„Hiába a fejlett gépek, ha az adatok széttagoltak és az adminisztráció uralja a rendszert – állítja a szakma. Most új javaslatcsomaggal fordultak a minisztériumhoz.
Az agrárdigitalizáció jelenlegi rendszere széttagolt, túlságosan adminisztrációközpontú, miközben nem támogatja kellő mértékben az adatvezérelt gazdálkodást – erre figyelmeztet a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) szakmai anyaga, amelyet június 29-én juttattak el az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumhoz. A szervezet szerint a magyar agrárium versenyképességének megőrzéséhez átfogó szemléletváltásra, egységes agráradattérre és a mesterséges intelligencia lehetőségeinek szélesebb körű kihasználására van szükség.
Elmaradt áttörés az agrárdigitalizációban
Az MPGE által összeállított dokumentum szerint az elmúlt évtizedben több jelentős stratégiai dokumentum is megszületett a hazai agrárdigitalizáció fejlesztése érdekében. Ilyen volt a 2019-ben elfogadott Digitális Agrárstratégia, annak intézkedési terve, a Mesterséges Intelligencia Stratégia agrár vonatkozású elemei, valamint a Digitális Élelmiszeripari Stratégia.
A szakmai szervezet értékelése szerint ugyanakkor a stratégiai célok jelentős része nem valósult meg. Az Agrárminisztérium és az ágazati szereplők együttműködése több területen akadozott, a digitális átállás eredményei pedig elmaradtak a várakozásoktól. Az Állami Számvevőszék tavalyi vizsgálata is arra jutott, hogy a korábbi digitalizációs támogatások hatásai nem jelentek meg érdemben az ágazat működésében.
Nem a gépek hiányoznak, hanem az összekapcsolt rendszerek
A Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület és a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület idén tavasszal felmérést készített tagjai körében arról, mit várnak az agrárium digitalizációjától. A válaszok alapján a legnagyobb problémát nem a technológiai eszközök hiánya, hanem az adatok széttagoltsága és az együttműködés hiánya jelenti.
A gazdálkodók és szolgáltatók szerint a jelenlegi rendszerekben:
* párhuzamos adatszolgáltatás működik,
* az állami rendszerek nehezen használhatók,
* korlátozott az adatokhoz való hozzáférés,
* hiányzik az interoperabilitás,
* túlzott az adminisztratív szemlélet,
* valamint elégtelen a gyakorlatorientált digitális képzés.Különösen sok kritikát kapott a NÉBIH elektronikus Gazdálkodási Napló rendszere, amelyet a válaszadók túlbonyolítottnak és a gyakorlati gazdálkodást kevéssé támogató megoldásnak tartanak.
Egységes agráradattérre lenne szükség
A szakmai javaslatcsomag egyik legfontosabb eleme egy országos, interoperábilis agráradattér kialakítása. Az elképzelés szerint az olyan szervezetek, mint a NÉBIH, a Magyar Államkincstár, a NAV, az AKI, a HungaroMet, a Lechner Tudásközpont, a NAK és a HUN-REN adatvagyonát szabványos rendszereken keresztül lehetne összekapcsolni.
A szakértők szerint egy ilyen rendszer jelentősen csökkentené az adminisztrációs terheket, javítaná a termelési döntések megalapozottságát, és támogatná a precíziós gazdálkodási technológiák szélesebb körű elterjedését.
A javaslatok között szerepel egy, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér mintájára működő „Elektronikus Agrár Szolgáltatási Tér” létrehozása is, amelyben a gazdálkodók saját adataik felett rendelkezhetnének, és azokat szabályozott módon oszthatnák meg bankokkal, biztosítókkal, integrátorokkal vagy szaktanácsadókkal.
A mesterséges intelligencia lehet a következő nagy ugrás
A szakmai anyag kiemeli, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása az agráriumban nem önálló technológiai kérdés, hanem az egységes adattérre épülő szolgáltatások következő fejlődési lépcsője lehet.
A lehetséges alkalmazási területek között szerepel:
* a növénytáplálási algoritmusok fejlesztése,
* a növényi és állati betegségek előrejelzése,
* az aszály- és vízgazdálkodási modellezés,
* a menedzsmentzónák kijelölése,
* a termelési technológiák optimalizálása,
* valamint a mesterséges intelligenciával támogatott szaktanácsadás.A szakmai szervezetek szerint az állam feladata elsősorban az infrastruktúra és a szabványok kialakítása lenne, míg az innovatív szolgáltatások fejlesztését a piaci szereplők végezhetnék.
Tudás és szaktanácsadás nélkül nincs digitális átállás
A javaslatcsomag hangsúlyozza, hogy a digitális átállás nem valósítható meg kizárólag gép- és szoftverbeszerzésekkel. A siker kulcsa a képzés, a szaktanácsadás és a digitális kompetenciák fejlesztése.
A szakemberek szerint szükség lenne:
* gyakorlatorientált képzésekre,
* digitális platformok és adatterek oktatására,
* duális képzési formákra,
* mikrotanúsítványokra,
* valamint a gazdálkodók és szaktanácsadók folyamatos továbbképzésére.A jelenlegi támogatási rendszert pedig egy tudás- és szolgáltatásközpontú megközelítésnek kellene felváltania.
Új alapokra helyeznék az agrárirányítás és a szakma kapcsolatát
A Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület szerint az elmúlt években a szakmai érdekegyeztetés gyakran informális csatornákon keresztül működött. A szervezet ezért kezdeményezi egy Agrifood Ágazati Adattanács létrehozását, amelyben az állami szervezetek, az akadémiai szféra, a digitális szolgáltatók és a szakmai érdekképviseletek közösen alakíthatnák a magyar agrárium digitális jövőjét.
A szakmai szervezet vezetősége (Dr. Milics Gábor elnök, Varga Péter Miklós általános alelnök és portálvezetőnk, Bolyki Bence, mint gazdasági alelnök; egyébként mindhárman a dokumentum aláírói) bízik abban, hogy a mostani minisztériumi egyeztetés egy hosszú távú együttműködés kezdetét jelentheti, és az agrárdigitalizáció végre valódi stratégiai prioritássá válhat Magyarországon.”
Forrás:
Széttagolt rendszerek helyett egységes agráradattér: új irányt kér az ágazat; Horváth Attila; Agroinform; 2026. június 30.
Javaslatokat tettünk a minisztériumnak az agrárdigitalizáció fejlesztése érdekében; Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE); 2026. június 29.
