„
- Nem tűnik megvalósíthatónak, hogy az Unió globális piaci részesedése 2030-ra elérje a 20%-ot.
- A beruházások oroszlánrészét a tagállamok és a magánszektor biztosítják; az Európai Bizottságtól sokkal kevesebb forrás származik.
- A nyersanyagokhoz való hozzáférés, az energiaköltségek és a geopolitikai feszültségek szintén kihívásokat jelentenek.
Az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint valószínűtlen, hogy az Unió teljesíteni fogja azt a célját, hogy 2030-ra 20%-os részesedést szerezzen a mikrocsipek piacán. Bár a csipekről szóló 2022. évi uniós jogszabály új lendületet adott az európai mikrocsipágazatnak, az általa ösztönzött beruházásoktól aligha várható jelentős javulás az Unió pozíciójában ezen a téren.
A mikrocsipek létfontosságú szerepet játszanak mindennapi életünkben, és a Covid19-világjárvány alatt a globális hiányuk rávilágított arra, hogy gazdasági szempontból döntő fontosságúak. A digitális évtizedre vonatkozó uniós stratégia azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az Unió 20%-os részesedést szerezzen az élvonalbeli és fenntartható mikrocsipek globális termelési értékében. Az Európai Bizottság elfogadható előrelépést tett a stratégia végrehajtása terén, de a számvevők megállapítása szerint a valóság egyelőre jócskán elmarad az ambícióktól.
„Az Uniónak minél előbb a valós helyzethez kell igazítania a mikrocsip-stratégiáját – jelentette ki Annemie Turtelboom, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. – Ez a terület rendkívül gyorsan változik, óriási a geopolitikai verseny, és a jelenlegi tempónk mellett még igencsak távol vagyunk törekvéseink megvalósításától. A 20% mint cél inkább csak egy törekvést fejezett ki: annak eléréséhez 2030-ig körülbelül meg kellene négyszereznünk a termelési kapacitásunkat. A jelenlegi haladás üteme azonban ehhez még csak nem is közelít. Európának versenyben kell maradnia – az Európai Bizottságnak pedig újra kell értékelnie hosszú távú stratégiáját, hogy az tükrözze a valós helyzetet.”
A csipekről szóló jogszabály 2030-ig történő végrehajtásához szükséges becsült összegnek (86 milliárd euró) a Bizottság mindössze 5%-át (4,5 milliárd euró) kezeli. A fennmaradó összeget várhatóan a tagállamok és az ágazati szereplők fogják biztosítani. Összehasonlításképpen: a legnagyobb globális gyártók a 2020-tól 2023-ig tartó hároméves időszakban 405 milliárd euró összegű beruházást irányoztak elő, ami mellett eltörpül a csipekről szóló uniós jogszabály pénzügyi ereje.
A számvevők ugyanakkor rámutatnak: a Bizottságnak nincs felhatalmazása arra, hogy a tagállami beruházásokat uniós szinten koordinálva biztosítsa azok összhangját a jogszabály célkitűzéseivel. Emellett a csipekről szóló jogszabály a célértékeit és a nyomon követést tekintve nem fogalmaz egyértelműen, és az sem világos, hogy megfelelően figyelembe veszi-e az ágazat hagyományos mikrocsipek iránti keresletének jelenlegi szintjét.
De ezen kívül számos más alapvető tényező is befolyásolja mind az Unió versenyképességét ezen a területen, mind a csipekről szóló jogszabály sikeres végrehajtásának esélyeit. Ilyen tényező például a nyersanyagimporttól való függőség, a magas energiaköltségek, a környezetvédelmi kérdések, a geopolitikai feszültségek és az exportellenőrzések, valamint a szakképzett munkaerő hiánya. Az uniós mikrocsipágazatot néhány, nagy értékű projektekre összpontosító nagyvállalat alkotja, így a finanszírozás kis számú szereplőre koncentrálódik. Emiatt egyetlen projekt törlése, késedelme vagy kudarca akár az egész ágazatra is jelentős hatással lehet.
A számvevők átfogó megállapítása szerint valószínűtlen, hogy a csipekről szóló jogszabály nyomán jelentősen növekedne az Unió részesedése a mikrocsipek piacán, vagy hogy teljesülne a globális termelés 20%-ára vonatkozó célkitűzés. Az Európai Bizottság 2024 júliusában közzétett saját előrejelzése szerint a gyártási kapacitás jelentős várható növekedése ellenére a gyorsan növekvő piacon az Unió teljes részesedése a globális értékláncban csak kismértékben, a 2022. évi 9,8%-ról 2030-ra mindössze 11,7%-ra fog nőni.
Háttér-információ
A globális ellátási láncnak a Covid19-világjárvány által kiváltott zavaraira reagálva, az uniós iparpolitika részeként 2022 februárjában bevezették a csipekről szóló uniós jogszabályt. A jogszabály célja a mikrocsiphiány kezelése és az Unió technológiai vezető szerepének megerősítése volt. A csiprendelet 2023 szeptemberében lépett hatályba.
A csipekről szóló 2022. évi jogszabályt megelőzte a 2013. évi stratégia, amely a mikro- és nanoelektronikai ágazat megerősítését célozta. Az Unió mikrocsipgyártási kapacitása már 2013-tól kezdve jelentősen nőtt, de a globális növekedéssel nem tartott lépést, így az Unió világpiaci részesedése csökkent.
A csipekről szóló jogszabály kidolgozására meglehetősen sürgősen, részben a Covid19-világjárvány utáni hiányokra reagálva került sor. Emiatt nem alkalmazták teljes körűen a jogszabályok előkészítése során szokásos eljárásokat, nem készítették el például a korábbi stratégiák értékelését és a javaslat hatásvizsgálatát.
A csipekről szóló jogszabály Európai Bizottság általi első időközi értékelését és felülvizsgálatát 2026 szeptemberéig kell benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Kapcsolódó hivatkozások
- Különjelentés 12/2025: Az Európai Unió mikrocsip-stratégiája – A megvalósítás elfogadhatóan halad előre, de valószínűtlen, hogy pusztán a csipekről szóló jogszabály révén teljesülhet a Digitális évtized szakpolitikai program igen ambiciózus célja
- Fő tények és megállapítások
”
Forrás:
Mikrocsipek: A globális versenyben lemarad az Unió; Európai Számvevőszék; 2025. április 28.
Lásd még:
European Chips Act – Update on the latest milestones; European Commission, Shaping Europe’s digital future; 2025. április 25.
A csipekről szóló európai jogszabály; Európai Bizottság
