„Mi áll Magyarország EU-s forráscsomagjában?
Két héttel a brüsszeli megállapodás után a kormány két fronton lépett egyszerre: benyújtotta az Országgyűlésnek a szupermérföldkövek teljesítéséhez szükséges törvénycsomagot és hivatalosan leadta a módosított Helyreállítási Tervet Brüsszelben. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, mi van a dokumentumokban és mire elég a rendelkezésre álló idő.
Korábbi írásomban bemutattam, hogy a május 29-i brüsszeli megállapodás nem a források kifizetéséről, hanem a kifizetés feltételeiről szólt. Alig két héttel később a feltételek két kulcsdokumentumban öltenek testet: az Országgyűlés elé terjesztett T/174-es törvényjavaslatban és a Bizottságnak benyújtott módosított Helyreállítási Tervben. A kettő együtt határozza meg, hogy a 16,4 milliárd eurós keretből mennyi érkezik ténylegesen Magyarországra.
A törvénycsomag: 30 törvény, 162 paragrafus, egy cél
A korrupcióellenes és átláthatósági törvényjavaslat, amelyet Görög Márta igazságügyi miniszter június 9-én nyújtott be, 110 oldalon, 162 paragrafusban mintegy 30 hatályos törvényt módosít. A preambulum kifejezetten rögzíti: „A Bizottság részéről új feltétel nem került meghatározásra” – a javaslat célja a 2022-es Tanácsi Végrehajtási Határozatban foglalt, az előző kormányzat idején nem teljesített kötelezettségek végrehajtása.
A csomag legterjedelmesebb eleme a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítása: a közjogi tisztségviselőknek ingatlanokat, kriptovalutákat, bankbetéteket és tartozásokat egyaránt tételesen kell feltüntetniük. Az Integritás Hatóság (IH) húsz pontos személyi listán – a köztársasági elnöktől a pártvezetőkig – vizsgálhatja a nyilatkozatokat, szándékos valótlan közlés esetén pedig az érintett jogviszonya automatikusan megszűnik, hároméves eltiltással.
A közbeszerzési reform bevezeti az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát és széleskörű összeférhetetlenségi szabályokat: a köztársasági elnöktől az MNB elnökéig senki – és családtagjaik – nem vehet részt ajánlattevőként.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) ügye a javaslat politikailag legérzékenyebb – és az EU felé is az egyik legjelentősebb pontja. A törvény 15 nevesített alapítvány létrehozó jogszabályát helyezi hatályon kívül, köztük a Mathias Corvinus Collegiumét és a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványét. A kuratóriumi tagok megbízatása 2027 augusztusáig megszűnik, ezt követően nyílt pályázat dönt, politikai összeférhetetlenséggel. Figyelemre méltó, hogy a Bizottság korábban nem a kekvák felszámolását, hanem átláthatóságuk biztosítását várta – a kormány tehát a szupermérföldkövekben foglaltaknál tovább ment. Ez a lépés nem csupán az RRF-hez szükséges: a kekvák rendezése a kohéziós források és a 2,2 milliárd eurós egyetemi keret feloldásának is előfeltétele.
A módosított Helyreállítási Terv: új tartalom, régi határidő
A törvénycsomag a szupermérföldkövek jogi teljesítését biztosítja – a konkrét beruházásokról és kifizetési kérelmekről viszont a Helyreállítási Terv rendelkezik, amelyet a kormány június 10-én nyújtott be a Bizottságnak. A Bizottság szóvivője megerősítette: az elmúlt hetek intenzív egyeztetéseinek köszönhetően a Tanács már júliusban jóváhagyhatja a módosított tervet.
Az eredeti magyar terv, amelyet az Orbán-kormány 2021-ben nyújtott be, kilenc komponensre épült: demográfia, munkaerő, felzárkózó települések, vízgazdálkodás, zöld közlekedés, energetika, körforgásos gazdaság, egészségügy és horizontális reformok. Az eredeti tervből származó projektek egy része – a hálapénz kivezetése, bölcsődei férőhelyek bővítése, lakossági napelempályázatok, a Gondosóra szociális program, egyes vasútvonal-felújítások – ténylegesen megvalósult, de a szupermérföldkövek nem teljesülése miatt kifizetési kérelmet nem lehetett benyújtani; a beruházásokat a magyar költségvetés előfinanszírozta.
A módosított tervben az eredeti 10,4 milliárd eurós keretből 2,6 milliárd euró maradt áthozható, a hitelrészből 400 milliót elengedtek – ez utóbbi EU-szerte bevett gyakorlat. A fennmaradó 7,4 milliárd eurós rést a kormány öt új elemmel tölti ki: villamosenergia-hálózat fejlesztése (1,5 milliárd euró), KKV-támogatás és bérlakásprogram (2 milliárd), HÉV- és vasúti járműbeszerzés (1,8 milliárd), valamint más uniós forrásokból átcsoportosított projektek (1,1 milliárd).
Az új elemek java részét a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tőkeemelésén keresztül teljesítik – ez az RRF-rendelet által elismert pénzügyi eszköz, amelyet más tagállamok is alkalmaznak. A modell lényege, hogy az állam a célzott tőkeemelést augusztus 31-ig végrehajtja, amivel igazolható befektetés jön létre, míg a tényleges beszerzések a pénzintézeti kereten belül futnak tovább.
Időablak és kockázatok
A határidők továbbra is az ügymenet legszorosabb korlátjai. Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes június 16-ra rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett a törvényjavaslat megtárgyalására. Augusztus 31-ig a szupermérföldköveket teljesíteni, szeptember végéig a kifizetési kérelmeket benyújtani, december végéig pedig a kifizetéseket végrehajtani kell. Amennyiben a feltételek nem teljesülnek, a korábban kifizetett mintegy 1 milliárd eurós előleg visszafizetése is felmerülhet.
Az EU-szintű kontextus érzékelteti a lemaradás mértékét: a Bizottság júniusi közleménye szerint a tagállamok összesen 335 milliárd eurónyi RRF-forrást nem hívtak még le; Franciaország a keretének 86 százalékánál jár, Magyarország a maga 9 százalékával az utolsó. Kármán András pénzügyminiszter pénteken jelezte, hogy a terv szövegét a napokban nyilvánosságra hozzák, a következő ECOFIN-ülésen pedig már a magyar terv lesz terítéken.
A kérdés nem az, hogy a politikai akarat megvan-e – az elmúlt két hét tempója ezt nem hagyja kétségben –, hanem az, hogy a jogalkotás, a bizottsági értékelés és a végrehajtás képes-e lépést tartani a határidőkkel. A májusi megállapodás feloldotta a zárat. A törvényjavaslat és a módosított terv beadta a kulcsot. Most az a kérdés, hogy az ajtó időben kinyílik-e.”
Forrás:
A terv, a törvény és a határidő; Taraczközi Anna; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. június 15.
