Skip to main content
közigazgatás: magyarközigazgatási informatika

A kormányablakok intézményrendszere az egyik legsikeresebb projektje a magyar állam közigazgatás-fejlesztésének

Szerző: 2024. március 4.No Comments

„A kormányablakok intézményrendszere az egyik legsikeresebb projektje a magyar állam közigazgatás-fejlesztésének – közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára szerdán a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Túrkevén, ahol új kormányablakot adtak át.

György István elmondta: a túrkevei a háromszáztizenötödik kormányablak az országban. Míg 2019-ben 14,6 millió ügyfél fordult meg a kormányablakokban, 2023-ban már csak 12,8 millió – számolt be. Megjegyezte: a csökkenésben szerepe lehetett a digitális platformoknak, amelyekkel a személyes ügyintézés egy része már kiváltható. „Egy nagy utazásnak vagyunk most (…) egy komoly állomásán, semmiképpen sem a végén” – fogalmazott az államtitkár. Felidézte, hogy 2010-ben az Országgyűlés által elfogadott jogszabály alapján létrejöttek a kormányhivatalok, majd 2013-ban a járási hivatalok. Hozzátette: már 2013-ban elindult az első generációs kormányablaki intézményhálózat kiépítése, majd 2015-től ez „gyorsvonati sebességre” kapcsolt. A kormányablakok kiépítése mellett zajlott a „dereguláció”: több száz jogszabály egyszerűsítése, az eljárási díjak könnyítése, az ügytípusok egyszerűbb módon történő intézése – sorolta.

Szólt arról, hogy a kormányablakokban több mint kétezer-ötszáz ügytípusban fogadják az ügyfeleket, de ebből körülbelül tizenöt, amely az ügyfélforgalom több mint 80 százalékát adja. Ezek az okmány típusú ügyek, köztük különösen a személyi igazolványok vagy a gépjárművekkel kapcsolatos okmányok intézése – mondta. Kitért arra, hogy a legnagyobb forgalmú területeken gépjármű ügyintézési pontokat alakítottak ki, ahol közületeket, gépjárműkereskedőket is fogadnak annak érdekében, hogy a kormányablakokban ne legyen borzasztó nagy tumultus. Mint mondta: a jól működő közigazgatás gazdasági versenyképességi tényező, „ezt a németek állapították meg először és nagyon nagy igazságuk van ebben”. Megjegyezte: a mai átlag várakozási idő 16,2 perc, az átlag ügyintézési idő pedig 9,3 perc.

György István elmondta, hogy több mint négyezren dolgoznak a kormányhivatali rendszerben az országban és kiemelte a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) szerepét a kormányablakok működésében. Megemlítette, hogy a személyes ügyintézést segíti a huszonegyedik századi igényeket kiszolgáló Digitális Állampolgársági Program. Célnak nevezte, hogy ez minél szélesebb körben meg tudjon valósulni és minél nagyobb kényelmet nyújtson. Egyre több ügytípust lehet indítani, intézni otthonról is – közölte.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy virtuális kormányablak projektet indítanak, amely során az ügyfél egy kamerával rendelkező laptoppal vagy táblagéppel egy olyan felületre juthat, ahol egy ügyintézővel tud közvetlenül kapcsolatba kerülni és így tudja az ügyet elindítani, elintézni. Mint mondta: a fejlesztések komoly forrásokat is felemésztenek: 65 milliárd forintból a kormányhivatali rendszerben mintegy ötszáz épületet újítottak meg, ezek energetikai felújítások és egyéb épületfelújítások is, ezt szeretnénk folytatni. Legfontosabbnak nevezte a magas ügyfélelégedettséget és méltatta a kormányablakokban dolgozók munkáját.

Berkó Attila, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal főispánja elmondta, hogy a túrkevei kormányablak 185 millió forint kormányzati forrásból létesült és kilenc ügyintéző fog ott dolgozni. Hozzátette: a túrkevei volt az utolsó okmányiroda a vármegyében, amelyet átalakítottak kormányablakká. Ezzel egy tizenhét állomásból álló kormányhivatali rendszert tudnak működtetni a vármegyében. Mint mondta: már nincs olyan járási hivatal a vármegyében, ahol ne lenne több kormányablak. Kiemelte, hogy az ügyfelek munkaidőn túl is tudnak ügyet intézni a kormányablakokban.

F. Kovács Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy Túrkevén a kormányablak „gyors, kényelmes és hatékony”. Hangsúlyozta, hogy a vidéken élők is ugyanazokat a lehetőségeket, ugyanazokat a szolgáltatásokat kapják a kormányablakokban, mint egy nagyvárosban élő lakos.

A beszédeket szalagátvágás követte, majd köszöntötték az első ügyfelet. Ezt követően Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Közgyűlés elnöke pohárköszöntőjében arról beszélt, hogy a kormányzat a területi közigazgatás átalakításával élhetőbbé és versenyképesebbé teszi az ágazatot. A területi közigazgatás digitalizálásával még hatékonyabbá válik az ügyintézés – mondta. Az eseményen jelen volt Sallai Róbert Benedek, Túrkeve (független) polgármestere is.”

Forrás:
György István: A kormányablak az egyik legsikeresebb fejlesztés; híradó.hu / MTI; 2024. február 28.