„Rékassy Balázs egészségügyi menedzser a hvg360-nak nyilatkozva a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságának fokozatos bevezetés mellett érvelt.
Az új kormány döntése értelmében az egészségügyi tárca június 30-ig fejleszti a közzétételi rendszer módszertanát, hogy az adatszolgáltatás a korábbiaknál pontosabbá és átláthatóbbá váljon, míg az első nyilvános adatközlés határideje szeptember elseje. Ezt a lépést mind a szakma, mind a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége üdvözölte, különösen annak fényében, hogy a korábbi időszakban a fertőzési mutatókat olyannyira visszatartották, hogy megismerésükhöz gyakran hosszú peres eljárásokra volt szükség.
Rékassy Balázs orvos, egészségügyi menedzser a hvg360-nak azt mondta, a monitorozás és a transzparencia messze túlmutat a puszta statisztikákon, hiszen egy olyan osztályon, ahol ismerik a húgyúti fertőzések vagy a tüdőgyulladások pontos számait, célzott protokollokat vezetnek be, amelyeket a dolgozók is betartanak. Ez a fajta tudatosság idővel beépül a mindennapi működésbe, növeli az ellátás egységességét, kiszámíthatóságát és általános színvonalát, így a betegek az ország bármely pontján hasonló minőségű és biztonságú ellátással találkozhatnak majd.
A szakember ugyanakkor óva int attól, hogy a nyers adatokat felkészületlenül zúdítsák a lakosságra, mivel a sokkhatás helyett a rendszerszintű hibák kijavítására és a nemzetközi átlagtól elmaradó hazai kézfertőtlenítő-fogyasztás növelésére kellene helyezni a hangsúlyt.
A nemzetközi, így például az angliai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a nyilvánosságra hozatal megfelelő módszertani támogatással és strukturális változtatásokkal ötvözve hozhat valódi minőségi javulást az egészségügyben, amihez elengedhetetlen a legfontosabb fertőzéstípusok adatainak pontos megismerése és a személyes vagy családi tapasztalatokból is leszűrhető hiányosságok gyökeres orvoslása.”
Forrás:
Rékassy Balázs: A transzparencia önmagában nem elég; Medical Online / HVG360; 2026. június 19.
