„Miért nem lehet jogi személy képviseletében vagy szakmai (üzleti) célra használni a DÁP eAláírást?
Többen teszik fel ezt a kérdést, sőt hovatovább, olvasva az eIDAS rendeletet, amellett érvelnek, hogy nincs tiltó szabály.
Csakhogy az a helyzet, hogy van. Attól, hogy egy jogszabály nem tartalmazza azt a fordulatot, hogy „tilos”, vagy „kizárólag”, vagy „nem szabad”, „nem lehet”, még simán megfogalmazhat tiltó szabályt.
Például a KRESZ 48. § (14) bekezdése így szól: „A nehéz tehergépkocsik e rendelet eltérő rendelkezése hiányában lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek.” Ez egyik fenti fordulatot sem tartalmazza, mégis azt jelenti, hogy nehéz tehergépkocsik nem közlekedhetnek alsóbb rendű úton.
Sőt, hiába engedi, hogy nehéz tehergépkocsik autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedjenek, mégis a közúti közlekedésről szóló törvény alapján útdíj fizetésére kötelesek ezeken az utakon is.
Miért?
Mert így döntött a jogalkotó.
A jogszabályok értelmezéséhez nem elegendő egy jogszabályt elolvasni, hanem az adott jogszabály rendelkezéseit a többi jogszabályi rendelkezéssel együtt, végső soron az egész jogrenddel összhangba illesztve kell értelmezni.
Az Európai Unió 27 tagállama pedig konszenzussal úgy döntött, hogy az elektronikus aláírások piaci szolgáltatások. Egységes belső piacot hozott létre az ún. bizalmi szolgáltatások tekintetében, ahol a tagállamoknak nincs jog(hatóság)a eltérő szabályokat hozni.
Senkit nem szeretnék untatni azzal, hogy eljogászkodom a kérdést, és beidézem az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSZ – gyakorlatilag az EU egyik „Alaptörvénye”) rendelkezését a tiltott állami támogatásról, vagy az eIDAS rendelet rendelkezéseit az egységes belső piacról és az állam által ingyenes biztosított minősített elektronikus aláírásról (és így a DÁP eAláírásról).
Annyit kell csak megértetni (vagy legalábbis elfogadni), hogy az Európai Unió tagállamai közösen úgy döntöttek, hogy az elektronikus aláírás (fizetős) piaci szolgáltatás.
Ez a főszabály.
Az már kivételszabály, hogy az eIDAS kötelezi a tagállamokat, hogy a tagállami állampolgárok részére magáncélra ingyenesen adjanak minősített elektronikus aláírást. De hogy a kivételszabály ne rontsa le a főszabályt, így az ingyenes aláírás használatát kizárólag természetes (magán)személyek számára, magáncélra teszi lehetővé.
Ez a szabály. Itt felesleges más logikát, vagy analógiát keresni. Ahol nem engedi a jog az ingyenes aláírást használni, ott nem lehet. Ahogy a nehéz tehergépkocsik is tudnak alsóbb rendű úton közlekedni, de ha a tiltás ellenére megteszik, akkor annak a jogkövetkezményeit viselni kell.”
Forrás:
A DÁP eAláírás kizárólag magánszemélyként, magáncélra használható; Kósa Ferenc; Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ); 2025. október 19.
