„A tizenkétmilliós lélekszámú kelet-kínai Hangcsou (nemzetközi átírással Hangzou) néhány év leforgása alatt festői városból high-tech központtá vált. MI-fejlesztésekben csak Peking előzi meg, miközben negyedik éve tartja előnyét a déli IT-fellegvár Sencsennel szemben. A diadalmenet számos nagy vállalkozásnak (köztük a helyi székhelyű Alibabának), valamint a „hat kis sárkányként” emlegetett cégeknek köszönhető.
Hangcsou felemelkedése
A viharos fejlődés az 1990-es évek elején kezdődött: ekkor alapították a Csúcstechnológiai Ipari Fejlesztési Zónát, amely mára az ország egyik legmeghatározóbb high-tech innovációs központjává, Kína „Szilícium-völgyévé” vált. A gyorsan fejlődő város GDP-je már 2019-ben megelőzte Argentínáét és a legnagyobb afrikai gazdaságét, Nigériáét. (Előbbi lakossága akkor nagyjából 45 millió, utóbbié 210 millió fő volt.)
Gyors növekedésben
Az internetes iparág berobbanásától kezdve számos programozó érkezett más városokból, például a közeli Sanghajból és Pekingből. Hangcsou több iparágban megkerülhetetlen szereplő, a korai 2020-as évek óta a gazdasági növekedést egyértelműen a digitális és a kreatív/kulturális szektorok hajtják. A 2020-as évek elején kétszer is az első helyen végzett a kínai városok növekedési potenciálját mérő felmérésekben. 2023-ban Hangcsou a 10. volt azon a listán, amelyik azt mutatja, hogy a globálisan legnagyobb 500 vállalat (Fortune Global 500) közül mennyi tart fenn irodát egy adott városban.
Intelligensváros-projektek futnak, jó úton jár a gazdaság digitalizálásában, és öles léptekkel halad a készpénzmentesség felé. Az Alibaba mellett más tech-nagyágyúk is – a NetEase, az Ant Group, a Geely és a HikVision stb. – a Kelet-kínai tenger menti metropoliszból irányítják tevékenységüket.
Sencsen beelőzése és Peking megközelítése azért történhetett meg, mert Hangcsou nagyobb adókedvezményeket és támogatást ad startupoknak, jobb tehetséggondozási csatornákat tart fenn, ösztönzi a magán- és az állami szektor együttműködését, valamint sokat költ IT-erőforrásokra és más infrastruktúrákra. Nemrégiben közzétette középtávú fejlesztési tervét, amelyben a mesterséges intelligencia és a robotika mellett egy harmadik exponenciális technológiára, a szintetikus biológiára összpontosít.
Kis sárkányok otthona
A város nevezetessége a hat kis sárkánynak becézett, élvonalbeli technológiai vállalat. Ezek közül öt (BrainCo, Deep Robotics, DeepSeek, ManyCore, Unitree Robotics) főként mesterséges intelligenciát és az ahhoz kapcsolódó technológiákat (térbeli intelligencia, agy-számítógép interfészek), illetve robotokat fejleszt, míg a hatodik (Game Science) a játékiparban utazik. Látványos eredményeik után a városra még jobban illik az „MI melegágya” minősítés.
Természetesen oka van annak, hogy a technológiai startupok jól érzik magukat Hangcsouban. Iparági szakértők és egyetemi kutatók szerint a város felemelkedése az évekig tartó alapozó munka törvényszerű eredménye. Hajtóerőként Hangcsou tehetségbázisát, az internetrobbanás idején kiépített ipari ökoszisztémát, az erős politikai támogatást és az üzletbarát környezetet azonosítják.
A könnyen hozzáférhető számítási kapacitásokat az Alibaba Cloud, Kína legnagyobb felhőplatformja biztosítja. A városban működik a Zheijang (Csöcsiang) Egyetem, amely nemcsak a képzett munkaerő utánpótlását biztosítja, de szellemi műhelyként és inkubátorként is funkcionál: a hat sárkányból négyet az itteni egyetemről kikerült végzett hallgatók alapítottak.
A jó munkaerőt pedig megbecsülik. A városban munkát kereső diplomások egy hetet ingyen tölthetnek a kormány által működtetett szállások valamelyikén. Ha valakit kiemelten tehetségesnek minősítenek, lakhatási költségeit és napi kiadásait komoly pénzösszegekkel támogatják.
A város éves bevételének tizenöt százalékát technológiai beruházásokra fordítja. Amikor a Game Science kifogyott az irodaterületből, biztosítottak nekik helyet, két épületet pedig az esetleges további bővülés miatt tartottak üresen három évig.
Miből lesz a Szilícium-völgy?
Az iparág (no és persze a politika) hajlamos minden olyan területre „új Szilícium-völgyként” tekinteni, ahol megtelepedik néhány sikeres technológiai vállalat. Az eredeti, kaliforniai Szilícium-völgyre azonban ezek többnyire csak nyomokban (vagy még úgy sem) hasonlítanak.
Hangcsou esetében is vegyes a kép. Abban felfedezhető a hasonlóság, hogy gyorsak a fejlesztések, virágzik az ökoszisztéma, dől a pénz, a fókusz pedig a mesterséges intelligencián van. Minden másban viszont inkább az eltérések szembeszökőek: más az eredet és a fejlődési modell, az ökoszisztéma szerkezete, az innováció természete, a finanszírozás és nem utolsósorban a szabályozási környezet.
A globális vonzerejű Szilícium-völgy az 1950-60-as években az amerikai hadsereg és a felsőoktatási intézmények (Stanford, Berkeley stb.) köré épülve indult be. Ennek megfelelően erősen kutatás- és egyetem-vezérelt lett az ökoszisztéma, komoly vállalkozói kockázatvállalással. Az ott található óriásvállalatok a legtöbb esetben garázscégből, alulról felfelé építkezve nőttek nagyra. Az ökoszisztéma sokszereplős, rengeteg startupot és az őket finanszírozó kockázati tőkét biztosító társaságokat felvonultató versenytér. Az itteni innováció félvezető-, internet-, MI-alapkutatásokból indul ki és radikálisabb.
Ezzel szemben a kevésbé nemzetközi Hangcsou az Alibaba és más óriásvállalatok köré szerveződik. A színteret kevés, de nagyon komoly aktor, főként az Alibaba és holdudvara uralja, a startupok elsősorban hozzájuk kapcsolódva nőnek naggyá. A fejlődés ennek megfelelően sokkal kevésbé bottom-up jellegű – a várost és ökoszisztémáját a kínai állam tudatosan fejleszti, az építkezés felülről lefelé (top-down) történik. A fejlesztésekhez szükséges forrásokat Kaliforniával ellentétben nem annyira a kockázati tőke és magánbefektetők, hanem a kínai állam mellett nagyvállalatok inkubátorprogramjai biztosítják. Emiatt az innováció is inkább alkalmazott és üzletimodell-alapú, és sok esetben a politikai prioritásokhoz igazodik.
A hat kis sárkány
A hat kis sárkány közül három a mesterségest intelligenciában, kettő a robotikában, egy pedig a játékiparban lett sikeres.
A BrainCo 2015-ben egy bostoni garázsból indult. Az alapító Han Pi-cseng (Bicheng Han) a Harvardon doktorált, majd Hangcsou város pénzt ajánlott neki ingatlanbérlésre, és 2018-ban odaköltözött. Cége meditációhoz és alváshoz gyárt agyjeleket MI-vel értelmező agy-számítógép interfészeket (BCI-ket).
A Liang Ven-feng (Liang Wenfeng) által 2023-ban alapított DeepSeek 2025 januárjában robbant be a világ köztudatába, amikor R1 modellje egyes teszteken leelőzte a ChatGPT legfejlettebb változatát. Az amerikai riválisoknál nagyságrendekkel olcsóbban fejlesztenek nyílt súlyú megoldásokat.
A 2011-ben indult ManyCore 3D virtuális jeleneteket MI-vel generáló, módosító platformja 2023-ban világelső volt a havi aktív felhasználók számában.
Ipari felhasználásra és mentőakciókhoz épít önállóan navigáló, négylábú robotokat a 2017-ben alapított Deep Robotics. Egy évvel korábban debütált a 2016-ban indult Unitree Robotics; a cég akrobatikus humanoid robotokkal kezdte, ma a négylábú-piac hatvan százalékát uralja, de a humanoidokkal sem álltak le.
A fentiekkel szemben némiképp kakukktojásnak számít a GameScience. A játékgyártó legismertebb munkája, a Black Myth Wukong első havi húszmillió példányos eladásával minden idők egyik leggyorsabban értékesített játéka lett, de a cég már a BYD autógyártóval is szövetségre lépett.”
Forrás:
A technológiai központ, amelyről még nem hallottunk; Kömlődi Ferenc; IT Business, 2025. november 19.
Lásd még:
Hangcsou; Wikipédia
