„Komoly kritikákat fogalmazott meg az Állami Számvevőszék friss elemzése az egyedi kormánydöntéseken alapuló állami támogatások kifizetéséről. Eszerint a kormány több szempontot nem vizsgált meg kellő körültekintéssel akkor, amikor döntött arról, hogy hol és milyen céllal létesüljön egy-egy beruházás – mondta az InfoRádióban Szabó Dániel, a Portfolio elemzője.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss elemzése éles kritikát fogalmaz meg a kormány stratégiájáról: a rendszer nemcsak eredményeket, hanem komoly kockázatokat is hordoz, sőt, egyes esetekben valós költségvetési torzításokat is eredményezhet. A jelentés részletesen vizsgálta a támogatások hátterét, indoklását, módszertanát és gazdasági hatásait, és egy átfogó reformjavaslatot is megfogalmazott.
„Az Állami Számvevőszék számos olyan pontot emelt ki a jelenlegi egyedi kormánydöntésekkel adott állami támogatásokkal kapcsolatban, amelyeket már többször hangoztattak elemzők is, szakértők is, és felróttak, hogy a magyar kormány amikor különböző külföldi beruházó társaságok támogatásáról dönt, akkor ezeket nem veszi figyelembe” – mondta az InfoRádióban Szabó Dániel, a Portfolio elemzője, és felidézte, hogy az elmúlt időszakban például az akkumulátorgyárak kapcsán is nagyon sokszor merültek fel környezeti és energiaellátásbeli aggályok, és az ÁSZ egyik kritikája az, hogy miután a kormány a támogatási döntések meghozatalakor a Magyar Beruházásösztönző Ügynökség modelljét alkalmazza, annak nem része az, hogy a környezeti és energetikai hatásokat megnézzék, vagy azt sem, hogy esetleg mennyi víz kell egy beruházáshoz.
Rámutatott az ÁSZ egy másik aggályára is: a hatástanulmány arra korlátozódik, hogy az adóbevételek hogyan változnak, a költségvetési megtérülésnek nem jár utána.
„Ha például teremt egy beruházás 4500 új munkahelyet egy megyeszékhely közelében, akkor még az alternatív költségeket is figyelembe kellene venni, vagyis azt, hogy mi történne, ha ezeket a költségvetési forrásokat valamilyen más állami feladatra fordítanák, és nem lenne-e esetleg akkor nagyobb haszna” – vetette fel az elemző.
A harmadik, amit elemzők sokszor emlegetnek: a járműiparban sok olyan állás jött létre, amelynek nem túl magas a hozzáadott értéke, a kormány viszont a „beszállítói kapcsolatokkal” érvelt, valamint a magyar cégek bekapcsolódási lehetőségével. „Viszont az Állami Számvevőszék szerint ezeknek a beszállítói kapcsolatoknak az értékelése nem történik meg megfelelően, és amikor ők érdeklődnek erről, akkor az állami beruházásösztönző ügynökség üzleti titokra hivatkozik, és nem adja át ezeknek az elemzéseknek a mélyebb részét” – nyomatékosította Szabó Dániel.
Az ÁSZ elemzése a 2020 óta eltelt időszakot vizsgálta, ez idő alatt több mint 10 ezer milliárd forintnyi nettó közvetlen tőkebefektetés érkezett Magyarországra. Ennek a pénznek azonban a kétharmada nem friss tőkeérkezést jelent, hanem újra befektetett jövedelmet, vagyis a már jelenlévő cégek ezt az összeget akár mondjuk a kapacitásaik bővítésére, béremelésekre vagy más egyéb tényezőkre, amelyek a termelésre kihatással lehettek, fordították; a közvetlen külföldi tőkebefektetések állománya 2024 második negyedévére egyébként a 2010 óta tartó időszakban elérte a 42 ezer milliárd forintot, viszont az ÁSZ által vizsgált időszakban ez valójában 2400 milliárd forint volt, és ehhez több mint 800 milliárd forintot ítélt oda különféle vállalati projektek támogatására a magyar állam.
Szerinte bár túlzás olyat állítani, hogy a pénzeket úgy osztotta el az állam, hogy nem vizsgálta teljeskörűen azt, hogy milyen környezeti problémákat kell orvosolni, hogyha létesül egy beruházás egy adott területen, milyen a megtérülése, mert ezeket az infrastrukturális szempontokat egyébként figyelembe veszik, és amikor az Európai Bizottság felé a magyar kormány kommunikálja az egyedi kormánydöntésen alapuló állami támogatásokat – ugyanis ezt Brüsszelben mindig engedélyeztetni kell a nagyobb összegű hozzájárulások és ösztönzők esetében –, akkor jellemzően az érvelésben fel szokott merülni az, hogy a lakosságnak komoly hasznot jelent az, hogy ezeket az infrastruktúrákat kiépítik.
Az ÁSZ-jelentés megállapítása szintén, hogy a magyar állam úgy áll neki ezeknek az építési terveknek, hogy abban mondjuk nem számol a környezeti hatásokkal – például a vakolatréteget nem a klimatikus viszonyokhoz igazítja –, de nem vizsgálják esetleg azt sem szempontként, hogy mi történne, ha a házépítés helyett mondjuk a meglévő ingatlant újítaná fel a tulajdonos.”
Forrás:
Elemző: súlyos kritikákkal illette az Állami Számvevőszék a kormányzati beruházástámogatások rendszerét; Infostart / InfoRádió; Sipos Ildikó; 2025. június 26.
ÁSZ-kritika a magyar állami beruházástámogatásokról (MP3)
Lásd még:
Lesújtó kritikával illeti a magyar gazdaságpolitika alapkövét az Állami Számvevőszék; Szabó Dániel; Portfolio.hu; 2025. június 26.
Joó István: torz képet fest az ellenzéki sajtó a hazai beruházásösztönzésről; Mandiner.hu; 2025. június 26.
Külföldi működőtőke beruházásokhoz nyújtott közvetlen költségvetési támogatások szempontrendszere, és azok érvényesülése – EKD támogatások odaítélésének vizsgálata; Elemzések; T/620; Állami Számvevőszék; 2025. április (PDF)
