrét kérdésekkel foglalkozik. A tagállamok jelenleg eltérően szabályozzák ezeket a szolgáltatásokat, ami akadályokat gördít az Unión belül terjeszkedni és növekedni kívánó kisebb vállalkozások elé, és eltérő szintű védelmet eredményez az európai polgárok számára.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megszüntette az eltérő szabályozásból eredő szükségtelen jogi terheket, kedvezőbb környezetet teremtve az innováció, a növekedés és a versenyképesség számára, és megkönnyítve a kisebb platformok, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások növekedését. Ugyanakkor valamennyi uniós felhasználó számára egyenlő védelmet biztosít, mind a jogellenes árukkal, tartalmakkal vagy szolgáltatásokkal szembeni biztonságuk, mind pedig alapvető jogaik tekintetében.

Mi a jelentősége a közvetítők globális szintű szabályozásának?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezései fontos lépést jelentenek az európai értékek online térben történő védelmében. Tiszteletben tartják a nemzetközi emberi jogi normákat, és hozzájárulnak a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság hatékonyabb védelméhez.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály magas szintű normákat határoz meg a hatékony beavatkozás, a jogszerű eljárás és az alapvető jogok online védelme tekintetében; egyúttal továbbra is kiegyensúlyozott megközelítést alkalmaz a közvetítők felelőssége tekintetében, és hatékony intézkedéseket állapít meg a jogellenes online tartalmak és a társadalmi kockázatok kezelésére. Ezzel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az online közvetítőkre vonatkozó szabályozási megközelítés referenciáját kívánja megteremteni globális szinten is.

Vonatkoznak-e ezek a szabályok az Unión kívüli vállalatokra?

A szabályok megkülönböztetés nélkül alkalmazandók az Unió egységes piacán működő összes szereplőre, ideértve az Európai Unión kívüli székhellyel rendelkező, az egységes piacon szolgáltatást nyújtó online közvetítőket is. Az Unióban székhellyel nem rendelkező vállalkozásoknak jogi képviselőt kell kinevezniük, ahogy az sok vállalat esetében más jogi eszközökben vállalt kötelezettségeik részeként már most is megvalósul. Ugyanakkor a felelősség alóli mentességekre vonatkozó egyértelmű jogi helyzet és az Unión belüli szolgáltatásnyújtás egységes szabályozása az online közvetítők számára is előnyös.

2.      A felhasználókra gyakorolt hatás

Hogyan részesülnek az új szabályok előnyeiből a polgárok?

Az online platformok egyre fontosabb szerepet játszanak az európaiak mindennapi életében. A szabályok biztonságosabb online élményt teremtenek a polgárok számára, hogy szabadon kifejezhessék ötleteiket, illetve kommunikálhassanak és vásárolhassanak az interneten, mivel kevesebb illegális tevékenységgel és veszélyes áruval találkoznak, miközben alapvető jogaik védelme is biztosított. Többek között az alábbi előnyökről beszélhetünk:

• Jobb szolgáltatások a fogyasztók számára: Az online piactereknek azonosítaniuk kell üzleti felhasználóikat, és tisztázniuk kell, hogy ki értékesít vagy nyújt szolgáltatást; ez segít a tisztességtelen kereskedők felkutatásában, és megvédi az online vásárlókat az illegális termékektől, például a hamisított, illetve veszélyes áruktól. Az online piacterek, amennyiben tudomásárukra jut, hogy egy adott termék vagy szolgáltatás jogellenes, kötelesek tájékoztatni a terméket vagy szolgáltatást vásárló fogyasztókat a) a jogellenesség tényéről, b) a kereskedő kilétéről és c) a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről. Ezenkívül véletlenszerűen ellenőrizniük kell a platformjukon értékesített termékek dokumentációját, és fokozottabb mértékben kell a termékek jobb nyomon követhetőségét szolgáló megoldásokat alkalmazniuk annak érdekében, hogy egyre kevesebb olyan áru jusson el az európai fogyasztókhoz, amely nem felel meg a követelményeknek.
• Új felhasználói jogok: Ezzel egyidejűleg a polgárok is bejelentést tehetnek, ha jogellenes tartalmakkal találkoznak, ideértve a termékeket is, és az általuk létrehozott tartalmak eltávolítása esetén megtámadhatják az online platformok által hozott döntéseket: a platformok kötelesek értesíteni a polgárokat a meghozott döntésekről, a döntés meghozatalát alátámasztó indokokról, és gondoskodniuk kell a döntés megtámadására szolgáló mechanizmus meglétéről.
• Átláthatóbb hirdetések: Emellett a felhasználók több információhoz jutnak az online platformokon megjelenő hirdetésekről – például arról, hogy az egyes hirdetések célcsoportjába tartoznak-e, és ha igen, miért. A platformokon a továbbiakban már nem jelenhetnek meg viselkedésalapú célzott hirdetések kiskorúak számára, és a felhasználók nem kaphatnak személyes adatok különleges kategóriáit – például etnikai hovatartozást, politikai nézetet vagy szexuális irányultságot – felhasználó profilalkotás alapján hirdetéseket.
• Nagyobb felelősség hárul az óriásplatformokra: Külön szabályok vonatkoznak azokra az online óriásplatformokra és nagyon népszerű online keresőprogramokra, amelyek több mint 45 millió felhasználót érnek el, tekintettel arra, hogy ezek a platformok rendszerszintű hatást gyakorolnak a nyilvános vita, a gazdasági tranzakciók, valamint az információk, vélemények és ötletek terjesztésének lehetőségeire. A platformokon megjelenő ajánlott tartalmakat illetően a felhasználóknak lehetőségük van módosítani az alkalmazott kritériumokat, de választhatják azt is, hogy nem szeretnének személyre szabott ajánlásokat kapni. A polgároknak nem kell elfogadniuk mindent, amit ezek a vállalatok mondanak, és most már független ellenőrök és ellenőrzött kutatók jelentései révén ellenőrizhetik e vállalatok tevékenységeit.
• Egyértelműbb következmények: A felhasználók kártérítést kérhetnek a közvetítő szolgáltatóktól a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szolgáltató általi megsértése miatt elszenvedett károkért vagy veszteségekért.

Milyen intézkedéseket rögzít a jogszabály a jogellenes tartalom elleni fellépés érdekében?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatékony eszközöket határoz meg a digitális ökoszisztéma valamennyi szereplőjére vonatkozóan nem csak a jogellenes tartalmak, hanem az illegális áruk és szolgáltatások elleni fellépéshez is:

• A felhasználók egyszerűen és hatékonyan bejelenthetik a jogellenes tartalmakat.
• A javaslat kiemelt csatornát hoz létre a különleges szakértelmüket és kompetenciájukat bizonyító megbízható bejelentők számára, hogy prioritást élvezzenek a jogellenes tartalmak bejelentésekor. A megbízható bejelentőket 2024. február 17-től a digitális szolgáltatási koordinátorok, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály tagállami felügyeletéért és érvényesítéséért felelős nemzeti hatóságok nevezik ki.
• Amint a tagállamok kijelölik és felhatalmazzák a digitális szolgáltatási koordinátorokat, ez utóbbiak elrendelhetik az Unióban működő platformok számára, székhelyüktől függetlenül, hogy távolítsák el a jogellenes tartalmakat. Az online óriásplatformoknak kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozniuk szolgáltatásaik általános szervezése szintjén annak érdekében, hogy megvédjék felhasználóikat a jogellenes tartalmaktól, áruktól és szolgáltatásoktól.

Hogyan védi meg a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az embereket a nem biztonságos vagy hamisított áruktól?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatékony eszközöket határoz meg a digitális ökoszisztéma valamennyi szereplőjére vonatkozóan az illegális áruk elleni fellépéshez is:

• A platformok kötelező eljárásokat vezettek be az illegális áruk eltávolítására.
• Az online piacterek továbbá kötelesek nyomon követni kereskedőiket („Ismerd az ügyfeledet!”). Ez biztonságos, átlátható és megbízható környezetet teremt a fogyasztók számára, és visszatartja a platformokkal visszaélő kereskedőket attól, hogy nem biztonságos vagy hamisított árukat értékesítsenek.
• Az online platformoknak úgy kell kialakítaniuk online felületeiket, hogy a kereskedők eleget tehessenek a fogyasztókkal szembeni tájékoztatási kötelezettségeiknek.
• 2024. február 17-től egy megbízható bejelentőkre épülő új rendszer is rendelkezésre fog állni, például a hamisított áruk ellen küzdő márkatulajdonosok számára, hogy gyorsabban és könnyebben lehessen bejelenteni és eltávolítani a hamisított árukat.
• A hatóságok számára új eszközök állnak rendelkezésre, amelyekkel közvetlenül elrendelhetik a nem biztonságos termékek eltávolítását.
• A piacterek továbbá kötelesek minden elvárható erőfeszítést megtenni annak véletlenszerű ellenőrzése érdekében, hogy a termékek vagy szolgáltatások szerepelnek-e jogellenes minősítéssel valamelyik hivatalos adatbázisban, és meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket.
• Az online óriásplatformokról ellenőrzött kockázatértékelést készítenek, amely magában foglalja annak elemzését is, hogy az adott platform mennyire sebezhető az illegális áruk megjelenésével szemben, és a szervezeti szinten hozott kockázatcsökkentő intézkedéseiket mostantól évente ellenőrzik.

Milyen védelmet nyújt a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a kiskorúak számára?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében a kiskorúak számára hozzáférhető online platformok szolgáltatóinak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, amelyek biztosítják a kiskorúak magánéletének magas szintű védelmét és fokozott biztonságát e platformok szolgáltatásainak használata közben.

Emellett az új szabályok értelmében az említett szolgáltatók nem használhatnak olyan, kiskorúaknak szánt célzott hirdetéseket, amelyek a szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók személyes adatainak felhasználásával készített profilalkotáson alapulnak, amennyiben a szolgáltatás használójáról kellő bizonyossággal meg tudják állapítani, hogy kiskorú.

Hogyan lehet hatékonyan kezelni a káros, de nem jogellenes tartalmakat?

A káros, de nem jogellenes tartalmakat nem szabad ugyanúgy kezelni, mint a jogellenes tartalmat. Az új szabályok – a véleménynyilvánítás szabadságának teljes körű tiszteletben tartása mellett – csak a jogellenes tartalmak eltávolítására vagy az ilyen tartalmak eltávolításának megkönnyítésére irányuló intézkedéseket írnak elő.

Ezzel párhuzamosan a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály meghatározza az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok felelősségét az olyan rendszerszintű problémák tekintetében, mint a világjárványok során terjedő dezinformáció, megtévesztés és manipuláció, a kiszolgáltatott csoportoknak okozott sérelmek és más újonnan megjelenő társadalmi károk. Miután a Bizottság nyilvántartásba vette a legalább 45 millió felhasználót elérő online óriásplatformokat és nagyon népszerű online keresőprogramokat, az említett platformok és keresőprogramok üzemeltetőinek éves kockázatértékelést kell készíteniük, és megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az általuk kínált szolgáltatás kialakításából eredő és használata során felmerülő kockázatok csökkentésére. Az említett intézkedések kidolgozása során gondosan kell eljárni, hogy azok ne korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát. Az intézkedéseket emellett független ellenőrzésnek kell alávetni.

Emellett a javaslat olyan társszabályozási keretet határoz meg, amelyben a szolgáltatók magatartási kódexek keretében léphetnek fel az illegális tartalmak vírusjellegű terjedésével, valamint a manipuláló és visszaélésszerű tevékenységekkel kapcsolatos negatív hatások kezelése érdekében, amelyek különösen károsak a szolgáltatás kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználóira, például a gyermekekre és a kiskorúakra nézve.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály támogatja a káros online tevékenységekre vonatkozó társszabályozási keret létrehozását, amely magatartási kódexek, például a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex felülvizsgálatát és válságkezelési protokollok készítését is magában foglalja.

Hogyan őrizhető meg az egyensúly az alapvető jogokkal, például a véleménynyilvánítás szabadságával?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály védi a véleménynyilvánítás szabadságát, ezen belül a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét. Ezt úgy valósítja meg, hogy kényes egyensúlyt teremt a jogellenes tartalmak kezelésére vonatkozó szabályok létrehozása, valamint az online véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságának védelme között. Ez magában foglalja az emberek véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadságának a kormányzati beavatkozással szembeni védelmét is. A jogellenes online tartalmak elleni horizontális szabályok kidolgozása során gondosan ügyeltek az arányosságra, ezért azokat a véleménynyilvánítás szabadságát és a hatékony jogorvoslathoz való jogot védő szilárd biztosítékok kísérik annak érdekében, hogy a jogellenes online tartalmak eltávolítása se elégtelen, se túlzott mértékű ne lehessen.

Íme három példa arra, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hogyan védi a véleménynyilvánítás szabadságát:

1. Panaszkezelési mechanizmus a moderálási döntések megtámadására: A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megtámadják az online platformok által az egyes tartalmak eltávolítására vonatkozóan hozott döntéseket, ideértve azt az esetet is, amikor ezek a döntések a platformok szerződési feltételein alapulnak. Ha egy fiókot vagy tartalmat felfüggesztenek vagy más módon korlátoznak, a felhasználóknak joguk van megtámadni a döntést. Ez biztosítja, hogy a döntések ne legyenek önkényesek, és lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megvédjék online jelenlétüket. A felhasználók fordulhatnak közvetlenül a platformhoz, választhatnak peren kívüli vitarendezést és/vagy bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért.
2. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály előírja, hogy a platformoknak a tartalommoderálás tekintetében átláthatónak kell lenniük: A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a tartalommoderálási döntések átláthatóságára vonatkozó szabályokat is megállapít. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály például átláthatóságot ír elő az „árnyékletiltás” és hasonló tartalommoderálás tekintetében. Ha egy fiókot korlátoznak, a felhasználót erről tájékoztatni kell, és joga van megtámadni a döntést. A szolgáltatók kötelesek nyilvánosságra hozni moderálási szabályaikat és azok végrehajtásának módját, ami kölcsönös bizalmat és egyértelmű kommunikációt eredményez a platformok és a felhasználók között. Az óriásplatformok esetében a felhasználók és a fogyasztók jobban átláthatják, hogy e platformok milyen hatást gyakorolnak társadalmainkra.  Az óriásplatformoknak csökkenteniük kell az ilyen kockázatokat, többek között a véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében. A platformok felelősségre vonása független ellenőrző szervek által készített jelentéseken, valamint a szakemberek és a nyilvánosság általi ellenőrzésen keresztül történik majd.
3. A torzítások kezelése az ajánló algoritmusokban: A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály új eszközöket vezet be az ajánlórendszerek torzításainak értékelésére és helyesbítésére. E rendelkezések célja, hogy tisztességesebb és reprezentatívabb online élményt teremtsenek, tiszteletben tartva a felhasználók sokféleségét és egyéniségét.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban foglalt valamennyi kötelezettséget, beleértve a válságelhárítási mechanizmust is, az arányosságra gondosan ügyelve alakították ki az alapvető jogok, például a véleménynyilvánítás szabadsága tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében.

Hogyan lép fel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a dezinformációk ellen?

A tartalommoderálásra, a hirdetésekre, az algoritmikus folyamatokra és a kockázatcsökkentésre vonatkozó szabályok révén a jogszabály biztosítani kívánja, hogy a platformok – és különösen az óriásplatformok – elszámoltathatóbbak legyenek, és vállalják felelősségüket az általuk hozott intézkedésekért és az általuk hordozott rendszerszintű kockázatokért, ideértve a dezinformációt és a választási folyamatok manipulálását is.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a társszabályozási keret meghatározása mellett a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex módosítását és az új bizottsági iránymutatás elfogadását támogatja, az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben bejelentetteknek megfelelően.

Hogyan szabályozza a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az online hirdetéseket?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály minden típusú hirdetésre kitér, a digitális marketingtől a témafókuszú reklámokon át a politikai hirdetésekig, és kiegészítő szerepet tölt be olyan meglévő szabályok mellett, mint az általános adatvédelmi rendelet, amely már tartalmaz szabályokat például a felhasználók hozzájárulására vagy a célzott digitális marketing elleni tiltakozáshoz való jogukra vonatkozóan.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály két új korlátozást vezet be az online platformokon történő célzott hirdetésekre. Először is megtiltja a profilalkotáson alapuló célzott hirdetéseket kiskorúak számára. Másodszor, megtiltja azon célzott hirdetések használatát, amelyek személyes adatok különleges kategóriáinak, például a szexuális irányultságnak vagy a vallási meggyőződésnek a felhasználásával történő profilalkotáson alapulnak.

Az új szabályok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy tájékozott és megalapozott döntéseket hozzanak az általuk megtekintett hirdetésekről. Egyértelműen tájékoztatni kell a felhasználókat arról, hogy az egyes hirdetések célcsoportjába tartoznak-e, és ha igen, miért, valamint hogy ki fizette a hirdetést; arról is egyértelmű tájékoztatást kell kapniuk, hogy a platformon megjelenő tartalom szponzorált vagy szervesen került feltöltésre, ahogy azt is jelezni kell feléjük, ha a véleményformálók által készített tartalmak kereskedelmi üzenetet hordoznak. A potenciálisan jogellenes hirdetésekre, ahogy minden más típusú tartalomra, értesítési és intézkedési kötelezettségek vonatkoznak.

Az online óriásplatformok esetében jelentősebb a társadalmi hatás, ezért a szabályok további intézkedések megtételére kötelezik őket a kockázatok csökkentése és az ellenőrzés biztosítása érdekében. Hirdetési adatbázist kell fenntartaniuk és ahhoz hozzáférést kell biztosítaniuk, lehetővé téve a kutatók, a civil társadalom és a hatóságok számára a hirdetések megjelenítésének és tényleges célcsoportjának ellenőrzését. Azt is meg kell vizsgálniuk, hogy előfordult-e olyan eset, amikor hirdetési rendszerüket manipulációs, vagy más társadalmi kockázatot jelentő célra használták, és ha igen, hogyan történhetett ez meg, és intézkedéseket kell hozniuk e kockázatok csökkentése érdekében.

A szabályok kiegészítéseképpen a digitális piacokról szóló jogszabály intézkedéseket határoz meg a „kapuőrként” működő platformok hirdetési modelljével kapcsolatosan felmerülő gazdasági aggályok kezelésére.

Hogyan védi a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a személyes adatokat?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt a meglévő adatvédelmi szabályokkal – többek között az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) és az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvvel – teljes összhangban alakították ki úgy, hogy az nem módosítja az említett jogszabályokban meghatározott biztosítékokat.

Hogyan kezeli a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az úgynevezett „sötét megoldásokat”?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály tiltja a „sötét megoldások” alkalmazását. Az online platformok szolgáltatóinak online felületeiket úgy kell kialakítaniuk, rendezniük és működtetniük, hogy az ne adjon lehetőséget félrevezető, manipulatív, vagy az általuk kínált szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók szabad és megalapozott döntéshozatali képességét jelentős módon torzító vagy károsító módon történő használatra.

A tilalom kiegészíti, de nem írja felül a fogyasztóvédelmi és adatvédelmi szabályok keretében már bevezetett tilalmakat, amelyek keretében az EU-ban már számos, fogyasztókat félrevezető sötét megoldás került tilalom alá.

3.      A jogszabály hatása a vállalkozásokra

Milyen digitális szolgáltatásokra terjed ki a jogszabály?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az online közvetítők széles körére vonatkozik, köztük olyan szolgáltatásokra is, mint az internetszolgáltatók, a felhőalapú szolgáltatások, az üzenetküldés, a piacterek vagy a közösségi hálózatok. Külön átvilágítási kötelezettségek vonatkoznak a tárhelyszolgáltatásokra, különösen az online platformokra, például a közösségi hálózatokra, a tartalommegosztó platformokra, az alkalmazásáruházakra, az online piacterekre, valamint az online utazási és szállásplatformokra. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott legátfogóbb szabályok elsősorban azokra az online óriásplatformokra és nagyon népszerű keresőprogramokra vonatkoznak, amelyek jelentős társadalmi és gazdasági hatást fejtenek ki, és az Unióban legalább 45 millió felhasználóhoz jutnak el (ami a lakosság 10%-ának felel meg). Az online óriásplatformokat és a nagyon népszerű online keresőprogramokat a Bizottság jelöli ki, és a kijelölésüket követően 4 hónap áll rendelkezésükre, hogy megfeleljenek a kifejezetten az online óriásplatformokra/nagyon népszerű online keresőprogramokra vonatkozó további kötelezettségeknek, például a kockázatkezelési kötelezettségeknek, az ellenőrzött kutatók adatokhoz való hozzáférésének biztosítására vonatkozó kötelezettségeknek, valamint azon kötelezettségnek, hogy szolgáltatásaikat ellenőrzésnek vessék alá.

Milyen hatással lesz a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a vállalkozásokra?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály korszerűsíti és pontosítja a 2000-ben megalkotott szabályokat. Egy olyan általános referenciát teremt meg, amelyben az online vállalkozások a jogok és kötelezettségek betartását biztosító korszerű, egyértelmű és átlátható keretrendszer előnyeit élvezhetik.

Ezen túlmenően az online közvetítők, és különösen a tárhelyszolgáltatások és az online platformok esetében e szabályok csökkenteni fogják az egységes piacon a 27 különböző rendszernek való megfelelés költségeit. Ez különösen fontos az innovatív kkv-k, az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára annak érdekében, hogy terjeszkedni tudjanak belföldön, és versenyre kelhessenek az óriásvállalatokkal. A kis- és mikrovállalkozások mentesülnek egyes olyan szabályok alól, amelyek nagyobb terhet jelenthetnek számukra. A Bizottság gondosan nyomon követi az új rendelet kkv-kra gyakorolt hatásait.

Az új szabályok más vállalkozások számára is előnyösek. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály révén egyszerű és hatékony eszközök állnak rendelkezésükre a kereskedelmi tevékenységüket károsító jogellenes tevékenységek bejelentésére, míg a belső és külső jogorvoslati mechanizmusok hatékonyabb védelmet biztosítanak számukra a téves tartalomeltávolítással szemben, csökkentve ezzel a törvényes vállalkozások és vállalkozók veszteségeit.

Emellett azok a szolgáltatók, amelyek önként intézkedéseket hoznak a jogellenes tartalmak terjesztésének további visszaszorítása érdekében, biztosak lehetnek abban, hogy ezek az intézkedések nem járhatnak azzal a negatív következménnyel, hogy elveszítik a jogi felelősségre vonással szembeni védettségüket.

Hogyan támogatja a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az induló vállalkozásokat és általában az innovációt?

Az egységes uniós keretrendszer révén a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megkönnyíti az egységes piac működését azáltal, hogy csökkenti a megfelelési költségeket és egyenlő versenyfeltételeket teremt. Az egységes piac fragmentációja aránytalan hátrányt jelent a növekedést tervező kkv-k és induló innovatív vállalkozások számára a belföldi piac méretének elégtelensége és a számos különböző jogszabálynak való megfelelés költségei miatt. A fragmentáció költségei sokkal kisebb terhet rónak a már nagy méretet elért vállalkozásokra.

A digitális egységes piac egészén alkalmazandó közös, horizontális és harmonizált szabálygyűjtemény lehetővé teszi a kkv-k, a kisebb platformok és az induló innovatív vállalkozások számára, hogy a kritikus növekedési szakaszban külföldi ügyfeleket is elérjenek. A szabályokat olyan szabványosítási intézkedések és magatartási kódexek kísérik, amelyek a kisebb vállalatok számára megkönnyítik a végrehajtást.

Hogyan tesz különbséget a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a kis és a nagy gazdasági szereplők között?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály aszimmetrikus átvilágítási kötelezettségeket ír elő a közvetítők különböző típusai számára szolgáltatásaik jellegétől, méretüktől és hatásuktól függően annak érdekében, hogy szolgáltatásaikat ne lehessen jogellenes tevékenységek céljára felhasználni, és hogy szolgáltatóként felelősségteljesen működjenek. Bizonyos érdemi kötelezettségek csak az online óriásplatformokra korlátozódnak, amelyek központi szerepet játszanak a társadalmi viták és a gazdasági tranzakciók elősegítésében. A nagyon kis méretű platformok mentesülnek a kötelezettségek többsége alól.

Azáltal, hogy az online ökoszisztémában a szereplők méretének megfelelően helyreállítja a felelősségek egyensúlyát, a jogszabály biztosítja, hogy az új szabályok szabályozási költségei arányosak legyenek.

Milyen hatással van a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a platformokra és az óriásplatformokra?

A legkisebbek (az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató platformok és az olyan platformok, amelyek éves árbevétele és/vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurót) kivételével minden platformnak panasztételi és jogorvoslati mechanizmusokat, valamint peren kívüli vitarendezési mechanizmusokat kell létrehoznia, együtt kell működnie a megbízható bejelentőkkel, intézkedéseket kell hoznia a visszaélésszerű bejelentések ellen, kezelnie kell a panaszokat, ellenőriznie kell a külső beszállítók megbízhatóságát, és biztosítania kell az online hirdetések átláthatóságát a felhasználók számára.

Ezen túlmenően a legalább 45 millió felhasználót (azaz az európai népesség 10%-át) elérő online óriásplatformokra és nagyon népszerű keresőprogramokra külön szabályok vonatkoznak az illegális tartalmak terjesztésével és a társadalomnak okozott károkkal kapcsolatos különleges kockázatok miatt.

Az online óriásplatformoknak meg kell felelniük az előírt kockázatkezelési kötelezettségeknek, külső kockázatellenőrzésnek és nyilvános elszámoltathatóságnak, átláthatóvá kell tenniük ajánlórendszereiket és az információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos felhasználói választási lehetőségeiket, valamint meg kell osztaniuk az adatokat a hatóságokkal és a kutatókkal.

4.      A jogszabály hatása a tagállamokra

Hogyan lehet áthidalni a tagállami jogszabályok közötti szakadékokat?

Az elmúlt néhány év tapasztalatai és kísérletei azt mutatják, hogy a jogellenes online tartalmak terjedésével kapcsolatos problémák megfékezésére irányuló egyedi nemzeti intézkedések – különösen amikor online óriásplatformokról van szó – nem képesek hatékonyan kezelni a fennálló kihívásokat és megvédeni az európaiakat a káros online tevékenységektől. Emellett a nem összehangolt nemzeti intézkedések további akadályokat gördítenek a kisebb online vállalkozások és induló innovatív vállalkozások elé, amelyeknek jelentős megfelelési költségekkel kell szembenézniük ahhoz, hogy meg tudjanak felelni az összes különböző jogszabálynak. Korszerű és harmonizált szabályokkal minden európai ember és vállalkozás számára nagyobb védelmet és szerepvállalást lehet biztosítani.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az Unió egészére vonatkozóan egyetlen szabályrendszert vezet be. Ezáltal az Unió valamennyi polgára azonos jogokkal rendelkezik, a közös jogérvényesítési rendszer egységesen védi meg őket, és az online platformokra vonatkozó szabályok az Unió egész területén azonosak. Ez a jogellenes tartalmak bejelentésére vonatkozó szabványosított eljárásokat, a panasztételi és jogorvoslati mechanizmusokhoz való, az egész egységes piacon érvényesülő azonos hozzáférést, a tartalommoderáló vagy reklámrendszerek átláthatóságának azonos szintjét, valamint az online óriásplatformok esetében egyforma szintű, felügyelt kockázatcsökkentési stratégiát jelent.

Ugyanakkor a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendeletként közvetlenül alkalmazandó, és a vele azonos célkitűzést követő, átfedéseket tartalmazó nemzeti jogszabályok helyébe lép. Emellett, mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály teljes körű harmonizációs eszköz, az uniós tagállamok nem állapíthatnak meg nemzeti jogukban a rendeletben foglaltakon túl további szabályokat.

Mely intézmények felügyelik a szabályokat, és ki választja ki őket?

A szabályok betartását a Bizottság – amely elsősorban a 45 milliónál több felhasználóval rendelkező platformokért és keresőprogramokért felelős – és a tagállamok – amelyek a székhelyük szerint a kisebb platformokért és keresőprogramokért felelősek – megosztva felügyelik.

A Bizottság a jelenlegi trösztellenes szabályokban meghatározottakkal azonos felügyeleti hatáskörökkel rendelkezik, beleértve a vizsgálati hatásköröket és a globális bevétel legfeljebb 6%-ának megfelelő bírság kiszabására való jogosultságot.

A tagállamoknak 2024. február 17-ig ki kell jelölniük azokat az illetékes hatóságokat – digitális szolgáltatási koordinátorokat –, amelyek felügyelik, hogy a területükön székhellyel rendelkező szolgáltatók szolgáltatásai megfelelnek-e az új szabályoknak, illetve részt kell venniük a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat uniós együttműködési mechanizmusában. A digitális szolgáltatási koordinátor független hatóság, amely számára szigorúan elő van írva, hogy feladatait pártatlanul és átláthatóan kell ellátnia. Az egyes tagállamokon belül az új digitális szolgáltatási koordinátor fontos szabályozási központként biztosítja a koherenciát és a digitális kompetenciákat.

A digitális szolgáltatási koordinátorok a Digitális Szolgáltatások Európai Testülete elnevezésű független tanácsadó csoport keretében működnek együtt, amely elemzésekkel, jelentésekkel és ajánlásokkal támogathatja, valamint koordinálhatja a digitális szolgáltatási koordinátorok által végzett közös vizsgálatokat, amelyek új eszközként kerülnek bevezetésre.

A Digitális Szolgáltatások Európai Testülete 2024. február 17-én jön létre.

Milyen szerepet tölt be a Bizottság a platformok felügyeletében?

Elsősorban az illetékes nemzeti hatóságok, nevezetesen a digitális szolgáltatási koordinátorok feladata, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban foglaltakat az adott területen székhellyel rendelkező közvetítő szolgáltatások üzemeltetőire vonatkozóan érvényesítsék.

Az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőprogramok felügyeletét illetően azonban egyedül a Bizottság rendelkezik hatósági jogkörrel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti azon konkrét kötelezettségek felügyeletére és érvényesítésére, amelyek kizárólag az említett szolgáltatókra vonatkoznak. Emellett a Bizottság a digitális szolgáltatási koordinátorokkal együttműködésben felel majd az online óriásplatformokat és nagyon népszerű online keresőprogramokat érintő bármely más rendszerszintű kérdés felügyeletéért és végrehajtásáért is.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti felügyeleti és végrehajtási keretrendszernek fontos részét képezi majd a Testület is, amelynek tagjai független digitális szolgáltatási koordinátorok közül kerülnek ki.

Milyen szankciók sújtják a vállalkozásokat, ha nem tartják be az új szabályokat?

Nemzeti és uniós szintű együttműködésre alapuló új végrehajtási mechanizmus fogja felügyelni, hogy az online közvetítők hogyan igazítják rendszereiket az új követelményekhez. Minden tagállamnak ki kell neveznie majd egy digitális szolgáltatási koordinátort, amely önálló hatóságként a saját tagállamában székhellyel rendelkező közvetítő szolgáltatások felügyeletéért és/vagy az ágazati szakhatóságokkal történő koordinációért felel. E tevékenysége részeként a koordinátor szankciókat – többek között pénzbírságokat – szab ki. A rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban minden tagállamnak egyértelműen meg kell határoznia nemzeti jogában a szankciókat, biztosítva, hogy azok arányosak legyenek a jogsértés jellegével és súlyosságával, ugyanakkor megfelelő visszatartó erőt képviseljenek a rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében.

Az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok esetében a Bizottság közvetlen felügyeleti és végrehajtási hatáskörrel rendelkezik, a legsúlyosabb esetekben pedig a szolgáltató teljes forgalmának 6%-áig terjedő bírságot szabhat ki.

A végrehajtási mechanizmus azonban nem korlátozódik a bírságkiszabásra: a digitális szolgáltatások koordinátora és a Bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy szükség esetén azonnali intézkedéseket kérjen a nagyon súlyos károk kezelése érdekében, és a platformok kötelezettségeket vállalhatnak arra vonatkozóan, hogy hogyan orvosolják azokat.

Azon tisztességtelen platformok esetében, amelyek nem tesznek eleget fontos kötelezettségeiknek, és ezáltal veszélyeztetik az emberek életét és biztonságát, végső eszközként lehetőség lesz arra, hogy az összes érintett fél bevonása után szolgáltatásuk ideiglenes felfüggesztését kérjék a bíróságtól.

Alkalmazandó-e már a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály?

A szabályok alkalmazása két lépésben történik:

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 2024. február 17-től kezdődően közvetlenül alkalmazandó az EU-ban. Február 17-ig a tagállamoknak ki kell jelölniük azokat a nemzeti hatóságokat, amelyek feladata, hogy érvényesítsék a kisebb platformokra vonatkozó szabályokat, valamint az online óriásplatformokat és nagyon népszerű online keresőprogramokat érintő nem rendszerszintű kérdésekre vonatkozó szabályokat.

A Bizottság által a rendszerszintű kötelezettségek tekintetében közvetlenül felügyelt online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok esetében az új szabályok korábban léptek életbe. Mindenekelőtt a mikro- és kis platformok kivételével valamennyi online platformnak 2023. február 17-ig havonta közzé kellett tennie az aktív felhasználók számára vonatkozó információkat; ezt a gyakorlatot ezt követően legalább hathavonta meg kell ismételni. Emellett felkérték őket, hogy az említett számokat közöljék a Bizottsággal, amely felelős annak vizsgálatáért, hogy elérik-e a 45 millió felhasználós küszöbértéket, és ennek megfelelően online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak kell-e minősíteni őket.

A Bizottság általi nyilvántartásba vételt követően az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok szolgáltatóinak négy hónap áll rendelkezésükre, hogy megfeleljenek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak, beleértve a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti első kockázatértékelés elkészítését és a Bizottság felé történő benyújtását. Ezért a kijelölt óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok első csoportja esetében a további kötelezettségek 2023. augusztus végén léptek hatályba. Az óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok második csoportja esetében a további kötelezettségek 2024 áprilisa végén lépnek hatályba.

További információk itt érhetők el.

5.      Az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ

Milyen technikai jellegű szakértői tapasztalattal rendelkezik a Bizottság a legnagyobb online közvetítők felügyeletéhez?

A tárgyalások vége óta a Bizottság felkészült arra, hogy az online óriásplatformok és keresőprogramok tekintetében ellássa a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti felügyeleti feladatát, amelynek keretében növelte a többek között az adattudomány és az algoritmusok területén jártas személyi és szakértői állomány létszámát.

Felügyeleti szerepének betöltésében a Bizottságot az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ támogatja, amelynek a Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) ad otthont. A központ technikai szakértelemmel, tudományos kutatások és előrejelzések készítésével segíti a Bizottságot kizárólagos felügyeleti és végrehajtási feladatainak ellátásában a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban az online óriásplatformokra és keresőprogramokra vonatkozóan előírt rendszerszintű kötelezettségek tekintetében. A központ, speciális szakértelemmel rendelkező szakértői gárdájával a rendszerszintű kockázatok azonosításában és mérésében is szerepet vállal.

Az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ (ECAT) hivatalosan 2023 áprilisában kezdte meg működését. Jóllehet személyi állományának nagy része a spanyolországi Sevilla városában található Közös Kutatóközpont telephelyén dolgozik, a központ szorosan együttműködik a Közös Kutatóközpont isprai (Olaszország) és brüsszeli (Belgium) munkatársaival is.

Mi a feladata az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központnak?

A központ belső technikai segítséget nyújt a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítására irányuló célkitűzéséhez kapcsolódó algoritmikus rendszerek kialakításában. Ennek során különböző tudományágak szakértőire támaszkodik, a műszaki, etikai, gazdasági, jogi és környezetvédelmi szempontok integrálásával.

A központ fogja össze az algoritmikus átláthatóságra fókuszáló kutatásokat, biztosítva, hogy a digitális szolgáltatásokat támogató algoritmusok által hozott döntések átláthatóak, indokolhatóak és az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok kockázatkezelési kötelezettségeivel összhangban lévők legyenek.

6.      A végrehajtási keret

Milyen típusú vizsgálati hatáskörökkel rendelkezik a Bizottság?

A Bizottság az egyetlen hatóság a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti azon konkrét kötelezettségek felügyeletére és érvényesítésére, amelyek csak az online óriásplatformokra és a nagyon népszerű online keresőprogramokra vonatkoznak. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak való megfelelésük nyomon követése érdekében a Bizottság vizsgálati és végrehajtási hatáskörökkel rendelkezik, amelyek a versenyszabályok alapján meglévő hasonló hatáskörökre épülnek.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megsértésének gyanúja esetén az információgyűjtés érdekében a Bizottság többek között:

• Információkérést (RFI) küldhet annak ellenőrzése érdekében, hogy a platformok megfelelnek-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak. A Bizottság küldhet egyszerű információkérést vagy határozati úton is kérhet tájékoztatást. A határozati úton küldött információkérés jogilag kötelezi a szolgáltatókat a válaszadásra.
• Elrendelheti az online óriásplatform vagy a nagyon népszerű online keresőprogram adataihoz és algoritmusaihoz való hozzáférést pl. annak értékelése céljából, hogy a platform algoritmusa/ajánlórendszere hogyan mozdítja elő a jogellenes tartalmat.
• Bármely olyan személyt meghallgathat, aki a vizsgálat tárgyára vonatkozó információval rendelkezhet.
• Helyszíni vizsgálatokat folytathat az online óriásplatformok helyiségeiben, adott esetben a letelepedés helye szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának támogatásával, amelynek adott esetben bírói engedélyt kell kérnie.

További információk itt érhetők el.

Mit tehet a Bizottság, ha fennáll a gyanú arra, hogy egy online óriásplatform vagy nagyon népszerű online keresőprogram nem felel meg a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak?

Amennyiben a Bizottság azt gyanítja, hogy egy online óriásplatform vagy nagyon népszerű online keresőprogram megsértette a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály bármely rendelkezését, a Bizottság határozatot fogadhat el hivatalos eljárás megindításáról. Az eljárás megindítása jogi követelmény a további végrehajtási lépések megtételéhez.

Az eljárás megindítását követően a Bizottság továbbra is gyűjthet információkat a vizsgált magatartásról, például információkérés küldésével, meghallgatások lefolytatásával vagy helyszíni vizsgálatokkal.

A Bizottság bármikor lezárhatja az eljárást vagy annak valamely részét, például ha a részletes vizsgálat nem teszi lehetővé az eljárás megindításáról szóló határozatban említett feltételezett jogsértés megerősítését.

Amennyiben a Bizottság hivatalos eljárás során arra a következtetésre jut, hogy megsértették a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, további végrehajtási lépéseket tehet, amelyek a következőket foglalhatják magukban:

• Ideiglenes intézkedések: a felhasználókat fenyegető súlyos károk kockázata miatti sürgős esetben a Bizottság azonnali intézkedéseket rendelhet el az ilyen jogsértések kezelése érdekében. Az ilyen kockázat csökkentése érdekében hozott intézkedéseknek arányosaknak és átmenetieknek kell lenniük. Ideiglenes intézkedés például az ajánlórendszerek módosítása, egyes kulcsszavak vagy hashtagek fokozott nyomon követése, illetve az állítólagos jogsértések megszüntetésére vagy orvoslására irányuló végzések.
• Kötelezővé tett kötelezettségvállalások: az érintett szolgáltatók kötelezettséget vállalhatnak a Bizottság felé a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak való megfelelésre. Amennyiben a Bizottság hatékonynak ítéli meg ezeket a kötelezettségvállalásokat, határozatban elfogadhatja azokat.
• Meg nem felelésről szóló határozat: ha a Bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, az elrendelt ideiglenes intézkedések vagy a kötelezettségvállalások megsértését állapítja meg, meg nem felelésről szóló határozatot fogadhat el.

A meg nem felelésről szóló határozatot követően a Bizottság az érintett szolgáltató globális forgalmának legfeljebb 6%-áig terjedő pénzbírságot szabhat ki, és elrendelheti, hogy a szolgáltató a Bizottság által meghatározott határidőn belül hozzon intézkedéseket a jogsértés orvoslására. Ez a döntés fokozott felügyeleti időszakot is maga után vonhat a szolgáltató által a jogsértés orvoslására meghozni kívánt intézkedéseknek való megfelelés biztosítása érdekében. Eljárási jogsértés miatt hozott meg nem felelésről szóló határozat esetén (pl. az információkérésre adott helytelen, félrevezető vagy hiányos információszolgáltatás) a Bizottság az évi globális forgalom 1%-áig terjedő bírságot szabhat ki. A Bizottság a megfelelés kikényszerítése céljából kényszerítő bírságot is kiszabhat a platformra.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály nem ír elő határidőt a hivatalos eljárások befejezésére. A részletes vizsgálatok hossza számos tényezőtől, így többek között az ügy összetettségétől, az érintett vállalkozás Bizottsággal való együttműködésének mértékétől és a védelemhez való jog gyakorlásától is függ.

Milyen típusú szankcionálási hatáskörökkel rendelkezik a Bizottság?

A Bizottság az éves globális forgalom 6%-áig terjedő bírságot alkalmazhat a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály meg nem felelésről szóló határozatot követő megsértése, ideiglenes intézkedések be nem tartása vagy kötelezettségvállalások megsértése esetén. A Bizottság emellett a jogorvoslati intézkedések, ideiglenes intézkedések és kötelezettségvállalások késedelmes teljesítésének minden egyes napjára az átlagos napi globális forgalom 5%-áig terjedő kényszerítő bírságot is alkalmazhat.

Végső megoldásként, ha a jogsértés továbbra is fennáll, súlyos károkat okoz a felhasználóknak, és személyek életét vagy biztonságát fenyegető bűncselekménnyel jár, a Bizottság felkérheti az érintett tagállam digitális szolgáltatási koordinátorát, hogy kérje a nemzeti bíróságoktól, hogy egy konkrét eljárást követően ideiglenesen korlátozzák a szolgáltatás igénybe vevőinek a szolgáltatáshoz való hozzáférését.

A Bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak való megfelelés biztosítása érdekében indokolt esetekben gyakorolhatja végrehajtási hatásköreit, amennyiben ez szükséges és arányos. Minden bizottsági határozat bírósági jogorvoslat tárgyát képezi az Európai Unió Bírósága előtt.

Hogyan finanszírozza a Bizottság az új felügyeleti és végrehajtási hatáskörökkel kapcsolatos költségeket?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak való tényleges megfelelés biztosítása érdekében fontos, hogy a Bizottság rendelkezzen az e rendelet szerinti feladatainak ellátásához szükséges erőforrásokkal mind a személyzetet, mind a szakértelmet, mind a pénzügyi eszközöket illetően. E célból a Bizottság 2023 végétől kezdődően felügyeleti díjakat számít fel az online óriásplatformokat és keresőprogramokat üzemeltető szolgáltatóknak, amelyek mértékét évente állapítják meg. A felszámított éves felügyeleti díjak teljes összegét a Bizottságnál az e rendelet szerinti felügyeleti feladatok ellátása során felmerült, előzetesen észszerűen becsült költségek teljes összege alapján kell megállapítani.

Az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok szolgáltatóinak felszámítandó éves felügyeleti díjnak arányosnak kell lennie a szolgáltatás méretével, amelyet a szolgáltatás Unión belüli igénybe vevőinek száma tükröz. E célból, amíg a felhatalmazáson alapuló rendelet rendelkezéseiben meghatározott feltételek teljesülnek, az egyéni éves felügyeleti díj nem haladhatja meg az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok szolgáltatóira vonatkozóan a kijelölt szolgáltatást vagy szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató gazdasági kapacitásának figyelembevétele céljából megállapított általános felső határértéket (amely az éves globális nettó bevételük 0,05 %-ának felel meg).

A Bizottság 2023. március 2-án elfogadta a felügyeleti díjak alkalmazására vonatkozó eljárást és részletes módszertant meghatározó részletes szabályokat, amelyeket a közzététel és a hatálybalépés előtt három hónapos ellenőrzés céljából megküldött az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A felhatalmazáson alapuló rendeletben előirányzott eljárással összhangban a Bizottság becslést készített a költségekről, és azokat a 2023. augusztus 31. előtt online óriásplatformként vagy nagyon népszerű online keresőprogramként kijelölt szolgáltatók között felosztott. Minden egyes díj a jogi aktusban leírt számos tényezőtől, ezen belül a szolgáltatások aktív igénybe vevőinek számától függ. A felszámítandó díjak egyedi összegét meghatározó határozatokat 2023 novemberében hozták meg, és ezeket az összegeket legkésőbb 2023. december 31-ig be kell fizetni.

”

Forrás:
Kérdések és válaszok: A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály; Európai Bizottság; 2024. február 16.
(Frissítve: 2024.2.16.)