„Rekordrészvételt hozott a Modern Gyárak Éjszakája: 128 gyár, üzem nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt. Szabados Richárd államtitkár arról beszélt, hogy a vállalkozásoknak 2800 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érhető el, ám fontos annak jó felhasználása is: e tekintetben nem túl jó üzenet, hogy a cégek kétharmada nem költ K+F-re, pedig a jövő versenyképessége ezen múlik.
Összesen 2 800 milliárd forintnyi hazai és uniós fejlesztési forrás áll a hazai vállalkozások rendelkezésre fejlesztéseik megvalósítására különböző konstrukciókban. Ezeken belül éves szinten mintegy 550 milliárd forint az a támogatás jellegű vagy vállalkozói terheket közvetlenül csökkentő elem, amely valódi könnyítést ad a cégeknek – mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozásokért felelős államtitkára Szolnokon a Béres Gyógyszergyárban a Modern Gyárak Éjszakája programsorozat megnyitóján.
Komolyabban kell támaszkodni a külső finanszírozásra
Szabados Richárd arra is figyelmeztetett, hogy a magyar kkv-k külső finanszírozási aránya továbbra is alacsony: mindössze 12 százalék, miközben az EU-átlag 30 százalék, globálisan pedig a cégek 40 százaléka vesz igénybe külső finanszírozást fejlesztéseinek megvalósítására. Ezért a kormány célja a forráshoz jutás további egyszerűsítése.
Ami technológiai fejlesztéseket illeti, az államtitkár emlékeztetett: infrastruktúrában Magyarország kifejezetten jól áll. A hálózati lefedettség, az adatátviteli kapacitások, az adattárház-fejlesztések, valamint a mobilfrekvenciák terén az ország európai összevetésben is erős pozícióban van.
A hazai vállalatok megfelelő számban alkalmaznak IT-szakembereket, de – tette Szabados Richárd – a cégek nem csatornázzák vissza a megszerzett tudást a szervezeti működésbe. Gyakori jelenség, hogy egy-egy projektre felvesznek szakembereket, de a projekt lezárultával a tudás „kiesik a rendszerből”.
Az innovációt áldozzuk fel a költségcsökkentés oltárán
A legnagyobb gondot azonban a vállalati K+F-beruházások hiánya jelenti. Szabados szerint a cégek kétharmada az elmúlt két évben egyáltalán nem fektetett be kutatás-fejlesztésbe, mert annak megtérülése távolabbi, miközben rövid távon költségként jelenik meg. „Ha csökken a bevétel, mindenki a költséget fogja meg. Csakhogy a K+F a jövő” – fogalmazott az államtitkár, aki szerint ha ma nem történik beruházás az innovációba, annak árát a következő évek növekedésének elmaradásával fizetjük meg.
A hosszú távú versenyképesség így szerinte a technológiai fejlesztésen, a kutatás-fejlesztésen és a szakmai tudás átadásán múlik – ebben pedig a Modern Gyárak Éjszakája kiemelt szerepet játszik. Az idén rekordrészvétellel, 128 gyár és üzem virtuális vagy fizikai megnyitásával zajlott pénteken az immár 9. alkalommal megrendezett programsorozat. A cél változatlan: testközelbe hozni a hazai innovációt, a gyártási folyamatokat és azokat a tudásbázisokat, amelyek a magyar gazdaság versenyképességének alapjai.
Szabados Richárd szerint a gyárak megnyitása egyszerre szakmai és versenyképességi üzenet, hiszen a magyar vállalkozásoknak most „gyakorlati, kézzel fogható bizonyítékot” kell mutatniuk arra, hogy haladnak a technológiai fejlődéssel.
A fejlesztési források mellett a tudásba való beruházás a kulcs
Kovács-Toperczer Kata, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetője arról beszélt, hogy a rendezvény „emblematikus példája” annak, hogyan válik az uniós támogatás kézzelfoghatóvá a magyar vállalkozások fejlődésében. Kiemelte, hogy az EU a versenyképesség erősítését tekinti az egyik legfontosabb feladatnak, és ennek megfelelően támogatja a digitális, technológiai és energetikai modernizációt, valamint a vállalati innovációt.
Szalay Ferenc, Szolnok és térsége fejlesztéséért felelős miniszteri biztos történelmi perspektívába helyezte a rendezvényt. Felidézte, hogy a rendszerváltás után a város ipara gyakorlatilag összeomlott, közel 10 ezer munkahely tűnt el, a munkanélküliség pedig 20% körül alakult. Mára a város gazdasága stabil: a munkanélküliség 4%, a város bevétele pedig közel 1 milliárd forinttal nőtt egyetlen év alatt. Szalay szerint a jövő kihívása a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek teremtése és a városból elszármazott, képzett fiatalok visszacsábítása. Ehhez a gyártóipar és a K+F-fejlesztések erősítése nélkülözhetetlen.
Generációkon átívelő magyar sikertörténet
A házigazda Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár elnöke arra emlékeztetett, hogy a vállalat egyetlen termékkel, a Béres Cseppel indult, amelyet a ’70-es években még a családi otthonban készítettek. A szolnoki gyár 1996-os megépítése óta viszont folyamatos a fejlődés: 25 milliárd forintot meghaladó beruházással, fejlesztőlaborral, korszerű raktárkapacitással és modern gyártástechnológiával bővült a vállalat.
A Béres ma 150 különböző készítményt gyárt, és Magyarország egyik legismertebb egészségmegőrző márkája. Béres Marcell hangsúlyozta: a cég filozófiája változatlan – csak olyan terméket adnak ki a kezükből, amit saját családtagjaiknak is ajánlanának.
A Modern Gyárak Éjszakája idei programjához olyan közönségkedvenc vállalatok csatlakoztak, mint a Coca-Cola HBC, a Suzuki, a Caola vagy a Márka. Idén először nyitotta meg kapuit a Béres, a Michelin nyíregyházi gyára, a Soproni Sörgyár és a Magyar Vagon Vasút Zrt. is.
A gyárlátogatások személyesen, online és videós formában is elérhetők, így bárki bepillanthat az ország legmodernebb üzemeinek működésébe – a robotizált gyártósoroktól a logisztikai rendszereken át a minőségbiztosítási folyamatokig.”
Forrás:
Valami készül az iparban: nagyon izgalmas korszakba léphetnek a magyar vállalatok; Nagy László Nándor; Economx; 2025. november 15.
