„Az Európai Bizottság az energiatárolásról szóló első háromoldalú uniós megállapodás kapcsán számos uniós energiaügyi minisztert, tárolófejlesztőt és -gyártót, megújulóenergia-fejlesztőt, energiafogyasztó iparágat és pénzügyi intézményt hívott össze. Az aláírásra az energiaügyi miniszterek tanácsának mai luxembourgi ülése alkalmával került sor. Az első háromoldalú megbeszélés célja, hogy rövid távon felgyorsítsa a tárolás kiépítését, ami biztonságosabbá és rugalmasabbá teszi a villamosenergia-rendszert. E háromoldalú megállapodás elindítása újabb fontos lépést jelent a hatékonyabb és olcsóbb energia előállítására képes dekarbonizált rendszer megvalósítása felé.
Az energiatárolásaz energetikai átállás hiányzó láncszeme, és kulcsszerepet játszhat az energiaárak csökkentésében és stabilizálásában. Az EU-nak bővítenie kell a saját termelésű megújuló energiaforrásokat, hogy csökkentse az ingadozó fosszilistüzelőanyag-piacoktól való függőségét, és erősítse az ellátás biztonságát. A megújuló energia növelése azonban önmagában nem elegendő. Ennek együtt kell járnia az energiarendszer működésének optimalizálásával. Ebben a keretben a tárolás elengedhetetlen. Az energia addig történő tárolása, amíg arra a legnagyobb szükség van, javíthatja a megújuló energiaforrások integrációját, és nagyobb előnyökkel járhat a fogyasztók számára.
Ez a maga nemében első háromoldalú megállapodás hozzá fog járulni ahhoz, hogy kedvező üzleti környezet jöjjön létre a tárolás gyors és nagy léptékű bővítéséhez Európa-szerte. Segít csökkenteni a rendszer működési költségeit, enyhíteni a magas és ingadozó energiaárak által az uniós vállalkozásokra gyakorolt nyomást, miközben erős piaci jelzést küld, és megerősíti az EU gyártási kapacitását ebben az ágazatban.
A megállapodás részeként 22 uniós tagállam kötelezte el magát amellett, hogy a következő két évben ambiciózus vállalásokat tesz az energiatárolásra vonatkozóan. Ezek a felajánlások együttesen 30-35 GW tárolási kapacitást tesznek ki.
Az energiatárolásról szóló háromoldalú megállapodás szerinti kötelezettségvállalások
A megállapodás részeként az energiatárolási és megújulóenergia-projektek fejlesztői éves becsléseket adnak az új energiatárolási és hibrid projektekről és azok mennyiségéről, míg az energiafogyasztó iparágak kötelezettséget vállaltak arra, hogy saját telephelyükön energiatárolási projekteket dolgoznak ki, és egyértelműbb tájékoztatást nyújtanak arról, hogy mikor és mennyi villamos energiát használnak fel. A projektportfólió láthatósága elengedhetetlen ahhoz, hogy a befektetők számára egyértelműséget és biztonságot nyújtson.
A tagállamok a maguk részéről támogatni fogják az energiatárolási ágazatot azáltal, hogy felszámolják azokat az akadályokat, amelyek lassítják az előrehaladást. Kötelezettséget vállaltak arra, hogy lehetővé teszik a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy a rugalmasságot ösztönző, költségalapú és megkülönböztetésmentes hálózati díjakat határozzanak meg vagy hagyjanak jóvá. Szükség esetén a tagállamok nemzeti és uniós finanszírozás révén, valamint az állami támogatási szabályokkal, például a tiszta ipari állami támogatási kerettel (CISAF) összhangban pénzügyi támogatást nyújtanak az energiatárolás bevezetéséhez és a gyártáshoz.
Az elfogadott intézkedések végrehajtásához való fontos hozzájárulásként a pénzügyi intézmények (nevezetesen a nemzeti és regionális bankok, beleértve a fejlesztési bankokat is) megosztják a tárolási projektekkel kapcsolatos szakértelmüket, hogy vonzóbbá tegyék azokat a befektetők számára, és együttműködnek az EBB csoporttal és egymással a tárolási megoldások finanszírozásának hatásának növelése érdekében.
A Bizottság támogatni fogja az uniós tagállamokat a tárolásra vonatkozó finanszírozási rendszerek létrehozásában, és segíteni fogja az energiafogyasztó iparágak dekarbonizációját, többek között az Ipari Dekarbonizációs Bankon keresztül. Meg fogja vizsgálni továbbá, hogy az Innovációs Alap keretében miként lehetne támogatni az energiatárolás bevezetését, aktualizálni fogja a hálózati szabályokat a tárolás bevezetésének ösztönzése érdekében, és a taxonómiai közzétételi szabályok 2027 eleji felülvizsgálatakor értékelni fogja, hogy miként lehetne javítani azt, hogy a közszféra átállására irányuló beruházások megfeleljenek az uniós környezetvédelmi célkitűzéseknek.
Következő lépések
A Bizottság vezeti és koordinálja e háromoldalú megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását, és 2028-ig évente nyomon követi az előrehaladást. Támogatni fogja továbbá az aláírók közötti, az energiatárolással kapcsolatos kihívásokról és bevált gyakorlatokról szóló eszmecserét az energiaunióval foglalkozó munkacsoporton, regionális csoportokon és más meglévő fórumokon, például a megújuló energiaforrásokra vonatkozó összehangolt fellépésen (CA-RES) keresztül.
Háttér
Becslések szerint az EU-nak 2030-ig mintegy 200 GW tárolókapacitásra van szüksége energiarendszere szükségleteinek kielégítéséhez, szemben az év elején telepített mintegy 55 GW-tal. E célkitűzés eléréséhez jelentősen fel kell gyorsítani a különböző tárolási technológiákat, a megújuló energiaforrásokkal és a nem fosszilis alapú rugalmasság egyéb forrásaival együtt.
Az Európai Tanács a 2026. március 19-i következtetéseiben a megújuló energiaforrások és az energiatárolás elterjedésének és integrációjának felgyorsítására is felszólított az ingadozó fosszilistüzelőanyag-piacoktól való függőség csökkentése és az ellátásbiztonság fokozása érdekében. A háromoldalú megállapodások koncepcióját a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv vezette be. Céljuk, hogy a beruházási kockázatok csökkentését célzó közös kötelezettségvállalások köré tömörítsék az adott energiaágazat fő érdekelt feleit az iparból, a hatóságoktól és a pénzügyi intézményektől. Ezáltal rövid távon hozzájárulhatnak az energiaárak csökkentéséhez, és idővel strukturálisabb módon az uniós ipar és vállalkozások számára is.
Bővebb információért
Uniós szintű háromoldalú megállapodások
Háromoldalú megállapodás az energiatárolásról
Háromoldalú megállapodás az energiatárolási projektek példáiról
Idézet(ek)
„Az energiatárolás a tiszta energiára való átállás hiányzó láncszeme. Háromoldalú megállapodások révén olyan innovatív modellt javasolunk, amely egyesíti az ipart és a közszférát. Európaiakként úgy véljük, hogy az ilyen típusú együttműködés a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokban elengedhetetlen az energia tisztábbá és megfizethetőbbé tételéhez, valamint versenyképességünk és gazdasági rezilienciánk fokozásához. A bizonyosság és a projektek láthatósága kulcsfontosságú a befektetők számára. És pontosan ezt valósítjuk meg az első háromoldalú megállapodásunkkal.” – Dan Jørgensen, az energiaügyért és a lakhatásért felelős biztos”
Forrás:
Az EU első háromoldalú megállapodása az energiatárolás fellendítéséről; Európai Bizottság; 2026. június 26. (Uniós gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt.)
