„Miközben Brüsszel költségvetésének átalakítására készül, a mezőgazdasági vezetők a szűkülő források, a változó szabályok és a növekvő nemzeti ellenőrzés miatt aggódnak.
Az Európai Bizottság által az EU költségvetésének tervezett hosszú távú átalakítása számos ágazatban bizonytalanságot kelt, különösen igaz ez a mezőgazdasági termelőkre, akik továbbra is az uniós pénzek legnagyobb kedvezményezettjei.
A következőket tudjuk eddig arról, hogy a többéves pénzügyi keretként ismert költségvetés hogyan fogja befolyásolni a következő közös agrárpolitikát (KAP). A reformok bejelentése július 16-án várható.
A kétpilléres szerkezet
Az EU költségvetési reformjának korai tervezetei a KAP-alapok rugalmas „Egységes Nemzeti Tervbe” történő összevonását vizsgálták a kohéziós eszközök mellett.
Hansen mezőgazdasági biztos azonban a közelmúltban kijelentette, hogy a Bizottság továbbra is egyértelműen fenntartja a mezőgazdasági termelőknek nyújtott jövedelemtámogatást – a közös agrárpolitika első pillérét.
A gazdák fő aggodalma az volt, hogy a vidékfejlesztési pénzek – a második pillér – kénytelenek lennének versenyezni a kohéziós alapokkal. Jan Olbrycht, Piotr Serafin költségvetési biztos különleges tanácsadója szerint ez a veszély most már nem áll fenn. „Megvan a KAP, amely valószínűleg szétválasztásra kerül a két pillérrel együtt… Az a kezdeményezés, hogy a vidékfejlesztés a kohéziós politikához kerülhet, véget ért” – mondta a Régiók Bizottsága legutóbbi ülésén.
Az igazi bizonytalanság most az, hogy mennyi pénz kerül a második pillérbe, és hogy az elkülönített alap lesz-e, vagy továbbra is ki lesz téve az átcsoportosítási kezdeményezéseknek.
Hansen többször is helyeselte a jelenlegi kétpilléres struktúra megőrzését. Az uniós mezőgazdasági miniszterekkel Varsóban tartott találkozón, majd a Régiók Bizottságában is egyértelművé tette, hogy hiba lenne a kétpilléres rendszer megszüntetése.
„Nem lenne bölcs dolog kidobni ezt az eszköztárat” – mondta.Több hatalmat a fővárosoknak
A KAP legutóbbi reformja óta a nemzeti kormányok saját stratégiai terveik révén nagyobb szerepet vállaltak a mezőgazdasági politika alakításában – ez a szerep 2027 után várhatóan még inkább megnő.
Egy rendezvényen Gijs Schilthuis, a Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságának (DG AGRI) fenntarthatóságért felelős igazgatója elmondta, hogy a Bizottság nagyobb rugalmasságot kíván biztosítani a tagállamok számára, hogy a zöld szabályokat és ösztönzőket a helyi realitásokhoz igazítsák.
A Bizottság májusi egyszerűsítési csomagja már javasolta, hogy a nemzeti kormányok nagyobb mozgásteret kapjanak a KAP nemzeti terveinek felülvizsgálatára.
Elkötelezett, de megtizedelt?
Míg a többéves pénzügyi keret összességében továbbra is nyomás alatt van, a KAP várhatóan továbbra is „külön költségvetést” kap majd – mondta Hansen az Euractivnak.
Olbrycht szerint a KAP költségvetése „biztosan nem lesz nagyobb”, és valószínűleg a mezőgazdasági politikát sem kímélik a megszorítások.
Az Euractiv által megkérdezett források szerint a KAP finanszírozása 15-20%-kal csökkenhet, a költségvetés átcsoportosításától függően. A korlátozott lehetőségek – a nemzeti hozzájárulások emelése, új uniós saját források létrehozása vagy a programok csökkentése – mellett elkerülhetetlennek tűnik a mezőgazdasági finanszírozásra nehezedő nyomás.
Időzítés
Az időzítéssel kapcsolatban is van bizonytalanság. A jelenlegi KAP végrehajtását három rendelet szabályozza: a nemzeti stratégiai tervek, a közös piacszervezés (KPSZ) és a horizontális rendelet.
Tavaly Hansen célzott változtatásokat javasolt a közös piacszervezéssel kapcsolatban, hogy növelje a mezőgazdasági termelők alkupozícióját az élelmiszerláncban. Az ezzel kapcsolatos munka még folyik.
Eközben a nemrégiben javasolt KAP-egyszerűsítési csomag a nemzeti stratégiai tervek és a horizontális rendelet módosítását is tartalmazza – ezekről is még folynak a tárgyalások.
Továbbra sem világos, hogy a Bizottság hogyan kívánja elindítani a KAP szélesebb körű reformját, miközben a meglévő jogszabályok egyes részeiről is még tárgyalások folynak. Több forrás szerint a július 16-án bejelentendő többéves pénzügyi keretcsomag valószínűleg tartalmaz majd egy rendeletet az egységes alapról, valamint egy KAP-fejezetet, amely a nemzeti stratégiai tervek és a horizontális rendelet alapvető új elemeit vázolja fel. A közös piacszervezés módosításai később, az ősz folyamán következhetnek.
Ebben az esetben a KAP teljes körű átalakítása egyre valószínűtlenebbnek tűnik.
A botoktól a répáig
Mivel a Zöld Megállapodás és a „Farm to Fork” gyakorlatilag eltűnt, a környezeti feltételek várhatóan már nem lesznek a 2027 utáni KAP központi elemei. Az egykor a mezőgazdasági termelőkkel szemben támasztott ökológiai követelmények közül sokat 2024-ben csökkentettek vagy eltöröltek a bürokrácia csökkentése érdekében.
Hansen nem csinált titkot a váltásból. Elmondása szerint a következő KAP a büntetések helyett az ösztönzőkre fog összpontosítani – „a botról a répára vált”. A Régiók Bizottságában elmondta, hogy ez nem forradalom, hanem „evolúció”, amely valószínűleg a májusi egyszerűsítési csomagra épül.
Véleménye szerint a KAP-alapoknak a „leginkább rászorulókat” kell megcélozniuk, azaz a fiatal, új és kisgazdálkodókat. De ha több pénzt irányítanának át ezekre a csoportokra, az máshol megszorításokat igényelne – tette hozzá.
A megoldás szerinte az lenne, ha a legnagyobb gazdaságoknak nyújtott kifizetéseknek felső határt szabnának, és erősebb „degresszivitást” vezetnének be – ahol a kifizetések a mezőgazdasági támogatások összegének növekedésével párhuzamosan csökkennének. Javaslata máris megosztja az EU fő mezőgazdasági csoportjait.”
Forrás:
Öt tudnivaló az EU következő mezőgazdasági alapjáról; Halmos B. Ágnes; Magyar Mezőgazdaság; 2025. július 8.
Lásd még:
Five things to know about the EU’s next farm fund ; Angelo Di Mambro, Sofia Sanchez Manzanaro; Euractiv; 2025. július 3.
