„Az Apple, a Google, a Meta és mások évekig korlátlanul működtek, az új törvények és szabályozások azonban végül arra kényszerítik őket, hogy jelentős változtatásokat hajtsanak végre termékeiken és üzleti tevékenységükön. A Google kénytelen megváltoztatni bizonyos keresési eredmények megjelenítésének módját. A Windows-felhasználók többé nem a Bing internetes keresőeszközét fogják alapértelmezés szerint használni, az Apple pedig az iPhone- és iPad-felhasználók számára először kénytelen hozzáférést biztosítani a rivális alkalmazásboltokhoz és fizetési rendszerekhez.
A technológiai óriások a mai határidő előtt sokat készültek arra, hogy megfeleljenek a digitális gazdaságban a verseny fokozását célzó új európai uniós jogszabálynak. A digitális piacokról szóló törvény előírja, hogy a legnagyobb technológiai vállalatoknak át kell alakítaniuk egyes termékeik működését, hogy a kisebb riválisok nagyobb hozzáférést kaphassanak a felhasználókhoz. Ezek a változtatások leginkább a Microsoft, az Apple, a Google, a Meta cégeket érintik. A helyzet az Egyesült Államokban is változik, a technológiai óriáscégek lassan kénytelenek felhagyni azokkal a gyakorlatokkal, amelyek szövetségi trösztellenes vizsgálatok tárgyát képezik. Az Apple például megkönnyíti az Android-felhasználók számára az iMessage termékével való interakciót, amely témában az amerikai Igazságügyi Minisztérium vizsgálódik.
„Ez fordulópont” – mondta Margrethe Vestager, az Európai Bizottság brüsszeli alelnöke, aki az elmúlt évtized nagy részét a technológiai óriásokkal folytatott harccal töltötte. „Az önszabályozásnak vége.” Az Apple, az Amazon, a Google, a Microsoft és a Meta évtizedeken át kevés szabály és korlátozás mellett robogott előre. Ahogy hatalmuk, gazdagságuk és hatókörük nőtt, úgy indult meg ellenük a szabályozási tevékenység, a jogalkotás és a jogi ügyek hulláma Európában, az Egyesült Államokban, Kínában, Indiában, Kanadában, Dél-Koreában és Ausztráliában. Most végre elérkezett az a globális fordulópont, amely a legnagyobb technológiai vállalatok megfékezését célozza.
A vállalatok kénytelenek megváltoztatni az általuk kínált mindennapi technológiát, beleértve a közösségi médiaszolgáltatások eszközeit és funkcióit, ami különösen az európai felhasználók számára lesz érezhető. A cégek olyan változtatásokat is végrehajtanak, amelyek kevésbé láthatóak, például üzleti modelljeik, üzletkötési és adatmegosztási gyakorlataik tekintetében. A változás mértéke nyilvánvaló az Apple-nél. A Szilícium-völgyi vállalat egykor az App Store-t világszerte egységes piactérként kínálta, most azonban az új törvények és bírósági döntések miatt más szabályok vonatkoznak az App Store fejlesztőire Dél-Koreában, az Európai Unióban és az Egyesült Államokban. A vállalat egy másik európai uniós törvény miatt elhagyta az iPhone saját tervezésű csatlakozóját, ami azt jelenti, hogy a jövőbeli iPhone-ok olyan töltővel rendelkeznek majd, amely nem Apple-eszközökkel is működik.
A módosítások azt jelentik, hogy az emberek technológiai tapasztalatai egyre inkább különbözni fognak attól függően, hogy hol élnek. Európában az Instagram, a TikTok és a Snapchat 18 év alatti felhasználói már nem láthatnak személyes adataikon alapuló hirdetéseket, ami a digitális szolgáltatásokról szóló 2022-es törvény (Digital Services Act) eredménye. A világ más részein a fiatalok továbbra is látnak ilyen hirdetéseket ezeken a platformokon. „A technológiai ipar éretté válik, és egyre inkább olyan lesz, mint a banki, az autóipari és az egészségügyi ágazat, ahol a vállalatok a helyi törvényekhez és szabályozásokhoz igazítják termékeiket és szolgáltatásaikat” – mondta Greg Taylor, az Oxfordi Egyetem professzora, aki a technológiai piacok versenyével foglalkozik. „Ez a technológiai ágazat szabályozásának módjában bekövetkezett változást jelent„ – mondta. „Bár az EU az első a sorban, a világ más joghatóságai is próbálkoznak hasonló dolgokkal”.
Még ha a nagy technológiai cégek változtatásokat is eszközölnek, a kisebb riválisok, például a Spotify szerint világszerte sokkal több kormányzati intézkedésre van szükség. (Hétfőn az Apple-t 1,8 milliárd eurós, azaz 1,95 milliárd dolláros bírsággal sújtották az uniós szabályozó hatóságok, amiért akadályozta a versenyt a zenei streaming-riválisok között.) Sok cég továbbra is rekordnyereségről és eladásokról számol be. A Microsoft, a Meta, az Amazon, az Apple és az Alphabet, a Google anyavállalata új csúcsokra segítette a tőzsdét. Összevont piaci értékük 2019 vége óta több mint kétszeresére, közel 10,6 billió dollárra nőtt.
De még az új szabályok kidolgozói szerint sem reális feltételezni, hogy az új törvények és rendeletek azonnal kiszorítanák az olyan domináns vállalatokat, mint a Google vagy az Apple. Andreas Schwab – az Európai Parlament DMA-ért felelős előadója – elmondta, hogy a remény az, hogy idővel a szabályok, ha szigorúan betartják őket, teret adnak az új belépőknek a megjelenéshez és a növekedéshez. „A fordulópontot akkor érjük el, ha nagyobb lesz a verseny, és nem csak néhány termék változik” – mondta Schwab, aki az elmúlt évben Brazíliába, Japánba, Dél-Koreába és Szingapúrba utazott, hogy bemutassa az Európai Unió új technológiára vonatkozó szabályait. „Lehet, hogy egy év múlva azt mondjuk, hogy fontosak voltak, de lehet, hogy egy év múlva azt mondjuk, hogy ez egy vicc, mert a változások nem jelentettek semmit.”
Kevés törvény kényszerítette a technológiai cégeket annyi kiigazításra, mint a digitális piacokról szóló törvény. Az EU 2022-ben fogadta el, hogy megakadályozza, hogy a legnagyobb techcégek egymásra épülő szolgáltatásaikat és mély zsebeiket arra használják, hogy a felhasználókat bezárják saját ökoszisztémájukba és a riválisokat elnyomják. A törvény az online hirdetéstől kezdve az üzenetküldő alkalmazásokon át az alkalmazásfizetési módszerekig mindent érint. A jogsértők globális bevételeik akár 20 százalékának megfelelő büntetésre is számíthatnak. A technológiai vállalatok már több mint egy éve tárgyalnak a brüsszeli uniós szabályozókkal termékeik, szolgáltatásaik és üzleti tevékenységeik módosításáról, hogy megfeleljenek a törvénynek.
Januárban a Google közölte, hogy csökkenteni fogja saját szolgáltatásainak láthatóságát a keresési eredményekben, és inkább a riválisokra fog hivatkozni az olyan lekérdezéseknél, mint például a repülőjegyek és az éttermek. A vállalat ígéretet tett arra is, hogy az európai felhasználók korlátozhatják a személyes adatok megosztását az olyan szolgáltatások között, mint a kereső, a YouTube és a Chrome – ez az adatvédelmi csoportok által régóta követelt változás. Az Apple közölte, hogy a rivális alkalmazásboltokat és fizetési szolgáltatásokat lehetővé tevő változtatás mellett az új iPhone-t használó európai ügyfelek egy olyan képernyőt fognak látni, amelyen kiválaszthatják az alapértelmezett böngészőt, ahelyett, hogy az iPhone automatikusan az Apple böngészőjét, a Safarit állítaná be.
Ezzel nagyjából egy időben kezdte meg hatását a digitális szolgáltatásokról szóló törvény is, amely a tiltott online tartalmak ellen hivatott fellépni. Az európai felhasználók új eszközöket kaptak a káros tartalmak bejelentésére. Az olyan online platformok, mint a Google és a Meta többé nem engedhetik meg a hirdetőknek, hogy etnikai hovatartozásuk, politikai nézeteik és szexuális irányultságuk alapján célozzák meg a felhasználókat. A TikTok és az Instagram felhasználói azt is választhatják, hogy a személyes adataik alapján egy algoritmus által kiválasztott, ajánlott tartalom nélküli posztokat lássanak.
Európa agresszív megközelítését külföldön is egyre többen követik. Ausztráliában egy 2021-es törvény kötelezte az olyan vállalatokat, mint az Alphabet és a Meta, hogy fizessenek az ország médiumainak a híreknek az oldalaikon való terjesztéséért, ami becslések szerint 100 millió dollár értékű üzletet bevételt eredményezett nekik. Egy hete a Meta közölte, hogy nem újítja meg az ausztrál médiavállalatokkal kötött megállapodásokat, ami további kormányzati lépésekhez vezethet. Indonéziában a TikTok tavaly bezárta online vásárlási szolgáltatását, miután az ország betiltotta az e-kereskedelmi tranzakciókat a közösségi média platformokon. Nepál tavaly teljesen betiltotta a TikTokot – India 2020-ban tiltotta be az alkalmazást.
Az Egyesült Államokban is egyre nagyobb a lendület. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság, az FTC 2020-ban beperelte a Metát, azzal érvelve, hogy a vállalat a fiatal riválisok felvásárlásával kioltotta a születőben lévő versenyt. Tavaly beperelte az Amazont, mert azt állította, hogy a vállalat kiszorította a kiskereskedőket az oldaláról. Az Igazságügyi Minisztérium a Google ellen is trösztellenes pert indított, és már az év első felében az Apple ellen is indíthat egyet. Az ügyek eredményeképpen a vállalatoknak változtatniuk kell a gyakorlatukon, vagy akár részlegesen fel is bonthatják őket.
Néhány vállalat olyan kiigazításokat végez, amelyekkel megelőzi az amerikai szabályozó hatóságokat. Júniusban az Amazon ígéretet tett arra, hogy lehetővé teszi a kereskedők számára, hogy a Prime előfizetési programján keresztül saját logisztikai hálózatának használata nélkül értékesítsenek, és a változtatást még azelőtt jelentette be, hogy a kormány panaszt tett volna az ilyen gyakorlatok versenyellenes volta miatt. A Google az állami főügyészekkel tervezett megállapodás részeként több mobilfizetési lehetőséget engedélyez az alkalmazásfejlesztők számára a sajátjai helyett.
Mindez hosszú folyamat lesz, rengeteg pereskedéssel övezve. A Legfelsőbb Bíróság a múlt hónapban vitákat hallgatott meg arról, hogy Texas és Florida jogszerűen tilthatja-e meg az olyan oldalaknak, mint a Facebook és a TikTok, hogy bizonyos politikai tartalmakat eltávolítsanak. Ha az államok győznek, az felborítja azt, hogy az online platformok hogyan határozhatják meg az oldalukon való részvétel feltételeit az amerikai kormány beavatkozása nélkül. Nu Wexler, a Google, a Meta és az X-re átkeresztelt Twitter washingtoni irodáinak egykori munkatársa szerint a technológiai cégek manapság „több engedményt tesznek”, és „pragmatikusabbak”. „Már nem olyan legyőzhetetlenek, mint öt évvel ezelőtt” – mondta. ”
Forrás:
Életbe lépett az Európai Unió digitális piacokról szóló jogszabálya; SG.hu; 2024. március 7.
