„Ursula von der Leyen erős politikai irányvonalat jelölt ki az Európai Unió számára, ezzel pedig túllépi hatáskörét
Az Európai Unióban aktuálisan az a legnagyobb kérdés, hogy képes lesz-e megalakulni az új bizottság december 1-jéig. Az Európai Parlament különböző politikai családjai és a Bizottság elnöke közötti élénk tárgyalások azonban előbb-utóbb lezáródnak, remélhetőleg pedig december elején az új Bizottság elkezdi munkáját. Az újonnan megalakult testület feladatait a Bizottság elnökének útmutatása alapján kell majd végeznie.
Ursula von der Leyen az újraválasztási kampánya során ismertette a 2024–2029-es ciklusra szóló bizottságtól elvárt politikai irányvonalakat. A „politikai irányvonal” kifejezés igencsak problémás, hiszen az Európai Unióról szóló szerződés 15. cikke szerint Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányait és prioritásait. Ezzel szemben, a 17. cikk a Bizottság feladatkörei közé nem sorol sem politikai útmutatást, sem politikai prioritások megállapításának jogkörét. A Bizottság az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése mellett felügyeli az uniós jog alkalmazását, végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, végrehajtó és igazgatási feladatokat lát el, ellátja az Unió külső képviseletét. Ezek fényében és az intézmények közötti megállapodások létrehozása céljából indítványt tesz az Unió tevékenységének éves és többéves programjára. CSakhogy mindezeknek követnie kell a 15. cikkben meghatározottakat.
A szerződésbe foglaltak ellenére Ursula von der Leyen igencsak erős politikai irányvonalat jelölt ki az Európai Unió számára. A dokumentum szerint minden korábbi célhoz és eredményhez, így a a NextGenerationEU-hoz, a migrációs és menekültügyi paktumhoz, valamint az európai zöld megállapodásban meghatározottakhoz tartani kell magunkat, és a Bizottság tartani is fogja az irányt. Vagyis, von der Leyen nem számol azzal, hogy demokratikus választások következtében a tagállamok kormány- és államfői egyes kérdésekben másképpen dönthetnek és más politikai irányt szabhatnak a Bizottságnak. Vagy, ha mégis így tennének, a Bizottság elnöke azt sugallja, hogy nem fogja figyelembe venni a politikai iránymutatást.
A vezető egy rendkívül erős megjegyzést tesz Ukrajnára vonatkozóan: „Ukrajna minden nap a mi szabadságunkért küzd – és nekünk is dolgoznunk kell a szabadságáért.” Ennek fényében elhatározta, hogy „továbbra is a legfontosabb prioritásunk lesz mind belföldön, mind nemzetközi szinten partnereket gyűjtve a rövid távú szükségletek és a hosszú távú újjáépítési erőfeszítések támogatásához.” Ezzel párhuzamosan kijelenti, hogy a legjobb befektetés az európai biztonságba az, ha Ukrajna biztonságába fektetünk be. Európa pénzügyi, politikai és katonai támogatását mindaddig fenn kell tartani, amíg ez szükséges. „Minden rendelkezésünkre álló eszközt fel kell használni, például az Európai Békefenntartási Eszközön keresztül, az azonnali szükségletektől kezdve az ukrán eszközön keresztül a jövőbeli újjáépítési erőfeszítésekig” – jegyzi meg a dokumentum.
Az Unió „legfontosabb prioritásának” meghatározása nem a Bizottság feladata. Ahogyan a támogatás mértékének és időtartamának meghatározása is egy rendkívül éles politikai kérdés – mindenképpen túlmutat az uniós jog alkalmazásán, a költségvetés és az uniós programok végrehajtásán, a rutinszerű igazgatási feladatokon az intézmények közötti megállapodások elősegítésén vagy az Unió külső képviseletén. Más szavakkal, von der Leyen olyasmit ígért meg megválasztásakor, amihez nincsen intézményi felhatalmazása.
Az újonnan megalakuló Bizottság egy rendkívül átpolitizált környezetben kell, hogy szakmai, koordinációs és felügyeleti feladatot ellásson – és tagjai vélhetően túl fognak terjeszkedni a Bizottság hatáskörén. Várható, hogy olyan kérdésekben kívánnak majd döntést hozni, amelyekben a szerződések szerint a kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanácsnak van joga dönteni. Ezzel felmerül a kérdés, hogy mennyire bízhatunk meg egy olyan testületben, amelynek feladata a szerződések felügyelete és betartatása, ám önmaga nem tartja be a szerződések rá vonatkozó részét?”
Forrás:
Mit várhatunk az új Bizottságtól?; Máthé Réka Zsuzsánna; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. november 20.