„Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (MI-rendelet, AI Act) jelentős mérlegelési mozgásteret hagy a tagállamoknak nemzeti végrehajtási struktúráik kialakításában. A tanulmány Lengyelország megközelítését vizsgálja, amely szerkezetét tekintve az egyik legsajátosabb az EU 27 tagállama között: egy új, központosított felügyeleti hatóság, a Mesterséges Intelligencia Fejlesztési és Biztonságossági Bizottság (Komisja Rozwoju i Bezpieczeństwa Sztucznej Inteligencji, KRiBSI) létrehozását, amelyet az egyedüli piacfelügyeleti hatóságként jelölnek ki. 2026 elejéig a 27 tagállamból mindössze kilenc jelölte ki hivatalosan nemzeti illetékes hatóságait, további tíz országban pedig még folyamatban van a kijelölés. A 19 ország közül, amely már kijelölte vagy javaslatot tett irányítási modelljére, az uralkodó megközelítés az volt, hogy a felügyeleti feladatokat több, már működő ágazati szabályozó hatóság között osztják meg: egyes országokban két, máshol akár 14 szerv között. Lengyelország Litvánia mellett mindössze a második olyan ország, amely egyetlen szervezetet jelöl ki kizárólagos piacfelügyeleti hatóságként, és az egyetlen, amely erre a célra teljesen új intézményt hoz létre.
Ez a szakpolitikai háttéranyag azt követi végig, miként alakult ki ez az intézményi konstrukció a kormányzati jogalkotási folyamat során. A Digitalizációs Minisztérium eredetileg teljesen független ügynökséget képzelt el, a Pénzügyminisztérium költségvetési kifogásai azonban az eredeti elképzelések jelentős visszafogásához vezettek. Az ennek nyomán létrejött kompromisszum a hatóság működési hátterét a Digitalizációs Minisztérium szervezetébe ágyazza, ami felveti a kérdést, hogy a függetlenség megőrzésére szolgáló törvényi garanciák a gyakorlatban elegendőnek bizonyulnak-e. A pénzügyi felügyeletről szóló szakirodalomra támaszkodva a tanulmány értékeli a központosítással járó kompromisszumokat: egyfelől az MI szempontjából releváns szakértelem egy helyen történő összpontosításának előnyeit, másfelől annak kockázatát, hogy a hatóság nem rendelkezik majd kellően mély ágazati ismeretekkel mindazokon a sokféle területeken, ahol magas kockázatú MI-rendszereket alkalmaznak.
A lengyel jogszabálytervezet az alapvető felügyeleti struktúrán túl olyan eszközöket is bevezet, amelyek túlmutatnak az MI-rendelet követelményein. A kötelező erejű egyedi állásfoglalások előzetes jogi bizonyosságot nyújtanak a vállalkozások számára arról, hogy a szabályozás miként alkalmazandó konkrét termékeikre, míg az MI Társadalmi Tanács intézményesített formát ad annak, hogy több érintetti csoport szakértői szempontjai megjelenjenek a hatóság munkájában. Mindkét mechanizmus olyan kihívásokra reagál, amelyek az egész EU-ban jelentkeznek, ezért érdemes figyelmet fordítani rájuk mint más tagállamok számára is lehetséges modellekre. Az elemzés a 2026. február végén rendelkezésre álló legfrissebb jogszabálytervezeten alapul, még annak parlamenti tárgyalását megelőző állapotában.”
Forrás:
Building a Centralised National AI Authority. Poland’s AI Act Implementation Model in a European Context; Jan Króliński; interface – Tech analysis and policy ideas for Europe e.V.; 2026. március 12.
Szerkesztői megjegyzés:
A jogszabályt nem olyan régen elfogadták. Visszatérünk majd a változásokra.
Lásd még:
Ustawa o systemach AI – bezpieczny rozwój sztucznej inteligencji w Polsce; Ministerstwo Cyfryzacji; 2026. július 27.
(Az MI-rendszerekről szóló törvény – az MI biztonságos fejlesztése Lengyelországban.)
