„Hazánk 2020-ban iktatta törvénybe, hogy 2050-re klímasemlegessé válik. Ennek elérése ugyanakkor nem valósítható meg egyik napról a másikra, több évtizeden keresztül folyamatos elköteleződést és cselekvést igényel. A klímasemlegességi cél felé történő elmozdulás az egyik legfontosabb nemzeti érdekünk, nem csak klímapolitikai szempontból, hiszen ez az út számos társított előnnyel is jár, azzal együtt, hogy hozzájárul a klímaváltozás legsúlyosabb következményeinek elkerüléséhez. Azonban ahhoz, hogy elérjük a célt, nyomon kell követni a folyamatokat és a szakpolitika-alkotásban is reagálni kell azokra. A negyedik előrehaladási jelentés már négy év adatait (2020-2023) tartalmazza, vagyis kezdenek kirajzolódni a folyamatok a klímasemlegesség felé vezető hosszú úton.
Magyarország közepes teljesítményt nyújt a nemzetközi klímapolitikai rangsorokban.
Magyarország helyezése javult a Climate Change Performance Index (45/64) és az Environmental Performance Index (46/180) rangsorokban, de továbbra is a középmezőnyben maradt. A relatív klímateljesítményt értékelve viszont elmondható, hogy míg hazánk és a vizsgált referenciaországok a globális rangsorban csak a középmezőnyben helyezkednek el mind terület, mind népesség szempontjából, addig a gazdasági termelésük és főként az ÜHG kibocsátásaik szempontjából a felső egyharmadhoz tartoznak. Eszerint relatív összehasonlításban jelentős felelősséggel rendelkezünk a klímaváltozás elleni fellépés területén.Jelentősen csökkentek az ÜHG kibocsátások 2023-ban, de ezt a csökkenést azonban tartós szerkezeti intézkedésekkel kell megerősíteni, hogy hosszú távon is fennmaradjon.
2022-ről 2023-ra 9%-kal csökkentek Magyarország üvegházhatásúgáz-kibocsátásai, túlteljesítve ezzel a korábbi, 2030-ra kitűzött klímatörvényi célt is. A kedvező eredményhez hozzájárultak az energiaárak által ösztönzött beruházások és viselkedésváltozások, néhány szakpolitikai intézkedés, de döntő tényező volt a gazdasági visszaesés és az enyhe tél is.Javuló ágazati teljesítményeket figyelhettünk meg.
Az ÜHG kibocsátás szempontjából szinte minden ágazat javulást mutatott 2022 és 2023 között. Kivétel a földhasználati (LULUCF) szektor, ahol csökkent a szén-dioxid-elnyelés, de még mindig viszonylag kedvező a mértéke.Csökkent az adathiány mértéke.
Az értékeléshez használt 81 indikátor közül 30 esetében volt részleges adathiány, de csak 14 esetben volt ez olyan mértékű, hogy kizárta az értékelhetőséget. Ez az arány (17%) érdemi javulást mutat az előző évekhez képest. Az értékelhetőség fejlődését részben módszertani fejlesztések, részben új adatok elérhetősége segítette.Vegyes a kép a hosszú-távú trendekben.
A 11 vizsgált dimenzió közül csak három (Mezőgazdaság és földhasználat; Ipar; Épületek) halad megfelelő ütemben a 2050-es klímasemlegességi cél felé. Három dimenzióban lassú az előrehaladás (Energia, Finanszírozás, Technológia), kettő stagnál (Szén-dioxid kivonás, Klímakormányzás), kettőben romlás tapasztalható (Közlekedés, Életmód), és egy (Igazságos átmenet) nem értékelhető adathiány miatt. A technológiai területek húzzák előre a zöld átmenetet, míg a társadalmi-gazdasági („puha”) dimenziókban elmaradás látható.”
Forrás:
Magyarország Negyedik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése; Green Policy Center; 2025. június 25.
A Green Policy Center Negyedik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentésének letöltése
A Negyedik Előrehaladási Jelentés ábragyűjteményének letöltése
