„Ferenc pápa pénteken felszólalt a pugliai Borgo Egnaziában tartott csúcstalálkozón. A világ vezetőivel tartott közös ülésen rámutatott a mesterséges intelligencia lehetőségeire, veszélyeire, hatásaira: az emberiség reménytelen jövőre van ítélve, ha elveszik az emberektől az önmagukról és az életükről való döntési képességet, gépek döntéseitől való függésre kárhoztatva őket.
…
Az olasz miniszterelnök vezette be a pápa beszédét. Hangsúlyozta, hogy a tanácskozás helyszíne azért Puglia tartomány lett, mert ez a föld „történelmileg a Kelet és a Nyugat közötti hidat jelképezi, a párbeszéd helye, az Afrika és a Közel-Kelet közötti tengerben”. Köszönetet mondott a pápának részvételéért, amellyel „elkerülhetetlenül történelmi eseménnyé tette”.A téma a mesterséges intelligencia
A pápa a G7 csúcstalálkozó fő témái között szereplő mesterséges intelligenciáról tartotta beszédét. „Lenyűgöző eszköz”, ami egyben „iszonyatos” is – állapította meg. Egy olyan „eszköz”, ami mindenekelőtt hasznot hozhat vagy kárt okozhat, mint minden ember által az idők hajnala óta alkotott „eszköz”. A pápa ennek a témának szentelte a Tömegtájékoztatás 58. Világnapjára írt üzenetét is. Most, a világért felelősséget vállaló férfiakhoz és nőkhöz szólva, megvizsgálta a kínálkozó lehetőségeket, de mindenekelőtt a kockázatokat és „az emberiség jövőjére gyakorolt hatásait”. A figyelmét mindenekelőtt erre a darabokban vívott háborúra szegezte, amelynek részei egyre egységesebbé válnak. „Egy olyan drámában, mint a fegyveres konfliktusok, sürgősen újra kell gondolni az olyan eszközök fejlesztését és használatát, mint az úgynevezett „halálos autonóm fegyverek”, használatuk betiltása érdekében, kezdve már azzal az aktív és konkrét kötelezettségvállalással, hogy egyre nagyobb és jelentőségteljesebb emberi vezérlést vezessenek be” – buzdított Ferenc pápa.
Soha ne történjen meg, hogy a gépek megöljék az embert, aki létrehozta őket
Soha ne történjen meg, hogy a gépek megöljék az embert, aki létrehozta őket. A pápa éppen az emberi találékonyságból indult ki gondolatmenetében a G7 csúcstalálkozón, hogy tisztázza, nincs semmiféle előítélet a tudományos és technológiai fejlődéssel kapcsolatban, hanem inkább félelem a kisodródástól: „A tudomány és a technológia a bennünk, emberekben rejlő kreatív potenciál rendkívüli termékei” – állapította meg a pápa. És „éppen ennek a teremtő potenciálnak a felhasználásából, amit Isten adott nekünk, születik meg a mesterséges intelligencia”. „Rendkívül erőteljes eszköz” – hangsúlyozta a pápa, amelyet az emberi cselekvés számos területén használnak: a gyógyászatban, a munkában, a kultúrában, a kommunikációban, az oktatásban és a politikában. „Ma már joggal feltételezhető, hogy használata egyre inkább befolyásolja életmódunkat, társas kapcsolatainkat és a jövőben még azt is, ahogyan emberi identitásunkat felfogjuk.”
Különbséget kell tenni egy gép és az ember között
Ezért egyrészt izgalmasak a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek; másrészt félelmet generálnak a megjósolható következmények miatt. Először is Ferenc pápa szerint megfelelő különbséget kell tenni egy olyan gép között, amely „bizonyos módon és ezekkel az új eszközökkel képes algoritmikus döntéseket hozni”, és ezért „egy technikai döntést hozni több lehetőség közül”, és az ember között, aki ezzel szemben „nemcsak választani tud, hanem a szívében dönteni is képes”. „Emiatt, a látszólag önállóan választani tudó gépek csodáival szembesülve, világosan látnunk kell, hogy mindig az emberre kell bízni a döntést, még azokkal a drámai és sürgető hangokkal együtt is, amelyekkel ez néha megjelenik az életünkben.” A pápa határozottan figyelmeztetett: „Reménytelen jövőre kárhoztatnánk az emberiséget, ha megvonnánk az emberektől azt a képességet, hogy döntsenek önmagukról és életükről, és arra ítélnénk őket, hogy a gépek döntéseitől függjenek. Biztosítanunk kell és meg kell védenünk a mesterséges intelligencia programjai kiválasztásának folyamata feletti jelentős emberi kontroll terét: maga az emberi méltóság forog kockán” – figyelmeztetett beszédében a G7 csúcstalálkozón a pápa.
Kognitív-ipari forradalom
Tehát nem csupán a tudományos haladásról van szó, hanem „igazi kognitív-ipari forradalommal állunk szemben, amely hozzájárul egy új társadalmi rendszer létrehozásához, amelyet összetett korszakos átalakulások jellemeznek”. „A mesterséges intelligencia lehetővé tehetné a tudáshoz való hozzáférés demokratizálását, a tudományos kutatás exponenciális előrehaladását, a megerőltető munka gépekre való átruházásának lehetőségét; ugyanakkor nagyobb igazságtalanságot hozhat a fejlett nemzetek és a fejlődő nemzetek, a domináns társadalmi osztályok és az elnyomott társadalmi osztályok között, veszélyeztetve ezzel a „találkozás kultúrájának” lehetőségét a ’kiselejtezés kultúrája’ javára” – mutatott rá a pápa.
Etika
Ezért szólt az etikáról: ezen a területen dől el az ember „szabadságának” és a „felelősségének” sorsa; ennek hiányában történik az, hogy „az emberiség elferdítette létének céljait azáltal, hogy önmaga és a bolygó ellenségévé változtatta magát”. És ma amikor azt tapasztaljuk, hogy elveszik vagy lealkonyodik „az emberség érzése, és nyilvánvalóan jelentéktelenné válik az emberi méltóság fogalma”, a mesterséges intelligencia programjait „mindig minden ember javára kell hasznosítani”. Vagyis „etikai ösztönzéssel” kell rendelkezniük. Ebben az értelemben a pápa pozitívan szólt a világjárvány által fémjelzett, a 2020-ban aláírt „Római felhívás a mesterséges intelligencia etikájáért” című dokumentumról, valamint az algoritmusok etikai ellenőrzésének támogatásáról, amelyet az „algoretika” neologizmusban foglalnak össze. „Ha küzdünk is a globális értékek közös halmazának meghatározásával, mégis találhatunk közös elveket, amelyekkel szembenézhetünk az élet bármely dilemmájával vagy konfliktusával és feloldhatjuk azokat.”
A technokrata paradigma
A különféle kockázatok közül a pápa kiemelte a „technokrata paradigmát” is. Véleménye szerint pontosan itt válik „sürgőssé” a politikai cselekvés. A politika manapság sokak számára egy „negatív szó”, amely „hibákra”, „korrupcióra”, „egyes politikusok eredménytelenségére” emlékeztet, amelyhez hozzáadódnak „azok a stratégiák, amelyek meg akarják gyengíteni, illetve helyettesíteni akarják a gazdasággal vagy valamilyen ideológiával uralkodni akarnak rajta”. Azonban „működhet-e a világ politika nélkül?” – tette fel a kérdést a pápa. Igen, a „politika hasznos” – hangozhat a válasz. „Mindig él a kísértés, hogy uniformizáljunk mindent” – jegyezte meg kötetlen szavakkal Ferenc pápa. Utalt egy híres XX. század eleji angol regényre, Richard Hugh Benson: A világ ura c. művére, amelyet a múltban már több alkalommal idézett. „Ez az angol regény bemutatja a politika nélküli jövőt, amely egy uniformizált jövő. Érdemes elolvasni, érdekes” – tette hozzá a pápa. A leírt forgatókönyvek láttán azonban szükségünk van egy „egészséges politikára”, amely segíthet, hogy reménnyel és bizalommal tekintsünk a jövőnk felé.
Új irányok
Valójában vannak „olyan dolgok, amelyeken változtatni kell azáltal, hogy alapvetően újraindítjuk azokat és fontos átalakításokat eszközölünk”, és „csak egy egészséges politika vezetheti ezeket, amely a legkülönbözőbb ágazatokat és a legváltozatosabb tudást foglalja magában” – mutatott rá a pápa. „Így a közjóra irányuló politikai, társadalmi, kulturális és népi projektbe integrált gazdaság utat nyithat különböző lehetőségek előtt, amelyek nem az emberi kreativitás és a haladás iránti álom megállítását jelentik, hanem inkább azt, hogy ezt az energiát egy új irányba tereljék” – zárta beszédét Ferenc pápa a pugliai G7 országok csúcstalálkozóján.”
Forrás:
A pápa a G7 csúcson: egyetlen gép sem dönthet arról, hogy elveszi-e egy emberi lény életét; Salvatore Cernuzio, Somogyi Viktória; Vatican News; 2024. június 14.
Lásd korábbi cikkeinket:
Paolo Benanti ferences teológus: A mesterséges intelligencia álljon a közjó szolgálatában; eGov Hírlevél (Paolo Benanti a pápa tanácsadója)
Az embert ne emésszék föl az algoritmusok, a kommunikáció maradjon emberi – pápai üzenet; eGov Hírlevél
