Skip to main content

Találat: tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika) — Kína

Kína tudományos és technológiai stratégiája tágabb összefüggésben – Történeti fejlődés, politikai mozgatórugók és globális következmények

„A tudomány és technológia Kína nemzeti stratégiájának központi pillére, amely alátámasztja az ország gazdasági modernizációval, globális versenyképességgel és nemzetbiztonsággal kapcsolatos ambícióit. Ebben a jelentésben a szerzők azt elemzik, hogyan értelmezi Kína a tudományt és technológiát tágabb nemzeti stratégiája részeként. Az elemzés számos nyilvánosan hozzáférhető forrásra támaszkodik, köztük hivatalos kínai kormányzati dokumentumokra, kínai szakpolitikai nyilatkozatokra, kínai és nemzetközi tudományos szakirodalomra, valamint nemzetközi jelentésekre. A jelentés először azt a történeti és politikai kontextust mutatja be, amely Kína tudományhoz és technológiához való viszonyát alakította. Ezt...

Read more

Nemzeti szintű összehangolás és tartományi versengés: Kína iparpolitikája az MI-dominancia érdekében

„Amerikának Kínán kívül nincs vele egyenrangú versenytársa a mesterséges intelligencia területén. Néhány évvel ezelőtt, amikor az MI-modellek fejlődési pályája még eléggé bizonytalan volt ahhoz, hogy olyan középhatalmak, mint az Egyesült Királyság vagy Franciaország, reménykedhessenek versenyképességük megőrzésében, ez talán túlzottan magabiztos kijelentésnek hangzott volna. Ma azonban már megalapozott közvélekedés. Az MI élvonalában való versenyhez a tehetség, az adatok, az energia és a számítási infrastruktúra példátlan léptékű összehangolására van szükség — olyan léptékre, amelyet reálisan csak az Egyesült Államok és Kína képes biztosítani, bár...

Read more

Három út az MI-hez: verseny, kontroll, koordináció

„A mesterséges intelligencia (MI) 2025-re a globális gazdasági és technológiai verseny egyik legfontosabb terepévé vált. Mára egyértelmű, hogy a világ három nagy pólusa – az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió – teljesen eltérő stratégiát követ. Az USA a gyors piacvezérelt innovációra, Kína az állami-vezérelt ökoszisztémára, Európa pedig a szabályozott és biztonságos modellre építi az MI-fejlődést. E három út nem csupán háromféle szabályozási filozófiát jelent: három különböző gazdasági és társadalmi logikát is. Különösen érdekes ezt most megvizsgálni, hiszen 2025. december 1-jétől...

Read more

Hangcsou, a kínai csúcstechnológiai ipar központja

„A tizenkétmilliós lélekszámú kelet-kínai Hangcsou (nemzetközi átírással Hangzou) néhány év leforgása alatt festői városból high-tech központtá vált. MI-fejlesztésekben csak Peking előzi meg, miközben negyedik éve tartja előnyét a déli IT-fellegvár Sencsennel szemben. A diadalmenet számos nagy vállalkozásnak (köztük a helyi székhelyű Alibabának), valamint a „hat kis sárkányként” emlegetett cégeknek köszönhető. Hangcsou felemelkedése A viharos fejlődés az 1990-es évek elején kezdődött: ekkor alapították a Csúcstechnológiai Ipari Fejlesztési Zónát, amely mára az ország egyik legmeghatározóbb high-tech innovációs központjává, Kína „Szilícium-völgyévé” vált. A gyorsan fejlődő...

Read more

Technológiai hidegháború: Hogyan írja át a mesterséges intelligencia a világrendet?

„A mesterséges intelligencia (MI) nem csupán technológiai forradalom, hanem a 21. század új geopolitikai harctere, ahol a globális hatalmi egyensúly újraírása a tét. A hagyományos geopolitikai konfliktusokat földrajzi területekért, nyersanyagokért vagy katonai fölényért vívták. A mesterséges intelligencia megjelenésével azonban egy teljesen új dimenzió nyílt, ahol a versengés a digitális térben, az adatok birtoklásáért és az algoritmusok irányításáért folyik. Ez a küzdelem egyre inkább ideológiai színezetet ölt. Oroszország és Belarusz például „hagyományos értékeken” alapuló MI-rendszer kiépítését tervezi, válaszul arra, amit a nyugati modellek...

Read more

Sanghaj az MI-fejlesztés élvonalába tör – új lendületet kap a kínai innovációs ökoszisztéma

„Nagy nyelvi modellek és alkalmazott mesterséges intelligencia-fejlesztések. A mesterséges intelligencia (MI) technológiai fejlődése új szakaszba lépett Kínában, különösen Sanghaj városában, ahol a helyi innovációs központokban egyre nagyobb szerepet kapnak a nagy nyelvi modellek, az MI-alapú ipari megoldások, valamint a startup ökoszisztémát támogató kezdeményezések. A kelet-kínai metropolisz nem csupán gazdasági és pénzügyi központként, hanem egyre inkább technológiai inkubátorként is funkcionál. Ennek egyik látványos példája a Mosu Space nevű kutató- és fejlesztőközpont, amely több mint száz technológiai vállalkozásnak ad otthont, a mesterséges intelligencia különféle...

Read more