„Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért. Fontos tudnivalók a gépi fordításról
A Bizottság a mai napon 85 innovatív nettó zéró projektet választott ki, amelyek 4,8milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatásban részesülnek az Innovációs Alapból, elősegítve az élvonalbeli tiszta technológiák Európa-szerte történő megvalósítását. A 2023. évi pályázati felhívás keretében első alkalommal ítélnek oda különböző léptékű (nagy, közepes és kicsi, a kísérleti projektek mellett) és tiszta technológiák gyártására összpontosító projekteket. Ez a legnagyobb összeg az Innovációs Alap 2020. évi indulása óta, 12 milliárd euróra növelve a támogatás teljes összegét, és 70%-kal növelve a projektek számát.
A kiválasztott projektek 18 országban találhatók: Belgium, Dánia, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Magyarország, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Finnország, Svédország és Norvégia. Ezek a következő kategóriákba tartozó ágazatok széles körét fedik le: energiaigényes iparágak, megújuló energia, energiatárolás, ipari szén-dioxid-gazdálkodás, nettó zéró mobilitás (beleértve a tengeri és légi közlekedést) és épületek.
A kiválasztott projektek várhatóan 2030 előtt kezdik meg működésüket, és működésük első tíz évében várhatóan mintegy 476 millió tonna CO2-egyenértékkel csökkentik a kibocsátást. Ez hozzá fog járulni az európai dekarbonizációs célkitűzésekhez, csökkentve a különösen nehezen dekarbonizálható ágazatokból származó kibocsátásokat, megerősítve az európai ipari gyártási kapacitást, valamint megerősítve Európa technológiai vezető szerepét és az ellátási lánc rezilienciáját.
Az ipari innováció támogatása a kulcsfontosságú szakpolitikai célkitűzések tekintetében
A ma kiválasztott projektek különösen a következő uniós szakpolitikai célkitűzések eléréséhez járulnak hozzá:
Tisztatechnológiai gyártás: A nettó zéró iparról szóló jogszabállyal összhangban a kiválasztott tiszta technológiai projektek a szél- és napenergia, a hőszivattyúk, valamint az elektrolizátorok, az üzemanyagcellák, az energiatárolási technológiák és az akkumulátorok értéklánca kulcsfontosságú elemeinek gyártóüzemeit fejlesztik, építik és üzemeltetik. A kiválasztott projektek 3 GW fotovoltaikus napenergia-gyártási kapacitáshoz és 9,3 GW elektrolizátorgyártási kapacitáshoz járulnak hozzá az EU-ban, tovább erősítve az EU tisztaenergia-infrastruktúráját.
Energiaigényes iparágak: A kiválasztott projektek különböző technológiákat támogatnak az energiaigényes iparágak nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésére, a megújuló energia integrálására, a hő- és energiatárolási megoldásokra, az újrafeldolgozásra és újrafelhasználásra, valamint a villamosításra.
Ipari szén-dioxid-gazdálkodás: Az e felhívás keretében kiválasztott projektek szén-dioxid-leválasztással és a nettó zéró iparról szóló jogszabály azon célkitűzésének 13%-ával járulnak hozzá, hogyévente legalább 50 millió tonna szén-dioxidot tároljanak különböző, kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző forrásokból az energiaigényes iparágakban, például a cement- és mésziparban, a (bio)finomítókban, a vegyiparban és a hulladék energetikai hasznosításában.
Megújuló hidrogén: A kiválasztott projektek évente 61 kilotonna nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagot (RFNBO) fognak előállítani, hozzájárulva a megújuló energia hidrogénben való felhasználásának és előállításának növeléséhez a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző ipari és közlekedési alkalmazásokban.
Nettó zéró mobilitás: A projektek hozzá fognak járulni a kibocsátások csökkentéséhez a mobilitási ágazatban, és ebből a tengerhasznosítási ágazat részesül a legtöbbet. Ezek a projektek magukban foglalják hajók építését és utólagos átalakítását a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok és a villamosenergia-felhasználás érdekében, valamint a közúti közlekedési alkatrészek gyártásából származó kibocsátások csökkentését. A nyertes projektek támogatni fogják a fenntartható közlekedési üzemanyagokat is, amelyek évente 525 kilotonna megújuló üzemanyagot állítanak elő.
A kiválasztott projekteket független szakértők értékelték öt odaítélési kritérium alapján: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének lehetősége; az innováció mértéke; működési, pénzügyi és technikai érettség; reprodukálhatóság; és költséghatékonyság.
Következő lépések
A sikeres pályázóknak 2025 első negyedévében kell aláírniuk támogatási megállapodásaikat az Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökséggel (CINEA).
A ma finanszírozásra kiválasztott 85 projekt mellett más ígéretes, de nem kellően kiforrott projektek is kapnak projektfejlesztési támogatást az Európai Beruházási Banktól.
Az Innovációs Alap valamennyi értékelési küszöbértékét meghaladó 149 projekt (köztük 64 nem finanszírozott projekt) első alkalommal kapja meg a STEP-pecsétet, az EU új minőségi védjegyét, amelyet a Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) célkitűzéseihez hozzájáruló kiváló minőségű projekteknek ítélnek oda. A STEP-pecsét célja, hogy megkönnyítse az e projektekhez nyújtott állami és magántámogatás további lehetőségeihez való hozzáférést. Az e projektekkel kapcsolatos információk 2024. november végén lesznek elérhetők a STEP-portálon.
A Bizottság 2024. december elején teszi közzé az Innovációs Alap keretében kiírt következő pályázati felhívást.
Háttér
Az EU ETS Innovációs Alap a világ egyik legnagyobb finanszírozási programja a nettó zéró és innovatív technológiák bevezetésére. Ez az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv egyik kulcsfontosságú eszköze. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből 2020 és 2030 között 40 milliárd euróra becsült bevétellel rendelkező Innovációs Alap célja, hogy pénzügyi ösztönzőket teremtsen a vállalatok és a hatóságok számára a fejlett nettó zéró és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba való beruházáshoz, támogatva Európa klímasemlegességre való átállását. Az Innovációs Alap eddig mintegy 7,2 milliárd eurót ítélt oda több mint 120 innovatív projektnek az Európai Gazdasági Térségben (EGT) korábbi pályázati felhívások révén.
Az Innovációs Alapot a CINEA hajtja végre, míg az Európai Beruházási Bank (EBB) olyan ígéretes projekteknek nyújt projektfejlesztési támogatást, amelyek nem elég kiforrottak az Innovációs Alap támogatásaihoz.
Az Innovációs Alap 2023. évi pályázati felhívására 337 projektpályázat érkezett, amelyek közül 283 volt támogatható és értékelhető. A 85 kiválasztott projekt közül az Innovációs Alap jelenleg Észtországban és Szlovákiában is támogat projekteket, bővítve a finanszírozásban részesülő országok listáját.
További információk
Az Innovációs Alap korábbi pályázati felhívásainak eredményei
Az Innovációs Alap projektportfóliója (a kiválasztott projektekkel kapcsolatos információkkal)
Az Innovációs Alap projektjeinek irányítópultja
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS)
Az európai zöld megállapodás megvalósítása
Idézet(ek)
„Az Európa klímasemlegességi céljai felé tett kulcsfontosságú lépésként az Innovációs Alap újabb jelentős mérföldkövet ért el. A példa nélküli 4,8 milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatás az Innovációs Alap eddigi legnagyobb számú kiválasztott projektjét fogja támogatni. A STEP-pecsétet első alkalommal ítélték oda számos olyan projektnek, amelyek megkönnyíthetik a több uniós finanszírozási lehetőséghez való hozzáférést, segítve az európai ipar erősebbé és versenyképesebbé tételét.” – Maroš Šefčovič, az európai zöld megállapodásért, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős ügyvezető alelnök
„Az Innovációs Alap minden eddiginél több projektet finanszíroz. 18 ország 85 innovatív projektje az élvonalbeli tiszta technológiákat az éghajlat-politika szolgálatába állítja. A tengeri, légi és közúti közlekedési ágazatban megvalósuló új projektek fokozni fogják a tiszta mobilitás elérésére irányuló erőfeszítéseket. Az alap ismét demonstrálja, hogy az EU ETS nagyszerű eszköz a kibocsátások csökkentésére, valamint a klímasemleges és versenyképes Európa kiépítéséhez szükséges projektek finanszírozására.” – Wopke Hoekstra, az éghajlat-politikáért és a közlekedésért felelős biztos”
Forrás:
Az EU 4,8 milliárd eurónyi kibocsátáskereskedelmi bevételt fektet be innovatív nettó zéró projektekbe; Európai Bizottság; 2024. október 23.
