Skip to main content

Találat: éghajlatpolitika

Kérdések és válaszok a vállalkozások bürokratikus terheinek csökkentését célzó uniós taxonómiai egyszerűsítésekről

„ A felülvizsgált szabályok értelmében a nem pénzügyi vállalatok mentesülnek a taxonómiához való igazodás vagy a taxonómiához való igazodás értékelése alól azon tevékenységek esetében, amelyek üzleti tevékenységük szempontjából nem minősülnek lényegesnek. Hogyan határozzák meg a lényegességet, és hogyan kell azt értékelni? A gazdasági tevékenységek akkor tekinthetők nem lényegesnek, ha halmozottan a vállalat teljes forgalmának, tőkekiadásainak (CapEx) vagy működési kiadásainak (OpEx) 10 %-a alatt keletkeznek. Ha a tevékenységek kumulatívan e 10 % alá esnek, a vállalat dönthet úgy, hogy nem értékeli, hogy ezek...

Read more

Az Európai Bizottság csökkenti a vállalkozásokra nehezedő uniós bürokráciát

„Az Európai Bizottság intézkedéscsomagot fogadott el az uniós taxonómia alkalmazásának egyszerűsítésére. Ez csökkenteni fogja az uniós vállalkozások adminisztratív terheit, ezáltal növelve az EU versenyképességét, miközben megőrzi az alapvető éghajlat-politikai és környezetvédelmi célokat. A taxonómiai rendelet 2020-ban lépett hatályba, és jelentéstételi követelményei 2022 óta alkalmazandók. A taxonómia azáltal, hogy közös fenntarthatósági referenciapontot biztosít a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok számára, támogatja azokat a beruházásokat, amelyek hozzájárulnak az uniós gazdaság fenntartható átállásához, összhangban az európai zöld megállapodás céljaival. A főbb egyszerűsítési intézkedések a következők:...

Read more

Kérdések és válaszok a 2040-re vonatkozó uniós éghajlat-politikai céljavaslatról

„1. Miért javasol most a Bizottság egy új, 2040-re vonatkozó uniós éghajlat-politikai célt?  Az európai klímarendelet keretében az EU és tagállamai kötelezettséget vállaltak arra, hogy az EU-t 2050-re az első klímasemleges kontinenssé teszik. A klímarendelet meghatározta a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig legalább 55 %-kal történő csökkentésére vonatkozó első köztes célt, és előírja a Bizottság számára, hogy tegyen javaslatot egy következő, 2040-re vonatkozó köztes célértékre a klímasemlegességhez vezető, elfogadott út folytatása érdekében. Erre a javaslatra a Párizsi Megállapodás első globális értékelését követően van szükség,...

Read more

Az Európai Bizottság javasolja a klímarendelet módosítását, új utat határoz meg a 2040-es célok eléréséhez

„Az Európai Bizottság ma javaslatot tett az európai klímarendelet módosítására. A módosítás 2040-re a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1990-es szinthez viszonyított 90%-os csökkentésére irányuló uniós éghajlat-politikai célt határoz meg, a 2024–2029-es időszakra vonatkozó bizottsági politikai iránymutatásban foglaltaknak megfelelően. Ez kiszámíthatóságot biztosít a befektetőknek, elősegíti az innovációt, megerősíti az európai vállalkozások ipari vezető szerepét, és javítja Európa energiabiztonságát. Az e héten közzétett legutóbbi Eurobarométer felmérés azt mutatta, hogy a polgárok határozottan támogatják az uniós éghajlat-politikai fellépést, ami erős felhatalmazást jelent arra, hogy tartsuk a tiszta...

Read more

Magyarország Negyedik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése

„Hazánk 2020-ban iktatta törvénybe, hogy 2050-re klímasemlegessé válik. Ennek elérése ugyanakkor nem valósítható meg egyik napról a másikra, több évtizeden keresztül folyamatos elköteleződést és cselekvést igényel. A klímasemlegességi cél felé történő elmozdulás az egyik legfontosabb nemzeti érdekünk, nem csak klímapolitikai szempontból, hiszen ez az út számos társított előnnyel is jár, azzal együtt, hogy hozzájárul a klímaváltozás legsúlyosabb következményeinek elkerüléséhez. Azonban ahhoz, hogy elérjük a célt, nyomon kell követni a folyamatokat és a szakpolitika-alkotásban is reagálni kell azokra. A negyedik előrehaladási jelentés már...

Read more

Az Európai Bizottság elfogadta a tisztaipar-megállapodás végrehajtását segítő új állami támogatási keretet

„Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta a tisztaipar-megállapodás végrehajtását segítő új állami támogatási keretet (a továbbiakban: a tisztaipar-megállapodás állami támogatási kerete), amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy előmozdítsák a tiszta energia fejlesztését, az ipari dekarbonizációt és a tiszta technológiát. A tisztaipar-megállapodás állami támogatási kerete meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal összhangban támogatást nyújthatnak bizonyos beruházások és célkitűzések megvalósításához. A keret alapján a Bizottság engedélyezni fogja a tagállamok által a tiszta ipar fellendítése...

Read more

Az Alkotmánybíróság „salamoni döntése”: valójában ez nem a győzelem, de egy nagy lehetőség

„Az Alkotmánybíróság „salamoni döntése” esélyt teremt egy átfogó, a jövő generációk, vagyis gyermekeink és unokáink érdekeit is kellően figyelembe vevő, és a klímaváltozás elleni fellépés komolyságát a helyén kezelő törvény elfogadására. Részletes értékelés 1) Az Alkotmánybíróság (AB) salamoni döntést hozott azzal, hogy a nyúlfarknyi klímatörvénynek csak egy elemét, a 2030-as üvegházhatású gáz kibocsátási részcélra vonatkozó vonatkozó paragrafusát semmisítette meg. Ezzel ugyanis hatályban maradnak a jogszabály alapvető keretei: mindenekelőtt a 2050-es klímasemlegességi cél. Ez mindenképp pozitív, de ugyanígy a „nemzeti klímapolitika” vitatható elvei...

Read more

Vajon megfér-e egymással a versenyképesség és a fenntarthatóság?

„Nemrég mutatta be az Európai Bizottság az úgynevezett Versenyképességi Iránytűt, valamint azóta megérkezett a Tiszta Ipari Stratégia is. Ezek a kezdeményezések reagálnak a nagyipari lobbi érveire, amelyek szerint az EU a zöld intézkedésekre való fókuszálás miatt „elvesztette versenyképességét”. A versenyképesség erősítése közben azonban nem tűnnek el a környezeti kihívások, sőt azok egyre erősebbek. De vajon megfér-e egymással ez a két cél? Az Európai Zöld Megállapodás az utóbbi években folyamatos kritikák tárgya volt ipari és kormányzati szereplők részéről. Az autóipar aggályait a szigorú...

Read more

A lengyel uniós elnökség klímapolitikai prioritásai

„A magyar uniós elnökséget követően Lengyelországé a főszerep az Európai Unió Tanácsában 2025 első félévében. Varsó – hasonlóan Budapesthez – legfőbb prioritásai közé nem emeli az éghajlatvédelmet, ugyanakkor számos kisebb törekvést megneveztek a területen. 2025 januárjától Lengyelország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki pozícióját, az új évvel pedig újabb elnökségi trió, a lengyelek mellett a dán és a ciprusi tisztségviselők is szerves részét képezik az európai uniós ügyeknek. Mind a lengyel programban, mind a trió közös programjában kiemelt szereppel bír...

Read more

Általános célok a nemzetközi klímadiplomáciában

„Formálisan először 2024. október 14-én ülésezett az Európai Unió Tanácsának környezetvédelmi formációja a magyar elnökség kezdete óta. A legfontosabb feladat megvalósult, elfogadták az Európai Unió tárgyalási álláspontját többek között a novemberi COP29 klímaváltozással foglalkozó konferenciára. Továbbra is jelentős hiányosságok láthatók egyes területeken. Az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa a magyar elnökség júliusi informális ülése után október 14-én tartotta első formális, vagyis hivatalos napirenddel zajló ülését Luxembourgban. Ez az alkalom lehetőséget nyújtott többek között az Európai Unió az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) 29. Részes Felek Konferenciáján (COP29),...

Read more
Page 1 of 3 1 2 3