„A Tanács a mai napon következtetéseket fogadott el a zöld, digitális és reziliens jövőnket előmozdító versenyképes európai iparról. A Tanács a következtetéseiben elemzi az EU ipari ágazatának helyzetét, feltárja annak módjait, hogy hogyan lehetne javítani az innovációt, a forráshoz jutást és az üzleti környezetet a gyártók számára, továbbá javaslatot tesz az EU jövőbeli iparpolitikájának az alapját képező főbb elvekre.
„Az Uniónak a digitális vezető szerepre és a klímasemlegességre irányuló ambiciózus céljai jelentős lehetőségeket kínálnak az ipari vezető szerep kiépítésére és magas minőségű munkahelyek teremtésére. Az Európai Bizottság következő mandátumának kezdetére tekintettel most van itt az ideje annak, hogy lefektessük az európai iparpolitika alapköveit, valamint hogy az új európai versenyképességi megállapodás felé vezető úton iránymutatást biztosítsunk a további teendőkre vonatkozóan.” – Jo Brouns flamand gazdasági, innovációs, munkaügyi, mezőgazdasági és a szociális gazdaságért felelős miniszter
Az EU: a versenyképes ipar otthona
A Tanács következtetései lefektetik egy előretekintő iparpolitika alapját. A jelentős mértékű technológiai, gazdasági és geopolitikai változások közepette Európának erős gyártási bázissal rendelkező, versenyképes iparra van szüksége ahhoz, hogy fokozni tudja az innovációt, a termelékenységet, a minőségi munkahelyek teremtését, a fenntarthatóságot és a növekedést. Az EU ipara ugyanakkor számos kihívással került szembe, többek között a növekvő globális versennyel és egymást követő válságokkal (például a Covid19-világjárvánnyal, az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúval, a Vörös-tengeren tapasztalható feszültségekkel, stb.), amelyek megviselték az ellátási láncokat és az energiaárak emelkedését eredményezték. A ma elfogadott dokumentum hangsúlyozza a zöld megállapodás jelentőségét, amely a vállalkozások és a polgárok számára egyaránt lehetőségek forrását képezi. A következtetésekben a Tanács azt ajánlja, hogy biztosítsanak prioritást azon technológiai területek számára, amelyek kritikus fontosságúak az EU gazdasági biztonsága szempontjából.
Innováció és versenyképesség
A Tanács a következtetéseiben az innovációt az európai versenyképesség hajtóerejeként ismerte el. E tekintetben a következtetésekben felhívás történt korlátozott számú stratégiai prioritás meghatározására az EU ipari kutatási és innovációs politikája keretében. A következő Bizottság egyik kulcsfontosságú feladata az lesz, hogy megkísérelje áthidalni az „innovációs paradoxont”, vagyis azt, hogy a tudás nem minden esetben eredményez piacképes termékeket és szolgáltatásokat.
Finanszírozás és iparpolitika
A Tanács a következtetéseiben a finanszírozást szintén az EU iparpolitikájának egyik alapvető építőköveként határozza meg. A következtetésekben ezért a Tanács feltárta, hogy miként lehetne fellendíteni a magán- és a közfinanszírozási eszközöket a verseny és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok megőrzése mellett. A finanszírozás javítása érdekében a Tanács a következtetéseiben többek között szorgalmazza a tőkepiaci unió előrevitelét, valamint a meglévő szervek és eszközök, így például az Európai Beruházási Bank, a kohéziós politika, a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek és az InvestEU program nyújtotta lehetőségek igénybevételét.
Az üzleti környezet javítása
A Tanács a következtetéseiben hangsúlyozza, hogy az ipar sikerességéhez megfelelő feltételeket kell teremteni, amelyek többek között a következők: a jól működő egységes piac, egy, a beruházásokat megkönnyítő, egyszersmind a versenyt védő, világos szabályozási keret, egy fenntartható, biztonságos és megfizethető energiát biztosító energiapiac, a jól képzett és magas szintű készségekkel rendelkező munkaerő, a nyitott és ambiciózus kereskedelempolitika, a szabványok, a szellemitulajdon-jogok védelme, valamint a tudás hasznosítása.
Együttes jövőbeli fellépés
A következtetésekben a Tanács végezetül egy olyan, átfogó európai iparpolitikát szorgalmaz, amely összhangban áll az Unió 2030-ra vonatkozó zöld és digitális prioritásaival. Európa jövőbeli iparpolitikai keretének tényeken alapuló eszközökön, mérőszámokon, piaci alapú elveken, valamint alapvető gazdasági előrejelzéseken és megállapításokon kell alapulnia, amelynek keretében az iparpolitikai elemzésekbe továbbá be kell építeni a legfrissebb gazdasági eredményeket, az alapmodelljeibe pedig a környezeti, fenntarthatósági, rezilienciával kapcsolatos és társadalmi tényezőket annak meghatározása érdekében, hogy melyek a potenciális stratégiai jövőbeli növekedési piacok. Az EU jövőbeli iparpolitikájának a meglévő 2020. évi uniós iparstratégián és annak 2021. évi frissítésén, a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terven és a Digitális évtized szakpolitikai programon kell alapulnia, valamint figyelembe kell vennie az olyan közelmúltbeli jogszabályokat, mint a csipekről szóló jogszabály, a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály és a „nettó zéró” iparról szóló jogszabály.
A ma elfogadott tanácsi következtetésekben a Tanács felhívja a következő Bizottságot, hogy a következő jogalkotási ciklusra vonatkozó menetrendjének tegye kulcsfontosságú részévé az iparpolitikát. A következtetések felvázolják azon elemeket, amelyeket a tagállamok egy olyan jövőbeli európai iparpolitikai keretbe foglalva szeretnének látni, amely átfogó, jövőorientált és proaktív.
Háttér
Az Európai Tanács a 2024. április 17–18-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy az Európai Unió elkötelezett a hosszú távú versenyképességének, jólétének és a globális színtéren játszott vezető szerepének a biztosítása, valamint stratégiai szuverenitásának a megerősítése mellett. E célkitűzés jelentős részét a hatékony iparpolitika kialakításával kell elérni.
- A Tanács átfogó, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó hosszú távú iparpolitikai stratégiát szorgalmaz (sajtóközlemény, 2019. május 27.)
- Az EU iparpolitikája (háttér-információk)
- Ülések
”
Forrás:
A Tanács következtetéseket fogadott el az iparpolitika jövőjéről; EU Tanácsa; 2024. május 24.
