„A Bizottság a mai napon előterjeszti a villamosítási cselekvési tervet, amelynek célja, hogy Európa legyen az első elektromos meghajtású kontinens, valamint egy erősebb szén-dioxid-piacot, amely támogatja az uniós ipart a tiszta átállásban és a villamosításban.
Európa importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függősége ismételten geopolitikai sokkhatásoknak tette ki. Ezek mind a háztartások, mind a vállalatok számára megemelték az energiaárakat, és rontották versenyképességünket. Míg az EU villamos energiájának 70%-át jelenleg saját termelésű tiszta energiaforrásokból állítják elő, az energiakereslet villamosítási aránya az elmúlt évtizedben 23%-on stagnált. Ezért fel kell gyorsítanunk az energiafelhasználó ágazatok, nevezetesen az ipar, a közlekedés és az épületek villamosítását.
E törekvés támogatása érdekében a Bizottság a 2030 utáni energiaunióra vonatkozó csomag részeként 2040-ig 46%-os indikatív villamosítási célt fog értékelni. E cél elérése 2040-ig évi 260 milliárd euróval csökkentheti az EU fosszilistüzelőanyag-behozatali számláját. A villamosítás jelentős előnyökkel jár az uniós gazdaság, vállalkozások és polgárok számára az alacsonyabb energiaárak és versenyképesség, az erősebb energiabiztonság és az ellenálló képesség tekintetében.
Ahhoz, hogy segítsük az európai gyártókat az ipari dekarbonizációs és villamosítási erőfeszítések előnyeinek kihasználásában és irányításában – a váltás érdekében – nagy léptékű beruházásokra van szükség.
2005-ös elindítása óta az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) működik. Több mint 270 milliárd euró bevételt generált, amelyet újra befektettek az innovációba, az ipari dekarbonizációba és az európai energiarendszer korszerűsítésébe. Mindeközben segíti Európát a kibocsátások 50%-os csökkentésében az általa lefedett ágazatokban. Ez a piaci alapú rendszer valamennyi uniós országban biztosítja a kiszámíthatóságot.
A geopolitikai és gazdasági környezet azonban megváltozott, és az uniós iparra egyre nagyobb nyomás nehezedik. Miközben folytatjuk az éghajlat-politikával kapcsolatos munkánkat, korszerűsítenünk kell fő dekarbonizációs politikánkat – az EU ETS-t –, hogy versenyképességünk és függetlenségünk innovációs és beruházási motorja legyen, összhangban az Európai Tanács 2026. júniusi következtetéseivel és a tisztaipar-megállapodással.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Európa fosszilis energiától való függősége csökkentésének legjobb módja, ha gazdaságunkat tiszta, saját forrásból származó villamos energiával tápláljuk. A mai napon javaslatot teszünk arra, hogy Európa legyen a világ első elektromos meghajtású kontinense. A villamosenergia-árak csökkentésétől a szén-dioxid-piacunknak a változó globális realitásokhoz való hozzáigazításáig ez egyben beruházási és függetlenségi terv is. A tiszta átállás megfelelő pályán tartása, az ipar megkönnyebbülése és a dekarbonizáció támogatása. Kapcsoljuk be.”
Az ETS felülvizsgálata: 2040-es célokhoz illeszkedő befektetési motor
A felülvizsgálat enyhíteni fogja az ipar helyzetét, miközben az uniós klímarendelettel összhangban megőrzi a kibocsátáskereskedelmi rendszer alapvető szerepét az éghajlatvédelmi és energetikai átállásban. Aktualizálja a lineáris csökkentési tényezőt (LRF), amely a 2031–2035-ös időszakra 3,7 %, a 2036–2040-es időszakra pedig 1,7 %, ami fokozatosabbá teszi a pályát, és igazodik a hazai éghajlatvédelmi törekvések szintjéhez. A magas színvonalú nemzetközi kreditek akár 2%-a lehetővé teszi a külföldi dekarbonizációs projektek finanszírozását, és 2036–2040-ben, amikor az európai kibocsátáscsökkentés nagyobb kihívást jelent majd, mozgásteret biztosít.
A felülvizsgált kibocsátáskereskedelmi rendszer nagy hangsúlyt fog fektetni a beruházásokra. Az Ipari Dekarbonizációs Bank 100 milliárd EUR összegű finanszírozással fog rendelkezni Európa-szerte az ipari dekarbonizációra. A kibocsátáskereskedelmi rendszer beruházásösztönző eszköze a Bank első fázisaként 2030 előtt lesz elérhető. Az EU ETS Innovációs Alaptovábbra is számos ágazatban támogatja az innovatív tiszta technológiák első kereskedelmi alkalmazását. A tagállamoknak pedig a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó nemzeti bevételeik 50%-át a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatok dekarbonizációját célzó beruházásokra kell fordítaniuk. Ez 2030 előtt több mint 100 milliárd EUR összegű beruházást jelent.
A szolidaritás továbbra is az ETS központi eleme. A Modernizációs Alap továbbra is támogatni fogja az alacsonyabb jövedelmű tagállamokat az energiarendszerek korszerűsítésében és az ipari átalakulásban.
A vállalkozások számára biztosított ingyenes kiosztás 2030 után is folytatódni fog, és szorosabban kapcsolódik majd az európai dekarbonizációs beruházásokhoz. A kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó nemzeti bevételeket vissza kell fektetni a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatokba. Az elv egyértelmű: az ipar hozzájárulásainak vissza kell áramlania az iparba. Ez a megközelítés ösztönzi és jutalmazza azokat, akik beruháznak a tiszta átállásba – és ösztönzi azokat, akik küzdenek a felzárkózásért.
A javaslat a tartós szén-dioxid-eltávolítást is integrálja az EU ETS-be. Ez további rugalmasságot biztosít a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző ágazatok számára, ugyanakkor támogatja e technológiák elterjedését.
A referenciaértékekről szóló külön javaslat célja, hogy a 2026–2030-as időszakban 6 milliárd EUR értékben növelje az iparnak nyújtott ingyenes kiosztást. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) hatálya alá tartozó ágazatok esetében lelassul az ingyenes kiosztás csökkentése, és a fokozatos kivezetés 2038-ig meghosszabbodik.
A Bizottság javasolja továbbá a piaci stabilizációs tartalék reformját a piaci stabilitás és a beruházások kiszámíthatóságának további erősítése, a likviditás fenntartása és a túlzott áringadozás csökkentése érdekében. Ez kiegészíti a tartalékban lévő kibocsátási egységek automatikus érvénytelenítésének megszüntetésére irányuló áprilisi bizottsági javaslatot.
A javaslat megerősíti az EU ETS-t a légi közlekedési és a tengerhasznosítási ágazatban, és kiterjeszti azt a hulladékégetésre. Ezekben az ágazatokban a felülvizsgálat új üzleti lehetőségeket teremt, kezeli a kijátszás kockázatát, és egyenlő versenyfeltételeket teremt. Emellett biztosítja a nemzetközi fejleményekkel való koherenciát is.
A villamosítási cselekvési terv
A villamosítás előnyei az európai fogyasztók számára egyértelműek: egy akkumulátoros elektromos jármű vezetése akár 78%-ot is megtakaríthat egy ezzel egyenértékű, fosszilis tüzelőanyaggal működő autóhoz képest. A gázkazánokról a hőszivattyúkra való átállás akár 60%-kal is csökkentheti az uniós háztartások átlagos fűtésszámláját, miközben jelentős járulékos előnyökkel jár az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából. A széles körű elfogadás akadályai azonban továbbra is fennállnak.
Az elektromos áram gyakran háromszor annyiba kerül, mint a gáz. A hálózati kapcsolatok évekig is eltarthatnak. Túl sok innovatív technológia soha nem éri el a kereskedelmi léptéket. A vállalatok túl kevés ösztönzést kapnak arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról áttérjenek a villamos energiára. A villamosítási cselekvési terv mindezen akadályokkal foglalkozik.
A terv a villamosenergia- és a fosszilisenergia-költségek közötti árkülönbség csökkentésére, valamint a tisztább, villamosenergia-alapú technológiák, például a hőszivattyúk, az elektromos járművek és az akkumulátorok elterjedésének ösztönzésére összpontosít Európa-szerte. A cselekvési terv célja, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a villamos energia és a gáz között. Árkülönbségük gyakran visszatartja a tisztább lehetőségekre, például a hőszivattyúkra, az elektromos járművekre és az elektromos ipari folyamatokra való áttérést.
Ennek kezelése érdekében az időtálló uniós villamosenergia-számlákra irányuló javaslat lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy csökkentsék bizonyos fogyasztói csoportok hálózati díjait és az energiaigényes vállalkozások adóit. Ösztönzi továbbá az intelligens fogyasztásmérők gyorsabb bevezetését, ami megkönnyíti a fogyasztók számára az energiaszámláik megtakarítását. A javaslat azt is biztosítani kívánja, hogy a villamos energiát ne adóztassák súlyosabban, mint a gázt.
A cselekvési terv megoldásokat is javasol a villamosítási technológiák kezdeti költségeinek csökkentésére a kulcsfontosságú keresleti ágazatokban, például az építőiparban, a közlekedésben és az iparban. A mozgósítható eszközök széles körét határozza meg, például a szociális lízingrendszerek alkalmazását, az ETS pénzügyi eszközeit, beleértve a Szociális Klímaalapot és az Ipari Dekarbonizációs Bankot, valamint a tisztahő-piaci mechanizmust.
A villamosítás lehetővé tétele érdekében fel kell gyorsítanunk a hálózat kiépítését. Az európai villamosenergia-hálózatok a világ legnagyobb és legmegbízhatóbb hálózatai közé tartoznak. Az új csatlakozásokra és a meglévő hálózatra vonatkozó hosszú várólistákat azonban nem használják olyan hatékonyan, mint lehetne. A tavaly javasolt hálózati csomag foglalkozik ezekkel a kihívásokkal, és annak a társjogalkotók általi, az év végéig történő gyors elfogadása kulcsfontosságú lesz Európa számára a villamosítás felgyorsítása szempontjából.
A terv más akadályokat is kezel, többek között az innovatív villamosítási megoldások lassú elterjedését azáltal, hogy előmozdítja az életképes beruházási projektek és a tisztaenergia-technológiák gyártási kapacitásának fejlesztését. Teljes értékláncon alapuló megközelítést alkalmaz annak érdekében, hogy a villamosítás üzleti szempontjait érvényesítse, kezdve a készségekbe és a munkahelyteremtési potenciálba való beruházással. A villamosítás több százezer minőségi munkahelyet teremthet. És gondoskodnunk kell arról, hogy a munkaerő készen álljon.
Bővebb információért
Az ETS-irányelvre irányuló javaslat
A nyomon követésről, a jelentéstételről és az ellenőrzésről szóló javaslat
Kérdések és válaszok a kibocsátáskereskedelmi rendszerről
Tájékoztató a kibocsátáskereskedelmi rendszerről
Uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer
Kérdések és válaszok az uniós villamosítási cselekvési tervről és a hálózati díjakról
Tájékoztató az uniós villamosítási cselekvési tervről és a hálózati díjakról
Közlemény – Cselekvési terv a villamosításról (COM/2026/595)
Bizottsági szolgálati munkadokumentum – összefoglaló jelentés – villamosítási cselekvési terv (SWD/2026/596)
Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Iránymutatás a járművek és hálózatok közötti pilóták számára létrehozott szabályozói tesztkörnyezetekről és élő laboratóriumokról az EU-ban (SWD/2026/595)Idézet(ek)
„Európa fosszilis energiától való függősége csökkentésének legjobb módja, ha gazdaságunkat tiszta, saját forrásból származó villamos energiával tápláljuk. A mai napon javaslatot teszünk arra, hogy Európa legyen a világ első elektromos meghajtású kontinense. A villamosenergia-árak csökkentésétől a szén-dioxid-piacunknak a változó globális realitásokhoz való hozzáigazításáig ez egyben beruházási és függetlenségi terv is. A tiszta átállás megfelelő pályán tartása, az ipar megkönnyebbülése és a dekarbonizáció támogatása. Kapcsoljuk be.” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
„Európa versenyképessége a tiszta energiára fog épülni, nem pedig az importált fosszilis tüzelőanyagokra. A szén-dioxid-piac megerősítésével és a villamosítás felgyorsításával bizalmat adunk a vállalkozásoknak a beruházásokhoz, az innovációhoz és a következő generációs technológiák vezetéséhez. Megteremtjük az EU jövőbeli gazdaságának alapjait, miközben biztosítjuk, hogy tisztességesek maradjunk az emberekkel és a vállalkozásokkal szemben.” – Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős ügyvezető alelnök
„Az EU ETS bebizonyította, hogy a szén-dioxid-árazás működik. Csökkentette a kibocsátásokat, megerősítette Európa energiabiztonságát, és gazdaságunk egészében mozgósította a beruházásokat. A kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatáról szóló mai javaslat három fő célt fog össze: éghajlat-politika, versenyképesség és függetlenség. Előmozdítja az éghajlat-politikai fellépést azáltal, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszert az innováció és a beruházások valódi motorjává alakítja át.” – Wopke Hoekstra, az éghajlatért, a nettó zéró kibocsátásért és a tiszta növekedésért felelős biztos
„Ezzel a tervvel Európát olyan pályára állítjuk, hogy a világ első elektrokontinensévé váljon. Az üzenet, amit ma küldünk, nagyon világos: a fosszilis tüzelőanyagok helyett a villamos energiát válassza. Válasszon zöld, saját termesztésű, olcsóbb elektronokat a fekete, importált, drága molekulákkal szemben. Válasszuk a függetlenséget a sebezhetőséggel szemben. A tiszta energiára való gyorsított átállás és a villamosítás együttesen jelentik a választ Európa előtt álló biztonsági, versenyképességi és dekarbonizációs kihívásokra.” – Dan Jørgensen, az energiaügyért és a lakhatásért felelős biztos”
Forrás:
A Bizottság a villamosítási cselekvési tervvel és a kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatával fokozza Európa versenyképességét, dekarbonizációját és függetlenségét; Európai Bizottság; 2026. július 17. (Uniós gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt.)
