„A digitális gazdaság szabályozásáért felelős szakpolitikai döntéshozók nehéz kérdéssel szembesülnek: nemcsak azt kell eldönteniük, hogy szükség van-e beavatkozásra, hanem azt is, miként lehet azt arányosan megvalósítani, egyensúlyt teremtve az innováció ösztönzése és a gyorsan változó kockázatok kezelése között. A tanulmány e döntés meghozatalához nyújt segítséget.
Olyan módszertant dolgoz ki, amely a szabályozási modelleket egy spektrumon helyezi el: a közvetlen, előíró szabályozástól a teljesítményalapú szabályozáson, a piaci alapú mechanizmusokon és a társszabályozáson át az önszabályozás különböző formáiig. A modellek besorolása rugalmasságuk, valamint a köz- és magánszereplőknek a szabályozási folyamat egyes szakaszaiban betöltött szerepe alapján történik. Ez lehetővé teszi a modellek strukturált összehasonlítását, egyértelműbbé teszi a különböző megoldások közötti kompromisszumokat, és támogatja a többféle modellt ötvöző, vegyes megközelítések kialakítását.
A tanulmány a megfelelő modell kiválasztásához olyan szempontokat kínál, mint az innovációra gyakorolt hatás, a piac és a magánszereplők jellemzői, valamint a közintézmények felkészültsége. A digitális gazdaságra alkalmazva arra a következtetésre jut, hogy a kormányzatok egyre inkább vegyes szabályozási modellekre támaszkodnak. Ezekben a közszereplők továbbra is felelősek a szabályozási célok meghatározásáért, miközben a célok elérésének módját és a szabályozás gyakorlati végrehajtását – közfelügyelet és elszámoltathatóság mellett – magánszereplőkre bízzák.”
Forrás:
The spectrum of regulatory models and its application to the digital economy; Becky King, Natalie Cohen, Anna Pietikäinen, Wiktor Samek; OECD Regulatory Policy Working Papers, No. 26; OECD Publishing; DOI: 10.1787/b7456763-en; 2026. július 15.
