„Hatályba léptek az európai mesterséges intelligenciát szabályozó jogszabályok kulcsfontosságú részei. Washington és az amerikai tech-óriások nem adták fel összehangolt támadásukat e szöveg, és általában az európai digitális szabályozás ellen.
Az európai technológiai jogszabályok hatályban maradnak annak ellenére, hogy mind a Trump-adminisztráció, mind az Atlanti-óceán mindkét oldalán számos nagyvállalat tiltakozik ellene. Így van ez a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendelet esetében is, , amely a világ egyik legambiciózusabbja ezen a területen, és amelynek egyes központi rendelkezései augusztus 2-án, szombaton léptek hatályba, alig több mint egy évvel a szöveg végleges elfogadását követően.
Ez vonatkozik a kormányzásra vonatkozó részre is. A 27 tagállamnak jeleznie kell az Európai Bizottságnak, hogy mely nemzeti hatóságok lesznek illetékesek a szabályok megfelelő alkalmazásának felügyeletére. A szolgáltatók így szigorúbb felügyelet alá kerülnek – bár ez egyelőre csak elméleti síkon létezik azokban a tagállamokban, amelyek eddig még nem jelölték ki az ezzel a feladattal megbízott szerveket. Ugyanezen okból kifolyólag a szankciórendszer – amely szintén augusztus 2-től lépett hatályba – nem feltétlenül lesz azonnali hatással. Miután teljes mértékben működőképessé válik, a szolgáltatók akár globális forgalmuk 7%-át kitevő büntetésekkel is szembesülhetnek, ha nem tartják be a rendeletben felsorolt és már most jogilag alkalmazandó tilalmakat.
Ezek a tilalmak a bűnözői magatartást előrejelző szoftverek forgalmazásától az életkorral vagy fogyatékossággal kapcsolatos „sebezhetőségek” kihasználásán át az arcfelismerési adatbázisok létrehozásáig terjednek. A legjellemzőbb intézkedések az általános célú mesterséges intelligencia rendszerekre vonatkoznak, ideértve az OpenAI ChatGPT, a Google Gemini és az Elon Musk tulajdonában lévő xAI Grok kép- és szöveggeneráló modelljeit. A fejlesztőknek a hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk a programjaik architektúrájáról szóló műszaki dokumentációt, és átláthatóvá kell tenniük a programok betanításához használt adatokat. „Ezek a szabályok azt jelentik, hogy az MI-modellek képzésének módjáról szóló információk egyértelműbbek lesznek, a szerzői jogok védelme jobban biztosított lesz, és az MI fejlesztése felelősségteljesebb módon fog történni” – véli a Bizottság.
Az MI-törvény útja még nem ért véget, végrehajtásának ütemezése 2027 augusztusáig tart. 2026-ban új kötelezettségek vonatkoznak majd a „magas kockázatú” MI-rendszerekre, amelyeket azért sorolnak ebbe a kategóriába, mert érzékeny területeken, például az oktatásban, az energetikai infrastruktúra kezelésében vagy a határellenőrzésben használják őket. Ráadásul még a szöveg körüli viták sem értek véget, mert a magánszektor egy része – köztük nagyon nagy európai vállalatok is – fel szeretnék függeszteni, míg a szerzői jogokat védő szervezetek éppen ellenkezőleg, túl óvatosnak tartják.
Több nemzetközi szerzői, előadóművész, kiadó és producer szervezet fejezte ki csalódottságát, mert a jogszabály szerintük nem védi a szellemi tulajdonjogokat. Ez az elégedetlenség egyaránt vonatkozik „a bevált gyakorlatokról szóló kódexre, valamint az Európai Bizottság által az MI-ről szóló európai rendelet 53. cikke alapján közzétett iránymutatásokra és a képzési adatok kellően részletes összefoglalásának modelljére. A tárgyalási folyamat során tett jelentős erőfeszítéseik ellenére a végső eredmények egyáltalán nem felelnek meg az ágazataink által folyamatosan felvetett alapvető aggályoknak” – állítja egy közös nyilatkozatban 38 vezető világszintű jogtulajdonos szervezet. „Az eredmény nem jelent kiegyensúlyozott kompromisszumot. Ez „egy elszalasztott lehetőség a szellemi tulajdonjogok jelentős védelmének biztosítására a generatív mesterséges intelligencia fejlesztésének kontextusában”. Sőt, az MI-törvény „nem tartja be az európai mesterséges intelligencia-rendeletben megfogalmazott ígéretet”.
Az aláírók szerint az eredmény „kizárólag azon generatív MI-modellek szolgáltatóinak kedvez, akik folyamatosan megsértik a szerzői jogokat, hogy modelleiket betanítsák”. Hozzáteszik: „Ez a rendelet végrehajtási intézkedéscsomag megfosztja a kulturális és kreatív iparágainkat, amelyek az Európai Unió bruttó hazai termékének közel 7%-át adják és közel 17 millió szakembert foglalkoztatnak, a generatív MI-szolgáltatók javára.” Emlékeztetnek arra, hogy a generatív mesterséges intelligencia modellek fejlesztésével kapcsolatos károk, amelyeket „a kulturális és kreatív ágazatoknak okoznak, valamint a velük szembeni tisztességtelen verseny már mindennap látható”. A magatartási kódex nem más, mint „a rendelet céljainak elárulása”, mivel nem garantálja sem „a méltányos és megvalósítható egyensúlyt”, sem „a szerzői joggal védett művek megfelelő átláthatóságát”. A koalíció ezért felkéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a tervezetet, és felszólítja az Európai Parlamentet és a tagállamokat, mint társjogalkotókat, hogy vonják vissza ezt a folyamatot.
Az általános célú modellek szolgáltatói számára készült gyakorlati kódex egy olyan specifikáció, amelynek célja, hogy segítse a vállalatokat a megbízhatóságuk bizonyításában. Nem váltott ki túl nagy lelkesedést a technológiai óriások körében, habár a legtöbbjük aláírta, de néhányan nem voltak túl lelkesek. A Google július 30-án jelentette be, hogy aláírja a kódexet, de az egyik legfőbb vezető, Kent Walker kijelentette, hogy „aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az MI törvény és a kódex gátolhatja az MI bevezetését Európában”. A Facebook és az Instagram anyavállalata, a Meta nem is írta azt alá. Joel Kaplan, a vállalat „globális ügyekért” felelős vezetője sajnálatosnak nevezte a szövegben szereplő „bizonytalanságokat”. Azzal, hogy figyelmen kívül hagyta ezt a jegyzéket, a Mark Zuckerberg által alapított, a trumpizmushoz újonnan csatlakozott csoport nem sértette meg a törvényt: függetlenül attól, hogy aláírják-e vagy sem, a tech-óriásoknak minden esetben be kell tartaniuk az európai követelményeket. Ez a döntés azonban megerősíti a közösségi média óriásvállalat irányváltását, amely az európai jogszabályokkal szemben agresszívebb lobbizási taktikát és nyilvános kommunikációt alkalmaz. A hangnemváltozást a megfigyelők nagyjából Donald Trump Fehér Házba való visszatérésével időzítik.
„Az Európai Unió következetlen, korlátozó és kontraproduktív megközelítése a mesterséges intelligencia terén éles ellentétben áll Trump elnök innovációt támogató vezetői stílusával” – kritizálta a törvényt Joel Kaplan. Ez utalás az amerikai elnök július 23-i bejelentésére, amelyben egy átfogó, az MI fejlesztését célzó tervet mutatott be, amelynek célja a szabályozási akadályok eltávolítása az Egyesült Államok globális vezető szerepének megerősítése érdekében. Július 25-én, pénteken a Meta egy másik európai rendeletet is bírált, amely az internetes politikai hirdetéseket szabályozza, és nem is kíván megfelelni neki, ezért a cég nem fog politikai hirdetéseket közzétenni az EU-ban.
Washington és Brüsszel között nem egyszerű stílusbeli ellentétről van szó, hanem két világ ütközéséről. Donald Trump és társai folyamatosan támadják az európai szabályozást, amelynek az MI-törvény csak egy része. A legfontosabb célpontok között szerepelnek a digitális szolgáltatásokról szóló irányelvek (amelyek a tartalmakat szabályozzák) és a digitális piacokról szóló irányelvek (amelyek a platformok gazdaságát szabályozzák). Mindezeket a szövegeket a legutóbbi brüsszeli politikai ciklusban fogadták el, amely a 2024. júniusi európai választásokkal ért véget.
„Az Egyesült Államok nagyon erős nyomást gyakorol” – jegyzi meg Brando Benifei olasz európai parlamenti képviselő (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége), aki az Európai Parlament mesterséges intelligencia tárgyalásainak egyik vezetője, és emellett az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokért felelős delegáció elnöke is. Az Európai Bizottság többször is kijelentette, hogy az európai szabályozás nem képezi tárgyalási alapot a Brüsszel és Washington közötti kereskedelmi tárgyalások során, mert a kontinens szuverenitása forog kockán. Az amerikai és az európai delegációk közötti tárgyalások azonban még nem zárultak le. A Donald Trump és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által július 27-én kötött megállapodás több kérdést nyitva hagyott, különösen az acél- és alumíniumipar területén.
Az erejében biztos Trump-adminisztráció nem adta fel azt az elképzelést, hogy rábírja az európaiakat a meghátrálásra. A digitális szolgáltatások és „az amerikai technológiai vállalatok elleni támadás továbbra is napirenden lesznek” – közölte Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter és üzletember július 29-én, kedden a CNBC csatornának adott interjúban. „Túl messzire mennek” – panaszkodott a német konzervatív Axel Voss, aki részt vett az MI-törvényről szóló tárgyalásokon az Európai Parlamentben. „Nem adhatjuk fel értékeinket, a demokráciát és a jogállamiságot.” Az Európai Bizottságnak év végéig be kell mutatnia a digitális jogszabályok egyszerűsítését célzó intézkedéseket.””
Forrás:
Részben hatályba lépett az európai MI-szabályozás; SG.hu; 2025. augusztus 5.
