„ A dokumentum, amelyet a kulturális örökség közös európai adatterének szakmai közössége és az Europeana kezdeményezés mint annak kezelője dolgozott ki, tükrözi a Kultúra a mesterséges intelligenciáért elnevezésű kollektív hírszerzési gyakorlatról szóló egyeztető közgyűlésen folytatott megbeszéléseket, amely eddig több mint 400 szakembert vont be. Emellett egy közös álláspontot megfogalmaz a tágabb értelemben vett európai kulturális örökségi ágazat számára.
Az Értékegyeztető Fórum megmutatta, hogy a kulturális örökség ágazata – szakértelmére és értékeire építve – aktívan egy igazságosabb és egészségesebb információs ökoszisztémát kíván kialakítani. Rávilágított arra a törekvésre is, hogy az ágazat kettős szerepet kíván betölteni a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Egyrészt azáltal, hogy határokat szab annak, hogy a kulturális örökségre vonatkozó adatokat hogyan használják fel a mesterséges intelligencia által, megakadályozva azok beolvadását olyan átláthatatlan, adatelszívó rendszerekbe, amelyek nincsenek összhangban a közösségi értékekkel, vagy amelyek nem adnak vissza semmit az adatokat gondozó intézményeknek. Másrészt azáltal, hogy közérdekű küldetése és értékei mentén aktívan hasznosítja a mesterséges intelligenciát a hozzáférés, a részvétel és a társadalmi értékteremtés új formáinak megnyitására. A dokumentum támogatja ezt a kettős megközelítést.
Nyilvános MI és kulturális örökség
Ez a dokumentum a Nyilvános MI-t a kulturális örökségvédelmi ágazat valóságába helyezi, és felvázol négy konkrét módot, ahogyan az adattér által támogatott szektor hozzájárulhat annak gyakorlati, operatív szintű megvalósításához.
Az ágazat négy hozzájárulása a Nyilvános MI-hez a következő:
– Jó minőségű adatok és a nyomonkövethetőséghez, értelmezhetőséghez és megbízhatósághoz szükséges ismeretek biztosítása. Ezzel a kulturális örökségvédelmi intézmények hozzájárulnak ahhoz, hogy az MI-kimenetek szilárdabbak, kontextualizáltabbak és átláthatóbbak legyenek.
– Az adatokhoz való hozzáférés és az adatok újrafelhasználásának kezelése tisztességes és kölcsönös módon. A kulturális örökségvédelmi intézmények megbízható közvetítők, és befolyásolniuk kell a kulturális információkhoz való hozzáférés és azok MI-fejlesztők általi újrafelhasználásának módját, segítve a kölcsönösség nélküli értékkinyerés és a közinfrastruktúra kimerülésének megelőzését.
– A kisebb, szakterület-specifikus (domain-relevant) MI-rendszerek fejlesztésének és használatának alakítása. Ez magában foglalja a fejlesztésük és bevezetésük irányításának alakítását, biztosítva, hogy a mesterséges intelligencia átlátható és vitatható maradjon, és igazodjon a demokratikus értékekhez, valamint a szabályozási keretekhez.
– A Nyilvános MI-vel kapcsolatos műveltség (Public AI literacy) megerősítése az intézményekben és a társadalomban. Az intézményeknek tovább kell képezniük a szakembereket, miközben segíteniük kell a közönséget abban, hogy megértsék az MI működését, és kritikusan viszonyuljanak a velük szembejövő MI-rendszerekhez.Az adattér támogató szerepe
A dokumentum felvázolja, hogy a kulturális örökségre vonatkozó közös európai adattér hogyan segítheti az ágazatot abban, hogy a fent leírt négy területen lépéseket tegyen a nyilvános mesterséges intelligencia megvalósítása érdekében. Ez túlmutat az adatmegosztáson, és magában foglalja az érdekérvényesítésre, a kapacitásépítést és az ágazaton belüli és azon túli szövetségek kialakítását. Az adattér mint támogató platform segítségével a kulturális örökségvédelmi intézmények segíthetnek egy nyilvános MI-ökoszisztéma kialakításában Európában, amely a közösségi értékeken, az elszámoltathatóságon és a kulturális sokszínűségen alapul.
A tanulmány (The case for Public AI: making it happen with cultural heritage) teljes anyaga angol nyelven a következő linken érhető el:
”…
Forrás:
A nyilvános mesterséges intelligencia (Public AI) megvalósítása: Hogyan mutathat utat a kulturális örökség?; Könyvtártudományi Szakkönyvtár hírlevele; 2026. június 26.
